Wales
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| nemzeti mottó : Cymru am byth 'Wales örökké' |
|||||
 |
|||||
 < |
|||||
| Hivatalos nyelvek | angol, walesi | ||||
| Főváros | Cardiff | ||||
| Legnagyobb város | Cardiff | ||||
| Miniszterelnök | Rhodri Morgan | ||||
| Területe - Összesen |
20,779 km² |
||||
| Lakosság - Összesen (2001) - Népsűrűség |
2,903,085 140/km² |
||||
| Pénznem | Angol font (GBP) |
||||
| Időzóna | UTC +1 | ||||
| Nemzeti himnusz | Hen Wlad Fy Nhadau | ||||
Wales (walesiül: Cymru; kiejtése: /'kəmrɨ/, körülbelül "kamrí") nyugat-európai ország, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak. Területileg a Brit-sziget délnyugati részén helyezkedik el, keletről Anglia Cheshire, Shropshire, Herefordshire és Gloucestershire megyéi, délről a Bristoli-csatorna, délnyugatról a Szent György-csatorna, nyugatról és északról az Ír-tenger határolja.
Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést - walesiül Tywysogaeth Cymru - de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Edward angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 1535-1542-ig érvényben maradt. Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés, melynek ugyan korlátozott hatásköre van, de 2007-ben várhatóan újabb jogokkal ruházzák fel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Eredete
Wales neve a germán walha szóból ered, ami idegent, külföldit jelent, és feltehetően a volcae, egy galliai nép nevéből ered. Amikor a Galliában élő kelták romanizálódtak, a szó a „római ember” jelentést vette fel, és még ma is jelen van a vallonok, a vlachok (Havasalföld lakói), vagy Cornwall "-wall" végződésében. A walesiek országukat Cymrunak hívták, ami a régi walesi nyelvben talán vidéki embereket jelentett. A "Cymru" (autentikusan cumree) szó egy része megtalálható például Cumberland és Cumbria nevében.
[szerkesztés] Történelem
- Fő szócikk: Wales története
Wales első lakosai az utolsó jégkorszak végén telepedtek le. Az első lejegyzett történelmi esemény Britannia római meghódítása volt. Ebben az időben Wales területén sok törzs élt, délkeleten a szilurok, északnyugaton és a középső területeken pedig az ordovíciusok voltak a legerősebbek. A mai Dél-Wales területén a rómaiak egy sor erődítményt építettek, ez a rendszer nyugaton egészen Carmarthenig (Maridunum) ért; a Carmarthenshireben lévő Dolaucothiban pedig aranyat bányásztak. Vannak bizonyítékok, melyek szerint a rómaiak nyugatabbra is eljutottak. Caerleon (Isca) városában építettek egy légiós erődítményt, melynek amfiteátruma ma a legjobb állapotban van a Britanniában építettek közül. A 4. században a kereszténység is eljutott Walesbe.
410-ben, Britanniában összeomlott a római uralom, Wales területén királyságok alakultak. Az angolszász törzsek többször próbálkoztak a királyságok legyőzésével, de az emberek heves ellenállása és a walesi hegyvidék miatt nem jártak sikerrel. Mercia királya, Offa egy nagy falat és árkot csináltatott a merciai-walesi határon, hogy a legyőzött Powys királyságát országához csatolja. A fal egyes részei még ma is láthatók.
A keleti területeket, melyeket Anglia szerzett meg, a walesi lakosság Lloegyrnek hívta, aminek szószerinti jelentése „elveszett földek”; a kifejezés később Anglia walesi nevévé vált. Az angolszászok viszont a római-briteket a már korábban említett walha szóval jelölték, aminek jelentése idegen, külföldi. A walesiek egészen a 12. századig Brythoniaidnak (britek) nevezték magukat, bár a Cymru és az y Cymry kifejezéseket már 633-ban használta Aneirin, egy brit költő. A 930 körül íródott Armes Prydainban a Cymry és a Cymro tizenötször fordul elő, de a Brythoniaid csak a 12. századra tűnt el az írásokból.
A normannok 1066-os győzelme után Wales függetlensége fokozatosan megszűnt. 1282-ben I. Edward csatában legyőzte II. Llywelynt, az utolsó független walesi herceget. Edward - hogy uralma alatt tartsa a walesieket - több kővárat építtetett; a legismertebbek Beaumaris, Caernarfon, Conwy és Harlech. Az országot hivatalosan 1535-ben csatolták Angliához, VIII. Henrik uralkodása idején, aki történetesen walesi volt. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, ami Angliában életbe lép, az automatikusan Walesben is életbe lép (valamint az angol-skót határon fekvő Berwick nevű városban), ha a törvény mást nem mond.
A 20. században a walesi nemzeti mozgalom újjáéledt. A mozgalmat a Plaid Cymru (Wales Párt) vezette, mely nagyobb autonómiát akart szerezni Walesnek Angliától. 1955-ben azokra a területekre, melyeken az angliai törvények voltak érvényben, az Anglia és Wales kifejezést kezdték használni; ugyanebben az évben Wales fővárosa Cardiff lett. 1962-ben megalakult a Walesi Nyelvi Társaság, hogy megakadályozzák a nyelv kihalását. A nacionalizmus egyre erősödött, részben a Tryweryn-völgy 1965-ös elárasztása miatt; így akartak egy falut, Capel Celynt víztározó építésére kényszeríteni, hogy Liverpool vízellátását biztosítsák. 1966-ban a Plaid Cymru először jutott be a parlamentbe. Rövid ideig a nacionalista mozgalmak, például a Szabad Wales Hadsereg terrorhadjáratot indítottak. A Károly herceg 1969-es beiktatása előtti években vízvezetékeket, adó- és egyéb hivatalokat robbantottak fel. 1969-ben érvénytelenítették az 1746-os Wales és Berwick törvényt, törvény mondta ki Wales létét és Angliával való szövetségét.
1979-ben népszavazást írtak ki arról, hogy alakuljon-e közgyűlés; ekkor a „nem” szavazatok voltak többségben. Egy 1997-es szavazás eredményét az igen kis többség ellenére megóvták. Végül 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés; ez határozza meg a központi költségvetés walesi fejezetének felosztását.
[szerkesztés] Politika
Mivel Wales az Egyesült Királyság része, az államfő a mindenkori brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. A végrehajtó hatalom a királynő kezében van, de a hatalmat az Egyesült Királyság Parlamentje gyakorolja, néhány területen azonban az irányítás jogát átadták a Walesi Nemzetgyűlésnek. Wales elsődleges törvényhozó testülete az angol parlament. Másodlagos törvényhozó testületként a Nemzetgyűlésnek korlátozott joga van a Walesben érvényes törvények módosítására. A Nemzetgyűlés nem szuverén testület, elvileg a brit parlament meg is szüntetheti azt.
A Nemzetgyűlést 1998-ban alapították a Wales kormányzatáról szóló törvény rendelkezése szerint. A Nemzetgyűlésnek 60 tagja van. Közülük 40 egyszerű szavazattöbbséggel kerül be, a többi 20 pedig regionális listákról. A győztes párt választja meg Wales első miniszterét, aki a kormányfő szerepét is betölti. A végrehajtó hatalmat a Walesi Nemzetgyűlés Kormánya gyakorolja, és a Nemzetgyűlés legtöbb jogát erre a kormányra ruházza.
Wales első minisztere jelenleg Rhodri Morgan (2000 óta), a Munkáspárt tagja, aki kissebségben lévő kormányt vezet. A legnagyobb ellenzéki párt, a Plaid Cymru az Egyesült Királyságtól való teljes függetlenséget hirdeti. Jelen van még a Konzervatív Párt, a Liberális Demokraták (az első Nemzetgyűlésben a Munkáspárttal kötöttek koalíciót) és az Előre Wales. Napjainkban a legtöbb vita arról folyik, hogy a Walesi Nemzetgyűlés a skót parlamenthez hasonló jogokat kapjon-e és ez legyen az elsődleges törvényhozó szervezet, vagy sem.
A brit Alsóházban Walesnek 40 képviselője van. Wales minisztere a brit kormány tagja és ott Wales ügyeit képviseli. A Wales Hivatal a brit kormány egyik minisztériuma és Walesért felelős. Wales minisztere jelenleg Peter Hain.
A Nemzetgyűlés új épületét Richard Rogers tervezte és 2006. március 1-jén, Szent Dávid napján a királynő nyitotta meg.
[szerkesztés] Törvények
Wales törvénykezése megegyezik Angliáéval, azzal a megkötéssel, hogy a kettőt Anglia és Wales néven említik. Walest hivatalosan 1535-ben, VIII. Henrik uralkodása idején csatolták Angliához. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, amit Angliában elfogadnak, az Walesben (és az angol-skót határon fekvő Berwickben) is érvényes, ha a törvény mást nem mond. A törvényt 1967-ben törölték el.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Körzetek
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Demográfia
[szerkesztés] Nyelv
[szerkesztés] Vallás
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Ételek
[szerkesztés] Zene
Wales híres a hárfásairól, férfikórusairól, és szólóénekeseiről, köztük Tom Jones, Charlotte Church, Bryn Terfel, Katherine Jenkins, and Shirley Bassey. A walesi népzene, melyet sokáig elhomályosítottak az ír és skót unokatestvérek, újraéledőben van. A Welsh National Opera Company állandó helyet kapott a Wales Millennium Centre-ben, Cardiff Bay-ben.
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Nemzeti jelképek
[szerkesztés] Híres walesiek
- Lásd: Híres walesiek
[szerkesztés] Érdekességek
Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Angolul
- Wales - Általános adatok
- Rövid történelem
- Walesi Nemzetgyűlés
- Híres walesiek
- Visit Wales - A "Wales-i Turisztikai Hivatal" oldala
- További turista információk
[szerkesztés] Magyarul
- Walesi álmok (a Népszabadság cikke, 2005. szeptember 3.)
Based on work by