Dublin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dublin este

Dublin (ír nyelven Baile Átha Cliath) Írország fővárosa.

Lakossága: 481 000 fő, az agglomeráció népessége 1 008 250 fő.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Kultúra
5 Partnervárosai

[szerkesztés] Fekvése

A sziget keleti partján torkolló Liffey folyó két partján fekszik.

Dublin térkép

[szerkesztés] Nevének eredete

Dublin neve az ír nyelvben „Dubh Linn”-ként (magyar nyelven „sötét vízmosás"-ként) ismert szókapcsolat anglicizált változata, bár néhányan vitatják ezt az elméletet. A történelem folyamán az ír nyelvben a „bh” betűkapcsolatot egy, a „b” betű fölé helyezett ponttal írták le, így ezen két szó könnyen Dub Linn-nak vagy Dublinnak tűnhetett. Amikor 1169-ben a normannul beszélő angolok megérkeztek az ír nyelvű Írországba, nem tudták, hogy a „b” felette ponttal valójában „bh”, így a város nevét „Dublin”-ként betűzték.

Mindazonáltal a város mai ír neve, Baile Átha Cliath – a Náddal Bekerített Gázló Városa – tulajdonképpen arra a településre vonatkozik, melyet II. Mael Sechnaill király alapított 988-ban és hozzáolvadt Dubh Linnhoz, a sötét vízmosásnál.

Néhányan úgy vélik, hogy a „Dublin” szó eredete valójában Skandinávia, ld. izlandi nyelven: „djúp lind” („mély tó”). Mindez két okból nem állja meg a helyét. Először is a „Dubh Linn” szó kronológiailag megelőzi a vikingek írországi felbukkanását. Másodszor, Dublin óészaki neve egész egyszerűen a „Dubh Linn” szavak újrabetűzése: Dyflin (helyesen kiejtve „DUEV-linn”, mivel az „y”-t úgy ejtik ki, mint az „ewe” szó magánhangzóit a modern norvég, svéd, stb. nyelvben – még ma is úgyanúgy, akárcsak az óészakiban.

[szerkesztés] Története

A folyó torkolatában a vikingek alapítottak várost, még a 9. században. Uralmuk addig tartott, amíg Írország katona királya, Brian Boru ki nem űzte őket a klontarfi csata (1014) után. A normannok tették központjukká a 12. században a sziget meghódításakor. A középkor végén azonban az angol ellenőrzés alatt álló terület a Dublint övező kis részre, az ún. „Pale”-ra korlátozodott.

Dublin, amely 1652 óta Írország fővárosa, még mindig inkább György korabeli város. A Mansion House a főpolgármester rezidenciája 1715 óta, innen kiáltották ki 1919-ben az ország függetlenségét. A Leinster Házban ülésezik a dáil, a parlament. Építését 1744-ben kezdték meg, még mint Leinster hercege számára készülő városi házat. A Vámház (1791) és a Four Courts (1786) is ebből a korból származik.

Az O'Conell Street Európa egyik legszélesebb és legbarátságosabb útvonala, a Liffey folyótól északra halad. Itt van a postahivatal: az 1916-os Húsvéti-felkelés résztvevőinek egykor főhadiszállása. A részben normann jegyeket mutató Dublin Castle-ben volt évszázadokig a brit közigazgatás székhelye; kormányhivatalok számára építették újjá. A Liffey-től délre található a Christ Church és a Szt. Patrick-székesegyház.

[szerkesztés] Kultúra

A város ezer szállal kötődik az irodalomhoz. Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzője a Hoe's Courtban született, és 1713-tól harminckét éven át volt a katedrális esperese. A drámaíró George Bernard Shaw (1856-1950) a Synge Streeten született, Oliver Goldsmith (1728-1774) író a Trinity College hallgatója volt. A Merrion Square-hez közel, ahol Oscar Wilde, a másik híres drámaíró született, látta meg a napvilágot James Joyce (1882-1914), a Dublini emberek és az Ulysses szerzője.

A Trinity College könyvtárában őrzik a Book of Kellst, egy 8. századból való illusztrált zsoltárkönyvet és Brian Boru király hárfáját, amely Dublin leghíresebb termékének, a Hueston pályaudvar közelében gyártott Guiness barna sörnek is védjegye. A Hueston hídon át vezet az út a Phoenix parkba, amely 7,1 km²-es területével Európa legnagyobb városi parkja.