Varsó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Varsó**


Vajdaság	Mazoviai
Alapítás	XIII. század
Terület	525,16 km²
Népesség (2004) Össznépesség Népsűrűség	1 690 821 3 258 /km²
Irányítószám	00-xxx tól 04-xxx
Körzethívószám	+(48)022
Koordináták	52°13'É 21°02'K
T.sz. feletti magasság	78-115 m

Királyi vár

Tudomány és Kultúra Palotája - PKIN

Belváros.

Zsigmond oszlopa

Az óváros (Stare Miasto)

Az elnöki palota (Palac prezydencki)

Lazienki-palota (Pałac łazienkowski)

Nagyszinház (Teatr Wielki)

Wilanów-palota

Palac Staszica

Piłsudski palotája

Szökőkutak a Szász kertben (Ogród Saski)

Varsó (lengyelül Warszawa kiejtése^✩ [var'ʃava]) 1596 óta Lengyelország fővárosa, de fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ is. Lakossága: kb. 1,7 millió fő, az agglomerációval együtt kb. 2,4 millió fő, így Lengyelország legnagyobb városa. Varsóban van a lengyel parlament, a Szejm, az elnök székhelye, valamint itt vannak a központi államigazgatás szervei. Varsó egyben a mazóviai vajdaság (województwo mazowieckie) székhelye is.

[szerkesztés] Fekvése

Az ország középső részén, a Visztula (lengyelül: Wisła) folyó két partján levő síkságon helyezkedik el.

[szerkesztés] Nevének eredete

A város neve a Warsz (ejtsd: Vars) név birtokos esetéből származtatható. Warsz a Warcisław név rövidített alakja, vagyis az eredeti helységnév Warszowa vagy Warszewa volt (Varsova, vagy Varseva). A népi etimológia szerint a név Wars halásztól és a Visztula hableányától, Sawától ered.

[szerkesztés] Demográfiai adatok

1700: 30 000
1792: 120 000
1800: 63 000
1830: 139 000
1850: 163 000
1882: 383 000
1900: 686 000
1925: 1 003 000
1939: 1 300 000
1945: 422 000
1956: 1 000 000
1960: 1 139 200
1970: 1 315 600
1975: 1 436 100
1980: 1 596 100
1990: 1 611 800
2003: 1 689 600 (december 31-én)

[szerkesztés] Története

Az első megerősített helység a mai Varsó helyén Bródno (9-10.század) és Jazdów (12-13. század) volt. Miután 1281-ben II. Bolesław, Płock hercege lerohanta Jazdówot, hasonló települést alapított egy kis halászfalu területén, melyet Warszowa-nak hívtak. A 14. század elején ez a helység lett a Mazóviai herceg székhelye és 1413-ban Mazóvia fővárosa. A hercegi dinasztia kihalása után 1529-ben a területet visszacsatolták a lengyel koronához. 1529-ben először ülésezett a szejm Varsóban, 1569-től pedig Varsó lett a szejm állandó helye. 1573-ban Varsó adta a nevét a Varsói Konföderációhoz, ez a lengyel nemesség által kötött egyezség volt, mely szentesítette a Lengyel Királyságban a vallásszabadságot. Tekintettel Varsó központi helyzetére, a Lengyel-Litván államszövetség két fővárosa Vilnius és Krakkó között, Varsó lett 1596-ban a főváros és királyi székhely, amikor III. Vasa Zsigmond király áttette székhelyét Krakkóból. Varsó maradt Lengyelország fővárosa 1795-ig, amikor a Porosz királyság annektálta, ettől kezdve Új Kelet-Poroszország tartomány fővárosa lett. Miután I. Napóleon hadserege felszabadította 1807-ben, Varsót tették az újonnan kreált Varsói Nagyhercegség fővárosává. A bécsi kongresszus (1815) döntésének megfelelően Varsó lett a Lengyel királyság fővárosa, mely állam alkotmányos királyság lett perszonálunióban az Orosz birodalommal. Miután az oroszok sorozatosan megsértették a lengyel alkotmányt, kitört az 1830. novemberi felkelés. Az orosz-lengyel háború egy évvel később kudarccal végződött és a királyság autonómiáját megkurtították.

1918-ban Varsó lett ismét a független Lengyelország fővárosa.

1920-ban, lengyel-szovjet háborúban a nagyszabású varsói csata a város keleti határában zajlott, melynek során sikeresen megvédték a lengyel fővárost, és a Vörös Hadsereg megfutamodott.

Az európai fővárosok közül Varsó nem szépségével, régiségével vagy méreteivel tűnik ki, hanem elpusztíthatatlanságával. A város főnixmadárhoz hasonlatos, mely ismételten feltámad hamvaiból. Miután borzalmasan lerombolták a svéd és porosz háborúban 1655-1656-ban, 1794-i ostrom során az orosz hadsereg tömegmészárlást hajtott végre a jobbparti városrész, Praga lakossága között. Azonban mindez eltörpül a II. világháború szenvedéseihez képest.

A II. világháború akkor kezdődött, amikor Németország inváziót indított Nyugat-Lengyelország ellen 1939. szeptember 17-én. Lengyelország keleti részét a Szovjetunió foglalta el. Lengyelország 6 hét harc után kapitulált. Nyugat-Lengyelország a Német Birodalom, Kelet-Lengyelország pedig a Szovjetunió része lett, míg a középső területek Varsóval együtt a nemzetiszocialista gyarmati adminisztáció, az ún. Generalgouvernement fennhatósága alá került. Az 1939. szeptemberi offenzíva folyamán Varsót erősen bombázták és varsó ostroma alatt az épületek 10-15%-a megsérült.

Varsó az SS parancsnoksága alatti megszállott város lett. Minden felsőfokú tanintézetet azonnali hatállyal bezártak és Varsó teljes zsidó lakosságát - néhány százezer főt, a teljes népesség mintegy 30%-át - internálták a Varsói Gettóba. Amikor "végső megoldás" részeként Hitler parancsot adott a gettó megsemmisítésére, a zsidó önvédelmi harcosok kirobbantották a varsói gettó-felkelést. Annak ellenére, hogy mind létszámban, mind fegyverzetben lényegesen gyengébbek voltak, a gettó csaknem egy hónapig kitartott. Amikor a harcok végetértek, a túlélőket lemészárolták. 1942 őszén a németek felépítették a varsói koncentrációs tábort, ahol 1944 augusztusáig valószínűleg 200 000 lengyelt öltek meg gázkamrákban.

1944 júliusában a szovjet hadsereg már mélyen benyomult lengyel területekre, Varsó felé szorítva a németeket. Sztálin ellenezte a független Lengyelország gondolatát, a Londonban székelő lengyel kormány parancsot adott a földalatti Honi Hadseregnek (AK) hogy kisérelje meg megszerezni a németektől a ellenőrzést Varsó felett, mielőtt a szovjetek elérnék azt. Így 1944. augusztus 1-jén a Honi Hadsereg és a lakosság kirobbantotta a Varsói Felkelést.

Sztálin Lengyelországgal szembeni ellenérzése ellenére a lengyelek bíztak abban, hogy a szovjet hadsereg segíteni fogja őket a közös német ellenség elleni harcban. Annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg m-r elfoglalta a jobbparti Varsót, a szovjet offenzíva azonnal megállt, mialatt a németek brutálisan leverték a felkelést. Bár a hadműveleteket csak 48 órásra tervezték, 63 napig tartottak ki, végül az AK harcosai kapituláltak. Hitler figyelmen kívül hagyva a megadás feltételeit, parancsot adott a város teljes lerombolására és a könyvtárak és múzeumok gyűjteményeinek elégetését. Amikor 1945. január 17-én a szovjetek átkeltek a Visztulán és behatoltak a balparti városrészbe, a város 85%-a romokban állt a történelmi Öreg Várossal és a Királyi Palotával egyetemben. A Honi Hadsereg életben maradt katonáit az NKVD begyűjtötte és vagy megölte, vagy Szibériába deportálta.

A háború után Varsó újjáépült, benépesült újra. A történelmi városrész legfontosabb épületeit (némelyiket az alapoktól) restaurálták, de Varsó barokk jellege örökre elveszett. 1980-ban a varsói Öreg Várost a UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Az elnök

A város élén elnök (lengyelül: prezydent) áll.

[szerkesztés] A Városi Tanács

A városi önkormányzat legfőbb szerve a Városi Tanács (Rada Miasta).

[szerkesztés] Városrészek

1994 áprilisától Varsó 11 helység szövetsége volt:

Warszawa-Centrum
Warszawa-Białołęka
Warszawa-Targówek
Warszawa-Rembertów
Warszawa-Wawer
Warszawa-Wilanów
Warszawa-Ursynów
Warszawa-Włochy
Warszawa-Ursus
Warszawa-Bemowo
Warszawa-Bielany

2002-től Varsó egyetlen járási jogú helység, a korábbi helységek jelenleg kerületek lettek, és hozzájuk csatoltak egy új kerületet: Warszawa-Wesoła-t.

[szerkesztés] Látnivalók

Királyi vár
Wilanów-i kastély
Lazienki-park
Kultúra és Tudomány Palotája (Pałac Kultury i Nauki), Európa 5. legmagasabb épülete (230,68 m)

[szerkesztés] Egyetemek, főiskolák

Varsó Lengyelország legnagyobb egyetemi városa. Az ország négy legnagyobb egyetemének központja itt van, de összesen további több mint 62 kisebb felsőfokú tanintézet található itt.

A legfontosabbak:

Uniwersytet Warszawski (Varsói Egyetem)
Uniwersytet Kardynała Stefana Wyszyńskiego (Stefan Wyszynski Bíboros Egyeteme)
Politechnika Warszawska (Varsói Műszaki Egyetem)
Wojskowa Akademia Techniczna (Katonai Műszaki Akadémia)
Szkoła Główna Handlowa (Kereskedelmi Főiskola)
Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego (Mezőgazdasági Főiskola)
Akademia Medyczna w Warszawie|Akademia Medyczna (Varsói Orvosi Akadémia)

[szerkesztés] Híres varsóiak

Krzysztof Kamil Baczyński (1921-1944), költő
Eugeniusz Bodo (1899-1943?) színész, énekes
Zbigniew Brzeziński (1928) Jimmy Carter amerikai elnök tanácsadója
Fryderyk Chopin (1810-1849) zeneszerző, zongoraművész
Maria Curie-Skłodowska (1867-1934) Nobel-díjas kutató
Lucyna Ćwierczakiewiczowa (1829-1901) az első lengyel szakácskönyv szerzője
Witold Gombrowicz (1904-1969) író, dramaturg
Agnieszka Holland (1948) rendező
Jacek Kaczmarski (1957-2004) költő
Lech Kaczyński (1949) politikus, Varsó elnöke
Ryszard Kapuściński (1932) író, újságíró
Krzysztof Kieślowski (1941-1996) rendező
Ryszard Kukliński (1930-2004) a CIA ügynöke a hidegháború idején
Witold Lutosławski (1913-1994) zeneszerző
Adam Michnik (1946) ellenzéki politikus, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője
Wacław Sierpiński (1882-1969) matematikus
Antoni Słonimski (1895-1976) költő
Władysław Szpilman (1911-2000) zeneszerző, zongoraművész
Stefan Wiechecki (Wiech) (1896-1979) író, a varsói folklórral foglalkozó újságíró
Stanisław Ignacy Witkiewicz (Witkacy) (1885-1939) író, festő, fotóművész