Madrid
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Madrid Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány székhelye. Területe: 587 km². Lakóinak száma az elővárosokkal együtt kb. 3,9 millió fő. London és Berlin után a harmadik legnagyobb város az Európai Unió területén. Területének több mint 50 %-át utcák, terek és parkok alkotják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A városnév eredete
A város elnevezésének eredete a mai napig nem tisztázott. A vélemények megoszlanak a kelta, illetve keltibér Magerito ("nagy híd"), valamint a vízigót Matrice ("a vizek anyja"), illetve az arab Mayrit (Magerit) között. Az arab Mayrit, amelyet mádzsritnak kell ejteni, a spanyol kiejtéshez igazodva könnyen átalakulhatott "Matrit"-ra, hiszen a spanyol nyelvben "dzs" hang nem létezik.
[szerkesztés] Fekvése
Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Manzanares folyó partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amellyel Európa egyik legmagasabban fekvő városa.
A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.
[szerkesztés] Történelem
Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak.
Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból.
A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.
Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt egy városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.
A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.
1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.
1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is - a 16. század közepéig - Toledo töltötte be.
Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.
VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.
IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.
XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.
- 1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.
1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.
1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de Espana őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.
1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.
A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensache időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.
1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Franconak Madridot.
Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén.
1992-ben a világ kulturális fővárosává választották, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.
2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.
[szerkesztés] Közigazgatás
Madrid közigazgatásilag 21 kerületre (distrito) osztható, a kerületek pedig több negyedből (barrio) állnak. Kerületei, illetve azon belül negyedei a következők:
- Centro: Palacio, Embajadores, Cortes, Justicia, Universidad, Sol.
- Arganzuela: Paseo Imperial, Acacias, Chopera, Legazpi, Delicias, Palos de Moguer, Atocha.
- Retiro: Pacífico, Adelfas, Estrella, Ibiza, Jerónimos, Niño Jesús.
- Salamanca: Recoletos, Goya, Fuente del Berro, Guindalera, Lista, Castellana.
- Chamartín: El Viso, Prosperidad, Ciudad Jardín, Hispanoamérica, Nueva España, Pza. Castilla.
- Tetuán: Bellas Vistas, Cuatro Caminos, Castillejos, Almenara, Valdeacederas, Berruguete.
- Chamberí: Gaztambide, Arapiles, Trafalgar, Almagro, Vallehermoso, Ríos Rosas.
- Fuencarral-El Pardo: El Pardo, Fuentelarreina, Peñagrande, Barrio del Pilar, La Paz, Valverde, Mirasierra, El Goloso.
- Moncloa-Aravaca: Casa de Campo, Argüelles, Ciudad Universitaria, Valdezarza, Valdemarín, El Plantío, Aravaca.
- Latina: Los Cármenes, Puerta del Ángel, Lucero, Aluche, Las Águilas, Campamento, Cuatro Vientos.
- Carabanchel: Comillas, Opañel, San Isidro, Vista Alegre, Puerta Bonita, Buenavista, Abrantes.
- Usera: Orcasitas, Orcasur, San Fermín, Almendrales, Moscardó, Zofio, Pradolongo.
- Puente de Vallecas: Entrevías, San Diego, Palomeras Bajas, Palomeras Sureste, Portazgo, Numancia.
- Moratalaz: Pavones, Horcajo, Marroquina, Media Legua, Fontarrón, Vinateros.
- Ciudad Lineal: Ventas, Pueblo Nuevo, Quintana, La Concepción, San Pascual, San Juan Bautista, Colina, Atalaya, Costillares.
- Hortaleza: Palomas, Valdefuentes, Canillas, Pinar del Rey, Apóstol Santiago, Piovera.
- Villaverde: San Andrés], San Cristóbal de los Ángeles, Butarque, Los Rosales, Los Ángeles.
- Villa de Vallecas: Casco Histórico de Vallecas, Santa Eugenia.
- Vicálvaro: Casco Histórico de Vicálvaro, Ambroz.
- San Blas: Simancas, Hellín, Amposta, Arcos, Rosas, Rejas, Canillejas, Salvador.
- Barajas: Alameda de Osuna, Aeropuerto, Casco Histórico de Barajas, Timón, Corralejos.
[szerkesztés] Gazdaság
A főváros aszályra hajló területen fekszik, 4 hónapon keresztül nem kap csapadékot, ezért létfontosságú kapcsolatok fűzik az északra húzódó hegyvidékekhez. Már a középkor óta a szomszédos hegyekből vezetett föld alatti csatornák látták el vízzel, majd a múlt század közepétől nyitott csatornán érkezett ide a Lozoya folyó vize. A város mai napi vízigényének kielégítésére valamennyi közeli folyón duzzasztótavakat létesítettek. Villamos energiájának ellátására a Duero és Tajo folyókon Aldeadávilánál és Alcantaránál épített vízerőművekből, illetve Ponferrada hőerőművéből és Zorita atomerőművéből vezetik ide az áramot.
Madrid a tengerparttól távol fekszik és számottevő nyersanyaglelőhely sincs a közelében, mégis kb. 6600 üzemben folyik itt az ipari termelés 80 %-a.
A városban egyetlen összefüggő ipari övezet alakult ki, amely a város két déli pályaudvaráról (Atocha, Imperial) kiinduló vasútvonalak által átszőtt területen található.
Iparának 66 %-a nehézipar, kiemelkedő az elektronika és a gépgyártás. Második legfontosabb ágazata a könnyűipar, amely a cipő- és a ruházati iparnak köszönhető, de fontos élelmiszeripara is. Említésre méltó Madridban a filmgyártás!
[szerkesztés] Közlekedés
Madrid Spanyolország legnagyobb közlekedési csomópontja. Rendkívül kiemelkedő vasúti hálózattal rendelkezik: északon a Chamartín és az Estación del Norte (Északi pályaudvar), délen Atocha pályaudvar, amely összeköttetésben áll a Chamartínnal.
Kiterjedt és folyamatosan fejlődő metróhálózattal rendelkezik (több, mint tíz vonal), amelynek hosszúsága a világon a legnagyobbak közé tartozik.
Metróval rövid idő alatt elérhető nemzetközi repülőtér található a várostól 10 km-re (Bajaras), amely Európa első 10 legforgalmasabb légiközlekedési csomópontjaihoz tartozik.
[szerkesztés] Természetvédelem
Madrid tágabb környezetében több természetvédelmi oltalom alatt álló terület is található. Nyugatra a Parque Natural de Monte el Pardo, északon a Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares és attól még északabbra, de még a sierrától délre a Parque Natural de la Peñalara. Mind kedvelt kiránduló és pihenő helyei a madridi lakosságnak. Madrid legnagyobb, és talán legszebb parkja a Lago, itt találjuk a Madridi állatkertet is. A város közepén a királyi fűvészkert hívogatja a természetszerető embert.
[szerkesztés] Kultúra
Madrid kiemelkedő gazdasági és politikai szerepe mellett Spanyolország tudományos és kulturális életének is központja.
[szerkesztés] Oktatás
- Universidad Complutense (Universidad Complutense de Madrid)
- Autonóm Egyetem (Universidad Autonoma de Madrid)
[szerkesztés] Látnivalók
Múzeumai:
- Prado (Madrid) : a világ legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
- Szófia Királyné Kulturális Központ (Madrid): Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi.
- Nemzeti Archeológiai Múzeum (Madrid): 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz.
- Nemzeti Iparművészeti Múzeum (Madrid): 19. századi épületben kapott helyet a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.
- Természettudományi Nemzeti Múzeum (Madrid): 1752-ben VI.Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.
- Királyi Palota (Madrid)(Palacio Real vagy Palacio de Oriente): Az ország legnagyobb barokk palotája, Madrid fő turistacélpontja. Fogadótermeit ünnepélyes alkalmakkor ma is igénybe veszi a király, akit 1975. november 27-én itt koronáztak meg. V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III. Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum.
- Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia (Madrid): VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.
- Thyssen-Bornemissza Múzeum (Madrid): festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek.
- Művészeknek állított emlékmúzeumok: Sorolla-múzeum (Madrid), Lázaro Galdiano Múzeum (Museo de Lázaro Galdiano)
További látnivalók:
- Retiro Park
- Cervantes-emlékmű (Monumento a Cervantes)
- Almudenai Miasszonyunk Székesegyház
- Plaza Mayor - egykori főtér
- Puerta del Sol
- San Barnabeu Stadion - a Real Madrid labdarúgó csapatának stadionja, A Real Madrid tulajdonában lévő stadion Luis Alemany Soler és Manuel Muñoz Monasterio tervei szerint épült. 1947. december 14-én avatták fel. 107x72 m, 80 354 néző számára jut benn ülőhely.
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Híres személyek
[szerkesztés] Sportolók
- Eduardo Chozas (kerékpározás)
- Manuel Santana (tenisz)
- Emilio Sánchez Vicario (tenisz)
- Carlos Sainz (autóversenyző)
- Emilio Butragueño (futball)
- Miguel González "Míchel" (futball)
- Manuel Sanchís Hontiyuelo (futball)
- Rafael Martín Vázquez (futball)
- Raúl González (futball)
- Fernando Martín (kosárlabda)
- Alberto Herreros (kosárlabda)
- Juan Antonio Corbalán (kosárlabda)
- Francisco Fernández Ochoa (sí)
- Blanca Fernández Ochoa (sí)
[szerkesztés] Testvérvárosai
|
[szerkesztés] Források
- A Világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986) ISBN 963-09-2873-6
- Panoráma Városkalauzok, Verzár István: Madrid (Panoráma, 1983) ISBN 963-243-034-4
- Panoráma Városkalauzok, Lőrincz Zsolt: Madrid (Panoráma, 2002) ISBN 963-243-866-3
- Polyglott útikalauz - Spanyolország (Pegazus Rt., 1990) ISBN 963-02-7867-7
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb
Based on work by