Jonathan Swift

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jonathan Swift

Jonathan Swift (* 1667. november 30. Dublin; † 1745. október 19. Dublin) ír szatirikus író. Írói álnevei: Isaac Bickerstaff, A Dissenter, A Person of Quality, A Person of Honour, M.B. Drapier, T.R.D.J.S.D.O.P.I.I. (The Reverend Doctor Jonathan Swift, Dean of Patrick's in Ireland), Dr. Shit

[szerkesztés] Élete

Édesapja halála után hét hónappal született. Első öt évét Angliában egy dajkával töltötte, miközben édesanyja Írországban maradt. Később dublini rokonok nevelték. 1682-től a dublini egyetemen tanult, de a bizonyítványát csak kegyelemből (by special favour) kapta meg. Tanulmányai befejeztével Angliába utazott, ahol egy befolyásos nyugalmazott politikusnak Sir William Temple-nek lett a titkára. Néhány év múlva Oxfordban folytatta tanulmányait. Visszatérve Írországba, az anglikánt egyház felszentelt papja lett és Kilrootban helyezkedett el. Ezt az állást feladta, mivel 1695-től ismét Sir William alkalmazásába állt. Ebben az időben fejezte be első nagyobb művét, a Hordómesét (A Tale of a Tub), illetve írta meg a Könyvek csatáját (The Battle of the Books, amelyek 1704-ben jelentek meg nyomtatásban. Itt ismerte meg Esther Johnsont, Sir Temple házasságon kívül született lányát, akit műveiben Stellának nevezett el. Sir William Temple 1698-ban bekövetkezett halála után Swift visszaköltözött Írországba, ahol ismét egyházi szolgálatba lépett. Stella, akit szoros szálík fúztek Swifthez, a közeli Trimbe költözött.

Irodalmi pályafutása 1701-ben kezdődött, a név nélkül kiadott Dissensions in Athens and Rome-val. A korábban írt két művének megjelenésével Swift elkötelezte magát az írói pálya mellett.

Egy ideig a tory-párti hetilapnak, az Examiner-nek volt a kiadója, de Anna királynő halála után a toryk befolyása, és ezzel együtt Swift politikai karrierje is lehanyatlott.

Esther Johnsonnal (Stellával) kötött házassága mellett tizenegy éven át meghitt kapcsolat fűzte egy másik fiatal hölgyhöz (Esther Vanhomrigh), akit Vanessának nevezett, és aki nem tudott Swift házasságáról. Vanessa 1723-ban halt meg, kevéssel az után, hogy megtudta az igazságot. Swift felesége 1728-ban hunyt el.

Swiftet izgalmas, udvariatlan és különc embernek tartották. A különcsége leginkább a Dr. Shit álnéven az emberi ürülékről írt értekezésben mutatkozott meg.

Egyes vélemények szerint 1740-től szellemi hanyatlásnak indult. 1742-ben megrokkant, 1745-ben halt meg.

[szerkesztés] Művei

Dissensions in Athens and Rome (1701)
The Tale of a Tub (1704)
The Battle of the Books (1704)
Bickerstaff Predictions for 1708 (1707)
The Sentiments of a Church of England Man (1708)
Arguments against Abolishing Christianity (1708)
Letter upon the Sacramental Test (1708)
Project for the Advancement of Learning (1709)
Ancient Prophecy (1709)
Sid Hamet’s Rod (1710)
Meditation upon a Broomstick (1710)
Short Character of the Earl of Wharton (1710)
The Conduct of the Allies (1711)
The Representation of the House of Commons on the State of the Nation (1711)
An Address of Thanks to the Queen (1711)
Proposal for Correcting, Improving, and Ascertaining the English Tongue (1712)
Reflections on the Barrier Treaty (1712)
Remarks on the Bishop of Sarum's Introduction to His Third Volume of the History of the Reformation (1712)
Journal to Stella (1710-13)
The Public Spirit of the Whigs (1713?)
Free Thoughts on the State of Public Affairs
Cadenus and Vanessa (1713)
A Proposal for the Universal Use of Irish Manufactures, &c. (1720)
The Drapier’s Letters (1724)
Gulliver’s Travels (1726)
Miscellanies (1727)
A Modest Proposal for Preventing the Children of Poor People from Being a Burthen (1729)
A Letter from the Grand Mistress of the Female Free-Masons to Mr. Harding, the Printer (1731?)
The Day of Judgment (1731)
Verses on the Death of Dr Swift (1731)
Rhapsody of Poetry (1735?)
The Legion Club (1736)
Upon Sleeping in Church
History of the Peace of Utrecht
Directions to Servants