Amszterdam

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Egy csatorna Amszterdamban

Amszterdam (Amsterdam) Hollandia fővárosa.

A Holland Királyság fő- de nem székvárosa, a királynő, a parlament, és a kormány székhelye Hága ('s-Gravenhage). 1813 óta Hollandia fővárosa. Sokszor Észak Velencéjének is nevezik, az Amstel folyó torkolatánál, az Íj-öböl partján fekszik.

Jelentése: gát az Amstelen.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.

[szerkesztés] Városkép

A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az Ijssel-tó délnyugati öblébe, az Ijbe. Az Ij valaha az Északi-tenger nagy öblének , a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette azt, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól,és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze.

Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.

A város központjában található a Dam tér. Az amszerdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talaj süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenéere kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.

Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg dolgozó ember jár be Amszterdamba.

[szerkesztés] Története

A 13.században jelentéktelen kis falu. Nevét először 1275-ben említik. 1300-ban városi jogot kap, és a gyorsan fejlődő gabonakereskedelem révén virágzásnak indul. A 15. században a polgárság hatalmas falakkal övezi a várost, némelyikük napjainkig fennmaradt. Ebből a századból származnak a mai város legrégibb favázas lakóépületei, a Begina-házak, valamint a Dam téren emelkedő gót stílusú Újtemplom (Nieuwe Kerk). A 16. században már jelentős kereskedelmi város, 1578-ban csatlakozik a reformációhoz, és a spanyol Habsburgok ellen vívott függetlenségi harcban a holland polgárság győzelmet arat. Ekkor kezdődik a fénykora, a holland tengerészek Amerikától Kelet-Indiáig és Ausztráliáig járják a tengereket, gyarmatokat alapítanak, s a várost egy időre a legrangosabb kereskedelmi és pénzügyi központtá teszik. A polgárság erejének, és büszkeségének jelképeként Jacob van Campen irányításával elkészül a Dam téren a városháza, (1648- 1657), amely 1808 óta a királyi palota.

A város lakossága 1700-ra eléri a 210 000 főt. A 18. században a világtengerért vívott küzdelemben Hollandia alulmarad vetélytársaival szemben, veszélybe kerül a kikötői forgalom is. Amszterdam második világkora az 1870 es években köszönt be. Megépülnek a vasútvonalak, 1878-ra elkészül az Észak-tengeri csatorna, 1839-ben a Merwede-csatorna, majd 1952-ben az Amszterdam-Rajna csatorna. 1917-ben megépül a Schiphol repülőtér, kontinensünk legrégibb repülőtere. A kikötő újjáéledése lendületet ad a város iparosodásának, és a 2. világháború után gyorsan növekszik a lakosság. Megépülnek a városközponttól délre a lakótelepek. Amszterdamban több, mint 7000 műemléképület található, melyek megőrizték a város hangulatát. A tömegközlekedést a metrók, villamosok, buszok, vonatok segítik.

[szerkesztés] Látnivalók

Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Rengeteg színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Vincent van Gogh munkái láthatóak. A múzeum jelenleg felújítás alatt áll, így a munkák 2008-re várható befejezéséig a gyűjteménynek több másik múzeum ad otthont. Megemlíthető még a trópusi múzeum, mely kiállításait a forró égöv problémáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt ház, valamint a Prinsengracht 26, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás szörnyű éveiben. A múzeumok gazdagsága, a téglába-kőbe faragott történelmi múlt jelentősége, a belvárosi utcák fényes üzletsorai, a Dam tér nyüzsgő forgataga, a hajókirándulásokra, sétákra csábító csendes vizű grachtok feledhetetlenül vésődnek az Amszterdamba látogató sok százezer turista emlékébe.