Agglomeráció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az agglomeráció a nagyvárosok térbeli „előrenyomulása”, maga a város, és az azt körülölelő, vele összefüggő (de közigazgatásilag önálló) településegyüttes.

Tartalomjegyzék

1 Kialakulása
2 Szerepe
3 Típusai
4 Lásd még

[szerkesztés] Kialakulása

Agglomerációról először a 20. század elején beszéltek: az iparosodás révén megindult a városok növekedése, s Európában és Amerikában kialakult a városokat körülvevő falvakból és kisvárosokból álló településgyűrűvé, mely elválaszthatatlan napi kapcsolatba került a nagyvárosokkal.

Ténylegesen azonban sokkal korábban, a középkor végén a falakkal körülvett városok mentén kezdődött az elővárosiasodás. A Szuburbia (sub - valami alatt urbis - város szavak összetételéből) a városfalak látványos lebontásával vált a városok részévé, majd néhány száz évvel később a városok egyre intenzívebb növekedésével egyre kijjebb jöttek létre elővárosi települések.

[szerkesztés] Szerepe

Az agglomeráció túl azon, hogy felszippantja a városba érkező, ott munkát kereső tömegek egy részét, magába olvaszthatja azokat a létesítményeket is, melyeket a városban - anyagi vagy várospolitikai okokból - nincs lehetőség létrehozni. Az agglomerációba költözhetnek például ipari üzemek, raktárak, vágóhidak, de ugyanebben a gyűrűben jöhet létre a városlakók pihenőövezete, hétvégi házakból álló településrésze is.

Az agglomeráció lakói a városba jártak dolgozni, vásárolni, szórakozni - azaz életük javarészét a városban töltik. A kapcsolat olyannyira szoros, hogy csupán idő - és politikai akarat - kérdése, hogy mikor válik a város és agglomerációja egy közös várossá.

[szerkesztés] Típusai

Ha nem is mindenütt, de Európában jellemzőbb volt, hogy az elővárosi települések nagyvárosba tagozódása a közigazgatásba való integrálódást is jelentette. Példa lehet erre a hitleri Németország, vagy éppen az 1950. január 1-jén létrejött Nagy-Budapest, illetve a főváros harmincas években lezajlott bővítése. Az Egyesült Államokban jellemzőbb volt, hogy meghagyták az elővárosok önállóságát, nem vonták a központi igazgatás alá őket.

A városok népességadatainak megadásakor jellegzetes, hogy elővárosokkal együtt és anélkül is közölnek számokat. Ez azonban csak azoknál a városoknál lehetséges, ahol közigazgatásilag némi önállóságot élveznek az elővárosok. Ilyen lehet például Párizs és környéke, de tipikusan nem ilyen a budapesti agglomeráció.