Szófia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Szófia**
**София**

Területe	1 310 km²
[Postai kód]	1000]
[Telefonos körzetszám]	02]
Népesség - Teljes (2002) - Népsűrűség	1 292 603 907/km²
Polgármester	Bojko Boriszov
Időzóna	Kelet-Európai: UTC +2

Banya Basi Dzsámi

Nevszki Székesegyház

Az orosz templom

Ivan Vazov Nemzeti Színház

Szófia (София - Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2003-as adat szerint 1 208 930 lakosú) városa.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
- 3.1 Belváros
- 3.2 Környező látnivalók
4 Közlekedés
- 4.1 A városban
5 Kerületek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

[szerkesztés] Története

A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpuszították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alexander Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Belváros

Alexander Nevszki székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háború 200 000 elesett orosz katona emlékére épült emlékül a XX. század elején.
Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dícsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.
Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.
Banya Basi Dzsámi: XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal.
Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Dél-Kelet-Európában.
Nikola Petni orosz templom
Vitosa Bulevard: Szófia sétáló- és vásárlóutcája, a központtól vezet a Kultúrpalota felé.

[szerkesztés] Környező látnivalók

Bojanai templom
Vitosa hegy
Dragalevci kolostor
Rilai kolostor

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] A városban

Szűk kis utcák miatt az autós közlekedés háttérbe szorul, a belvárosban inkább a villamos, külsőbb városrészeken a troli és a busz elterjedt közelekedési eszköz. 1990-es években megnyílt az első metróvonal is, amely a Ljulin lakótelepet köti össze a városmaggal.