Főpolgármester

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A főpolgármester a jelentősebb, kisebb közigazgatási egységekre tagolt települések élén álló, válaszott vagy kinevezett tisztségviselő.

Tartalomjegyzék

1 Budapesten 1950 előtt
2 Budapesten a rendszerváltás után
3 Külföldön
4 Lásd még

[szerkesztés] Budapesten 1950 előtt

Budapest főváros közigazgatásában hasonló hatáskört töltött be, mint a főispánok a vidéki törvényhatósági városok tekintetében, tehát a végrehajtó hatalom képviselője volt, és mint ilyen ellenőrzési joggal és közvetlen befolyással rendelkezett a városi önkormányzat fölött a város területére és lakosságára vonatkozó közigazgatási ügyekben. A város gyakorlati vezetését ugyanakkor nem ő, hanem Budapest polgármestere látta el. A főpolgármestert a király által a belügyminiszter előterjesztésére kijelölt három egyén közül a fő- és székváros törvényhatósági közgyűlése hat évre választotta. Állásának és hatáskörének általános szabályait az 1872. évi XXXVI. törvénycikk foglalta magában. 1930-tól a főpolgármestert a kormányzó nevezte ki. A tisztség a tanácsrendszer bevezetésével 1950. január 1-től a polgármesteri tisztséggel együtt megszűnt.

[szerkesztés] Budapesten a rendszerváltás után

A rendszerváltás után a fővárosi kerületek irányítására a polgármesterek tisztségét, míg Budapest gyakorlati vezetésére a főpolgármesteri tisztséget újra bevezették. A főváros élén így külön polgármester ma nem áll. A főpolgármester vezeti a Fővárosi Közgyűlést, a Főpolgármesteri Hivatalt pedig a főjegyző útján irányítja. Ahogyan a Fővárosi Közgyűlés nincs a kerületi önkormányzatok főlé rendelve, ugyanúgy a főpolgármester sem felettese a kerületi polgármestereknek. A főpolgármesteri tisztséget 1990 óta Demszky Gábor tölti be, egymást követő négy ciklusban választották meg.