Mozilla Firefox
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Mozilla Firefox |
|
|---|---|
 A Firefox működés közben |
|
| Fejlesztő: | Mozilla Alapítvány |
| Legfrissebb stabil kiadás | 2.0 / 2006. október 24. |
| Legfrissebb fejlesztői kiadás | 3.0 alpha1 / 2006. december 9. |
| OS: | Windows, Linux, Mac OS X |
| Kategória | webböngésző |
| Licenc: | MPL/GPL/LGPL hármas licenc |
| Weboldal | www.mozilla.org |
A Mozilla Firefox (eredeti nevén Phoenix, majd egy rövid időn keresztül Mozilla Firebird) egy ingyenes, számos platformon használható, grafikus, nyílt forráskódú webböngésző program, melyet a 2002-ben megalapult Mozilla Alapítvány fejleszt.
1.0-s verzióját 2004. november 9-én adták ki, amit 24 óra leforgása alatt több mint 1 millióan töltöttek le. A 99. napon pedig a 25 milliót is átlépte a letöltések száma, ezzel a Firefox lett a világon a legtöbbek által használt nyílt forráskódú alkalmazás.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Firefox története
[szerkesztés] Netscape gyökerek
1994. október 13-án jelent meg a Mosaic böngészőre épülő Netscape 0.9. A Netscape szép karriert futott be, viszonylagos monopolhelyzetet élvezett a piacon a 90-es évek közepén. A Microsoft megkésve ismerte fel a böngészőpiac fontosságát, de próbálta behozni kezdeti hátrányát (a szintén Mosaic alapú) Internet Explorerrel. A konkurrencia megjelenésével kezdetét vette a böngészőháború, melyből az Internet Explorer került ki győztesen. A döntő lökést az adta, hogy a Microsoft integrálta a böngészőjét a Windows 98-ba. Az Internet Explorer piaci részesedése 1999-re – mire a Windows 98 elterjedt – elérte a 86% körüli értéket: az erőviszonyok 3 év alatt megfordultak.
1998 januárjára, mikorra nyilvánvalóvá vált az Internet Explorer előnye, a Netscape nyílt forrásúvá tette böngészőjét, a fejlesztésére pedig létrehozta a Mozilla Projektet. A Mozilla Projektnél szinte az alapoktól építették újra a böngészőt, csak néhány programelemet vettek át. Új megjelenítő motort (rendering engine) fejlesztettek ki, az addigi Mosaic technológia helyébe a Gecko motor lépett - ez szolgál jelenleg a Firefox alapjául is.
1998 őszén az America Online felvásárolta a Netscape-et korábban tulajdonló céget. A projekt akkor még csak 0.6-os verziószámnál új böngészője alapján 2000. novemberében sietve kiadták a Netscape 6-ot. Instabil volt és nehézkes, és akárcsak utódja, a 7-es verzió üzleti bukás volt. 2003. július 13-án az AOL lemondott a Netscape fejlesztéséről, és elbocsátotta a fejlesztőket. Kárpótlásul létrehozta a független Mozilla Alapítványt, melynek két éven keresztül 2 millió dolláros támogatást folyósított.
Az alapítványnál a Mozilla alkalmazáscsomag továbbfejlesztése mellett két új projekten kezdtek dolgozni: a Firefox a Mozilla Alkalmazáscsomag egyszerűsített böngészőjét, a Mozilla Thunderbird pedig a levelezőjét tartalmazza.
[szerkesztés] Mozilla Firefox
[szerkesztés] A névről
A Mozilla Alkalmazáscsomag böngészőjét kiragadó projekt 2002-ben jelentette meg böngészőjének 0.1-es verzióját Phoenix néven.
A Phoenix név 2003. április 14-ig volt használatban, mikor kiderült, hogy a márkanév már foglalt, a BIOS szoftvereket gyártó Phoenix Technologies cég tulajdona. A program új neve Firebird lett. Az új név szintén foglalt volt, létezett egy ingyenes adatbáziskezelő ugyanezen a néven, így április végén a megkülönböztethetőség érdekében Mozilla Firebird-re lett. Végül 2004 februárjában a név Mozilla Firefox-ra változott: a további problémák elkerülése végett az Alapítvány 2003 decemberében levédette a Firefox nevet az Egyesült Államokban, és az Egyesült Királyságban is (Angliában először meg kellett vennie az eredeti tulajdonostól). A Firefox név Magyarországon is bejegyzett védjegy.
[szerkesztés] Logótörténet
A róka kabalaállatként használata az egyik leglátványosabb momentum az elődökhöz képest. A logó fő eleme egy stilizált róka, mivel a Firefox szó elsődleges jelentése, a vörös panda (másnéven macskamedve) nem a „megfelelő benyomást” keltette a szemlélőben. A zsűri azért döntött a mostani logó mellett, mert az anélkül képes hatást gyakorolni a felhasználóra, hogy hivalkodó volna.
A böngésző designja (ikonok, felhasználói felület) kezdetben elfogadható volt ugyan, de nem versenyezhetett a „profi” szoftverekével. A mostani megjelenési színvonalat először a 2004 februárjában megjelent Firefox 0.8 ütötte meg. A Firefox 0.8 és afölötti verziók ikonjait Jon Hicks tervezte.
A Firefox ikonok szintén védjegyei a Mozilla Alapítványnak: bár a Firefox nyílt forrású szoftver, a szabad licenc nem terjed ki a benne található képanyagokra. Emiatt azok a szoftverforgalmazók, akik a Firefox módosított verzióit terjesztik, nem használhatják az eredeti ikonokat.
[szerkesztés] Szolgáltatások
Legfőbb előnyei: egyszerűen kezelhető, kis méretű, gyors, sok plusz funkció, gyors fejlesztési tempó. A legtöbb felhasználó mégis - a korábban 95% feletti elterjedtségű - Internet Explorerben megtalálható biztonsági résektől félve váltott Firefoxra.
A program tudása tovább fejleszthető a Mozilla Add-ons oldalról letölthető kiterjesztések segítségével.
[szerkesztés] Segítőkész
A Firefox fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói felület egyszerűségének megőrzésére, így például a beállítások ablakban is csak a leggyakrabban használt funkciók találhatók meg. Az összetettebb beállítási lehetőségek az átlag felhasználók szeme elől elrejtve, a címsorba begépelt about:config szöveggel csalhatók elő.
A Firefox támogatja a füles böngészés szolgáltatást, melynek segítségével egyetlen böngészőablakon belül több weblap nyitható meg. Ezt a funkciót a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölte, ami a népszerű MultiZilla kiterjesztéstől „vette kölcsön” a képességet. A Firefox az elsők között kezdte támogatni a testreszabható előugró ablakok blokkolása szolgáltatást is.
Az információkeresést is számos szolgáltatással segíti a böngésző. A gépelőkeresés funkció segítségével a felhasználónak elég gépelni kezdenie a billentyűzeten, és a Firefox azonnal keresni kezdi és kiemeli a találatokat. A keresés a gépelés folytatásával pontosítható.
A beépített keresés eszköztár segítségével különböző internetes keresőmotorok használatával juthatunk információhoz. Alapértelmezésként a Google, Yahoo!, Amazon.com, Creative Commons, Dictionary.com és az eBay motorokat használhatjuk, de továbbiakat is hozzáadhatunk a listához, köztük a Wikipédiát is, a fölöslegeseket pedig akár el is távolíthatjuk.
Végül a Firefox rendelkezik egy keresési „kulcsszavak” szolgáltatással, amit szintén a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölt. Segítségével a felhasználók könyvjelzőiket a címsorból érhetik el, kulcsszavak (és egy esetleges funkciós paraméter) segítségével. Például a kulcsszavak használatával beírhatjuk a címsorba a „google alma” kifejezést, és a google „alma” szóra kiadott keresési lapját kapjuk eredményül. Egy gyári, módosítatlan Firefox-szal kulcsszavakat használhatunk a Google Search, Google Stock Search, Dictionary.com, Urban Dictionary és a Wikipedia eléréséhez. Mikor olyan kulcsszót gépelünk a címsorba, amit a Firefox nem ismer meg, automatikusan a Google által elsőként javasolt lapra érkezünk.
[szerkesztés] Testreszabható
A Firefox egyik legnagyobb előnye tesreszabhatósága. A Kiterjesztések (XPInstall modulok), segítségével olyan új funkciókkal látható el a böngésző, mint az egérmozdulatok támogatása, és a reklámok szűrése, de létezik kiterjesztés, ami a weblapszerkesztők dolgát könnyíti meg. A Firefoxot használó Wikipedia szerkesztők számára nagy segítséget jelent a Mozilla Update-ről letölthető testreszabható Wikipedia eszköztár. A Mozilla Alkalmazáscsomag számos része Firefox-kiterjesztésként vált a továbbiakban elérhetővé (például a ChatZilla nevű IRC kliens is).
Vannak, akik kísérletezési lehetőségként tekintenek a kiterjesztésekre, mások új funkciók tesztelésére használják őket. Végül az igazán népszerű kiterjesztések a program részévé válhatnak (így történt ez a füles böngészéssel is, a MultiZilla kiterjesztést foglalták a programba a készítők).
A Firefox témák/felszínek segítségével megváltoztatható a böngésző kinézete. Egy téma CSS csomagokból és képfájlokból áll. A Mozilla Update weboldalról témák százai tölthetők le. A témák letöltésén kívül a felhasználók módosíthatják a Firefox felhasználói felületét különböző gombok és mezők hozzáadásával, áthelyezésével vagy akár egész eszköztárak eltűntetésével.
A beépített automatikus frissítés funkció segítségével a Firefox naprakészen tartja a telepített kiterjesztéseket és témákat, így az új verziók telepítésével nem kell a felhasználóknak bajlódniuk.
A Firefox rejtett beállítási lehetőségei a címsorba begépelt about:config szöveg segítségével érhetők el. Többek között itt választhatjuk ki, hogy ablakokban megjelenő hibaüzeneteket, vagy inkább hibaüzenetlapokat szeretnénk használni, de az oldalrendezést is felgyorsíthatjuk. A kísérleti funkciók (mint a HTTP adatcsatornák (pipelining) engedélyezése) szintén az about:config-ból érhetők el.
[szerkesztés] Webszabványok betartása
A Firefox széleskörű támogatást bizosít a következő nyelvekhez és szabványokhoz: HTML, XML, XHTML, CSS, JavaScript, DOM, MathML, DTD, XSL, XPath, SVG, APNG és XForms.
A fejlesztők folyamatosan dolgoznak a szabványok minél pontosabb betartásán. A Firefox jelenlegi 2.0 verziója nem teljesíti az Acid2 tesztet, ami a CSS és HTML szabványok betartását vizsgálja - a fejlesztők a 3.0 verzióra igérik a teszt támogatását. (Jelenleg az Opera (9.00+), Konqueror (KDE 3.5+) és Safari (2.02+) böngészők teljesítik sikeresen a tesztet.)
[szerkesztés] Keresztplatform
A Firefox böngésző több operációs rendszeren is használható. A hivatalos letöltőoldaláról a következő rendszerekre érhetők el Firefox-verziók::
- Microsoft Windows: 98SE, Me, NT 4.0, 2000, XP és Server 2003. Bár a Firefox hivatalosan nem támogatja a Windows 95-öt és a Windows 98 első kiadását, egy kis alakítás után jól működik rajtuk.
- Mac OS X. A 2005-ös WWDC az Apple programozói írtak egy olyan Firefox verziót is, ami az Intel processzorokat használó Mac OS X-en is jól működött.
- Linux-alapú, X.Org Server-t vagy XFree86-ot használó operációs rendszerek.
Mivel a Mozilla Foundation oldalairól a Firefox forráskódja is letölthető, a különböző egyéb operációs rendszerek felhasználói lefordíthatják a Firefoxot saját rendszereikre. A következő operációs rendszereket hivatalosan nem támogatja a Firefox, mégis működik velük:
A Windows XP Professional 64 bites verziójára szintén elérhetők Firefox kiadások.
2005 szeptemberében már olyan projekt is létezett, ami RISC OS-ra fordította a Firefoxot.
A Firefox a felhasználók profiljait (személyes beállításait) minden operációs rendszeren ugyanabban a formában tárolja, így különböző platformokról is használható ugyanaz a profil, feltéve, hogy mindkét operációs rendszer képes olvasni a profilmappa helyét (pl.: a profil FAT32-es fájlrendszerű meghajtón van, amit mind a Windows, mind a Linux elér). Bár ez a funkció hasznos a két vagy több operációs rendszert használóknak, általában mégsem működik, a mert telepített kiterjesztések nem működnek különböző operációs rendszereken.
[szerkesztés] Több nyelven is elérhető
A Firefox szinte a világ összes nyelvén elérhető, így magyarul is. Széleskörű nyelvi támogatása önkéntes fordítócsoportoknak köszönhető: A fordításához programozói tudás nélkül, a legegyszerűbb szövegszerkesztővel is neki lehet kezdeni.
A Firefox magyar nyelvre történő átültetéséért az FSF.hu Alapítvány felelős, a Magyar Mozilla Projekt vezetője Tímár András. Nekik és segítőiknek köszönhetők a Firefox magyar verziójának támogatólapjai is, például a magyar nyelvű Firefox Súgó, a magyar Kiterjesztés Központ és a Mozilla Europe magyar nyelvű oldala is.
[szerkesztés] Web-fejlesztés
A Mozilla Alkalmazáscsomaghoz hasonlóan, a Firefox is két fejlesztőeszközt tartalmaz: a DOM Inspector-t és a JavaScript Konzolt. A Firefox-rajongók gyakran említik ezeket a Firefox egyik fő erényeként, bár alapértelmezésként a Firefox sem tartalmazza ezeket: az Eszközök menübe csak akkor kerülnek be, ha a telepítésnél az Egyéni telepítés opciót választjuk.
[szerkesztés] Apróságok
Az RSS vagy Atom technológiára épülő „Élő Könyvjelzők” szolgáltatás a Firefox újabb hasznos eszköze, segítségével a felhasználók egyszerűen tarthatnak lépést a legújabb hírekkel — ráadásul ehhez kedvenc hírforrásukat használhatják.
A Firefox rendelkezik még egy testreszabható letöltéskezelővel. A felhasználók kiválaszthatják, hogy a letöltött fájlok csak megnyitásra kerüljenek, vagy maguk szeretnék őket a merevlemezükről megnyitni (ekkor kiválaszthatnak egy célmappát a letöltések számára, de maguk is megadhatják, hová töltődjenek le a fájlok minden alkalommal).
[szerkesztés] Biztonság
A Firefox fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a program fejlesztése közben a biztonságra. Ennek megfelelően a Firefox a Sandbox biztonsági modell-t és az azonos származás irányelvét követi.
Bármilyen meglepő, a Firefox biztonságának egyik fő pillére az, hogy bárki láthatja a program forráskódját. Mikor egy biztonsági változtatás kerül a programba, a fejlesztőcsapatnál legalább egy embernek át kell néznie a kívánt változtatást, és általában van egy, aki ezt a véleményt is felülbírálhatja. Miután elfogadják őket, a változások bárki számára láthatóvá válnak, és a programozni tudó felhasználók kivehetik, elfogadhatják vagy akár tovább is fejleszthetik a kódot.
Ráadásul a Mozilla Alapítvány hibavadászatot hirdetett: aki működő kritikus biztonsági rést talál a szoftverben, 500 USD jutalmat és egy Mozillás pólót kap (hibánként). Az Alapítvány szerint a hibavadászat a rések keresésére és jelentésére bátorítja a felhasználókat, ez pedig a programok még biztonságosabbá válásához vezet. A világon bárki jelenthet biztonsági rést, mivel bárki hozzáférhet a Firefox forráskódjához, sőt az Alapítvány a hibák kereséséhez szükséges tudást biztosító dokumentációt is hozzáférhetővé tesz.
Mivel a hibavadászat célja a felhasználók biztonságának növelése, a hiba kijavításáig a jelentéshez csak a Mozilla Biztonsági Csoport tagjai férhetnek hozzá. Az alapítvány így kíván időt adni fejlesztőinek és a jelentett hibák kihasználását is elkerüli. Hasonló, „csak a felelős láthatja” típusú irányelvet más, zárt platformos fejlesztők, például a Microsoft is alkalmaz.
[szerkesztés] Néhány biztonsági adat
2006 augusztusában a Secunia 4 foltozatlan hibát jelzett a Firefoxban (a legkomolyabb hiba a „kevéssé veszélyes” besorolást kapta), 18-at az Internet Explorerben (melyek közül a legsúlyosabb hiba a „közepesen veszélyes” kategóriába került), és nem jelzett foltozatlan hibát az Opera böngészőben.
Egy másik internet-biztonsággal foglalkozó cég, a SecurityFocus 1 foltozatlan hibát jelentett a Firefox 1.0.7-ben (amit a Firefox 1.5 Beta 2 már nem tartalmaz), és 59-et a Windows XP második szervizcsomagjával futó Internet Explorer 6-ban.
A Firefox biztonsági rései közül megjelenése óta egyet sem használtak ki, vagy legalábbis nem érkezett ilyenről jelentés.
[szerkesztés] Pluszfunkciók az Internet Explorer 6-hoz képest
Az Internet Explorer 7 több, itt felsorolt funkciót támogat, például a füles böngészést.
Füles böngészés: Lényege, hogy egy ablakon belül több oldalt is megnyithatunk, melyek között a fülekkel navigálhatunk. Haszna, hogy amíg egy oldalt olvasunk, és a többit megnyitottuk a háttérben, mire befejezzük az olvasást, a többi azonnal rendelkezésünkre áll.
Felugró ablakok tiltása: Nem nyitja meg a böngészés közben a felugró ablakokat - ha csak nem mi engedélyezzük őket. (Az Internet Explorer 6 csak akkor blokkolja a felugró ablakokat, ha a Windows XP SP2 telepítve van.)
Integrált keresők: A Firefox egyszerűsíti a keresést a címsorban elhelyezett Google keresőmezővel. A keresőmezőbe több más kereső felvehető, például a Wikipédia keresője is.
Hatékonyabb navigáció: A Firefox támogatja a billentyűzetről böngészést. Ha elkezdünk gépelni egy oldalon, a Firefox megkeresi nekünk azt a linket, amelynek szövege tartalmazza a begépelt betűket.
Automatikus letöltések: Nem kell minden letöltésnél megadni egy célkönyvtárat, ezzel a letöltés gyorsabbá válik. Ha mégis megadunk egy, a szokásostól eltérő célkönyvtárat, a Firefox háttérben elkezdi a letöltést, amíg kiválasztjuk a könyvtárat.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Mozilla Firefox hivatalos oldala
- A Mozilla Europe magyar nyelvű oldala a Firefox-ról
- A hivatalos Mozilla Update oldal
- A Firefoxot magyarra fordító projekt oldala
- A Mozilla Firefox magyar oldala
- A Firefox terjesztő oldala (en)
- 2006-os Firefox biztonsági rések
- Firefox trükkök, kiterjesztések magyarul
- Hasznos Firefox kiegészítők
Based on work by Nl74, 