Ebooks, Audobooks and Classical Music from Liber Liber
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z





Web - Amazon

We provide Linux to the World


We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Mac OS X - Wikipédia

Mac OS X

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Mac OS X

Mac OS X asztal
Szoftvercég/
fejlesztő:
Apple Computer
OS család: BSD
Forráskód: zárt
Legfrissebb változat: 10.4.8 (Intel+PPC) / 2006. szeptember 29.
Rendszermag típusa: hibrid
Alapért. UI: Aqua
Licenc: Apple EULA (egyes részeknél pedig APSL)
Státusz: aktuális
Weboldal: Mac OS X

A Mac OS X az Apple Computer 2001-ben megjelent és azóta is folyamatosan továbbfejlesztett operációs rendszere. Szakítva a korábbi Mac OS-ek felépítésével a tízes rendszert unix alapokra helyezték és a forráskód nagy részét a Darwin Project keretein belül nyílttá tették. A teljes váltás hátránya volt, hogy a korábbi rendszerek alá írt programokat csak a Classic nevű emulátorban képes futtatni; előnyeként viszont azt említhetjük, hogy modern általános felhasználású operációs rendszert kaptak végeredményként.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A Mac OS X története 1985-ben kezdődött, mikor is Steve Jobs-ot eltávolították az Apple éléről. Ekkor alapította meg Jobs a NeXT Computert, amelynek NeXTstep - később OpenStep - operációs rendszere a későbbi OS X alapjává vált. Jobs NeXT-es évei alatt az Apple is próbálkozott új operációs rendszer fejlesztésével, de a tervezetek sorban hamvába haltak, a várva várt Copland-ből sosem lett végleges kiadás, bár elemei beszivárogtak a Mac OS 8-ba. Hiába, a Windows 10 év után felzárkózni látszott, leginkább a védett memória és modern multitasking terén, melyek hiányoztak a Mac OS-ből. A cég ezért operációs-rendszer-keresésbe fogott; a BeOS és a Windows NT kizárása után, 1996-ban végül 400 millió dollárért megvásárolta a NeXT Computert. Ezzel a lépéssel az Apple-höz került az objektum-orientált, UNIX-alapú OpenStep, valamint vezető fejlesztője, Avie Tevanian. Talán jelentősebb, hogy egyidőben hazatért az alapító Steve Jobs, aki hónapokon belül visszavette a cég irányítását. A Mac OS X fejlesztését az OpenStep, Mac OS 9 és BSD alapjain kezdték el a Rhapsody projekt keretein belül. E fejlesztés végállomása a Mac OS X 10.0 2001-es nyilvános kiadása volt.

[szerkesztés] Verziók

A rendszer főbb változatai hagyományosan nagymacskákról kapják (kód)nevüket, melyek a 10.2-es verzió óta hivatalos névként is szolgálnak, a dobozon és marketing-ben is szerepelnek.

  • 2001. március 24.-én jelent meg a 10.0-s verzió, azaz Cheetah;
  • 2001. szeptember 25.-én a 10.1-es Puma;
  • 2002. augusztus 24.-én a 10.2-es Jaguar;
  • 2003. október 24.-én a 10.3-as Panther;
  • 2005. április 29.-én a 10.4-es, Tiger jelzésű aktuális főverzió.

2006. végére várható a 10.5-ös változat, kódnevén Leopard. A Tigerhez hasonlóan a Leopard támogatja majd mind a PowerPC, mind az Intel alapú Macintosh gépeket.

Minden Mac OS X rendszernek van Server kiadása is, amely munkacsoport kezelési lehetőséggel, hálózati- és adminisztratív szolgáltatásokkal bővíti az asztali kiadást. A Server kiadás drágább, de legfrissebb verziója jár minden Xserve kiszolgálóhoz.

Ma már elmondhatjuk az OS X-ről, hogy megjelent rá minden olyan jelentős program, amely azelőtt az OS 9-en létezett. Sőt, a Mac OS X Aqua felületkezelője mellett párhuzamosan futtatható hagyományos X11-es ablakkezelő is, így a UNIX-okra utolérhető rengeteg program közül is válogathat a felhasználó.

[szerkesztés] Felhasználói élmény

Már az első bekapcsoláskor feltűnik, hogy az OS X felülete eltér a Windows alatt megszokottól. Alapértelmezetten a képernyő alján megtaláljuk a dokkot, ami érdekes keveréke a már futó és az épp nem futó, de gyakran használt alkalmazásoknak. A képernyő tetejét pedig a fix menüsor foglalja el, amin az épp fókuszban levő alkalmazás beállításait láthatjuk. Vannak továbbá menüsorban futó alkalmazások is - ilyen a képernyőképen látható csevegőprogram buborékja vagy konfabulator fogaskerekei is -, továbbá egyes programok visszajelző funkcióját is meg lehet itt jeleníteni (óra, hálózat, cpu terhelés, stb). Itt kap helyet a Tiger rendszerben bemutatott SpotLight kereső kezelőfelülete is.

A Unix-szerű rendszereknél megszokott módon a felhasználó számára egy felhasználói könyvtárat, a Home-ot, ahol teljes jogkörrel rendelkezik, hasonló jogokat élvez a felhasználó az általa létrehozott könyvtárakban is. Ezzel szemben a rendszerkönyvtárakhoz adminisztrátori jogosultság szükséges.

Feltűnő különbség továbbá, hogy a legtöbb alkalmazás egy .app fájlnak látszik, aminek bár megtekinthetjük tartalmát, a mindennapi használatban erre nincs szükségünk. Ez az Application bundle szerkezet az OS X egyik elődjéből a NeXTstep operációs rendszerből származik, ahonnan a rendszer a Mach mikrokernelt is örökölte. Ennek köszönhetően keveset kell válogatnunk az Applications könyvtárban, ha futtatható fájlt akarunk találni, hiszen minden .app-ot el tudunk indítani egy dupla kattintással.

[szerkesztés] Fontosabb tulajdonságok

  • Quartz és Quartz Extreme ablakkezelő rendszer, PDF alapú megjelenítés
  • OpenGL
  • 256*256 pixel méretig skálázható 32 bites színmélységű ikonok
  • Unicode alapú karakterkezelés
  • Egyszerűen állítható a rendszer nyelve (2005 augusztustól letölthető magyar lokalizációval)
  • Beépített monitorkalibrációs eszközök (grafikai és nyomdai felhasználás támogatása)
  • Gyors ablakváltás, asztal elérés az Exposé-val (10.3 Panther óta)
  • SpotLight keresőtechnika rendszerbe integrálása (10.4 Tiger óta)
  • Dashboard segítségével apró kiegészítő szerkentyűk (widgetek) futtatása az asztalon (10.4 Tiger óta)
  • Apache, ftp-szerver integráció

[szerkesztés] Hivatkozások

Our "Network":

Project Gutenberg
https://gutenberg.classicistranieri.com

Encyclopaedia Britannica 1911
https://encyclopaediabritannica.classicistranieri.com

Librivox Audiobooks
https://librivox.classicistranieri.com

Linux Distributions
https://old.classicistranieri.com

Magnatune (MP3 Music)
https://magnatune.classicistranieri.com

Static Wikipedia (June 2008)
https://wikipedia.classicistranieri.com

Static Wikipedia (March 2008)
https://wikipedia2007.classicistranieri.com/mar2008/

Static Wikipedia (2007)
https://wikipedia2007.classicistranieri.com

Static Wikipedia (2006)
https://wikipedia2006.classicistranieri.com

Liber Liber
https://liberliber.classicistranieri.com

ZIM Files for Kiwix
https://zim.classicistranieri.com


Other Websites:

Bach - Goldberg Variations
https://www.goldbergvariations.org

Lazarillo de Tormes
https://www.lazarillodetormes.org

Madame Bovary
https://www.madamebovary.org

Il Fu Mattia Pascal
https://www.mattiapascal.it

The Voice in the Desert
https://www.thevoiceinthedesert.org

Confessione d'un amore fascista
https://www.amorefascista.it

Malinverno
https://www.malinverno.org

Debito formativo
https://www.debitoformativo.it

Adina Spire
https://www.adinaspire.com