Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Wikipédia az egyik legjobb többnyelvű, nyílt tartalmú, közösség által fejlesztett lexikon (kalendárium és napi hírek jellegű információkkal kiegészítve), amelyet a nonprofit Wikimedia Foundation üzemeltet. A Magyar Wikipédia, Wikipédia rész az eredeti közös munkaterv (project) nemzeti nyelvű része. Az angol rész 2006. november végén érte el a 1,5 milliós szócikkszámot, a nemzeti nyelvű részekben pedig több mint 4,2 millió szócikk olvasható és szerkeszthető.

Az angol nyelvű projekt 2001. január 15-én indult, a magyar változat pedig 2003. július 8-án látta meg a napvilágot (lecserélve az előtte üzemelő magyar részt, mely a régi szoftveren futott, és gyakorlatilag nem tartalmazott hasznos információt).

Tartalomjegyzék 1 Alapvető jellemzők 2 Vezérelvek 3 Szerkesztőség 4 Története 5 Szoftver és hardver 6 A Wikipédia elődei 7 Hasonló vállalkozások 7.1 Paródiák 8 Lásd még 8.1 Digitális enciklopédiák 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Alapvető jellemzők

A Wikipédia projekt három alapjellemzője határozza meg azt a lapfajtát, melybe a weben besorolhatjuk:

1. Elsődlegesen a Wikipédia egy lexikon, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve),
2. A Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető,
3. A Wikipédia nyílt tartalmú és a GNU Szabad Dokumentáció Licenc copyleft szerzői jogi szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédiát a Nupédiához (másik szabad lexikonprojekthez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabad szoftver mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) ismert egyénisége; Stallman többször említette a „szabad, univerzális lexikon” hasznosságát még a Wikipédia és Nupédia alapítása előtt.

A wikipédia tágra nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.

Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a projectben, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt mi „vandalizmusnak” nevezzük. Igaz, hogy a projekt nyílt természete ezt lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lap esetén túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap „lezárható”, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani; erre általában azonban nincs szükség.

[szerkesztés] Vezérelvek

A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Alábbiakban csak párat ismertetünk, bővebb információért lásd az irányelveket.

1. A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkeket egyetlen „objektív” nézőpontból közelítsük meg, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt. A semleges nézőpont szócikk ezt részletezi.
2. Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
3. A szerkesztők „vita”-oldalakat használnak arra, hogy megbeszéljék esetleges nézeteltéréseiket arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatunk. Lásd a vitalapokról és a szerkesztési irányelvekről szóló cikkeket. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
4. Bizonyos típusú szócikkek beküldésétől szeretnénk eltanácsolni, mivel azok nem illenek a szó szoros értelmében egy lexikonba. A Wikipédia szócikkek nem szótári szemelvények és nem chatszobák: mire nem való a Wikipédia.
5. A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.

[szerkesztés] Szerkesztőség

A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.

A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger olyan közreműködőknek szerették magukat tekinteni, akik ügyelnek arra, hogy a vállalkozás ne térjen le a korábbi útról.

A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Larry fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupédia) felügyelete volt, ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, s ez 2002 februárjában távozásához vezetett.

Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.

[szerkesztés] Története

Az angol Wikipédia 2001. január 10. óta folyamatosan működik. Bővebben lásd a Wikipédia története cikkben.

A magyar változat 2001. szeptember 5-én indult és 2003. július 8-án született újjá. Bővebben lásd a magyar Wikipédia cikkben.

[szerkesztés] Szoftver és hardver

Az a program, melyen eredetileg a Wikipédia futott, a UseModWiki volt, amit Clifford Adams írt (kódneve „Phase I”). 2002 januárjában a Wikipédia PHP wiki szoftveren kezdett futni, ami már MySQL adatbázist használt, és számos, kifejezetten a Wikipédia projekt számára készített lehetőséget tartalmazott, melyet Magnus Manske írt („Phase II”). Egy idő után a lapok kezdtek annyira lelassulni, hogy a szerkesztés gyakorlatilag lehetetlenné vált; a többkörös módosítások csupán átmeneti javulást eredményeztek. Ekkor Lee Daniel Crocker a kezdetektől újraírta a programot; az új, jelentősen jobb képességű program 2002. júliusa óta működik („Phase III”). Azóta Brion Vibber vállal vezető szerepet a hibák elhárításában és az adatbázis teljesítményének növelésében.

A projekt saját szervereken fut San Diegóban, melyek az összes nyelven futó Wikipédia rendszerért, valamint a levelezőlistákért felelősek.

A főszerver (2003 közepén) dual Athlon 1700+ CPU-t és 2 GB RAM-ot tartalmazott, Red Hat Linux operációs rendszer alatt futott, és Apache webszervert használt.

2004 végére a Wikimedia projekteket 29 szerver szolgálta ki, melyek változatos konfigurációkban készültek; legtöbbjük Intel Pentium 4 processzort, 1-8 GB RAM-ot és több tíz GB háttértárat tartalmazott, a két fő szerver pedig dual AMD Opteront, 4-8 GB memóriát és 4-6 darab 70-150 GB-os merevlemezt foglalt magába.

2005 januárjában a projekt 39, csakis erre a célra szolgáló szerveren futott, Floridában. A jelen konfiguráció egy különálló MySQL-en működő fő adatbázis szervert, 21 Apache szoftverrel futó hálózati (web) szervert, és 7 Squid al-szervert foglalt magába. 2005 szeptemberére a szerverek száma száz fölé emelkedett, ezek már a világ négy különböző helyén működnek.

[szerkesztés] A Wikipédia elődei

Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig.

A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází tudományos enciklopédiáját, al-Kindí figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina (Avicenna) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelelmre méltó al-Tabrí, al-Maszúdí, Ibn al-Athír és Ibn Haldún műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.

Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett lexikon gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot munkássága nyomán (l. Encyclopédie). Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt lexikonok az angol világban az Encyclopædia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, míg Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus. További információkat a lexikon címszóban találsz.

Legelőször H. G. Wells foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es World Brain című novellájában. Vannevar Bush 1945-ös jövőképe, az As We May Think, egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérföldkő ezen az úton.

Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát. Lásd az internetes lexikonok történelmét.

[szerkesztés] Hasonló vállalkozások

A Wikipédia az alábbi közösségi együttműködéssel készülő tárházakhoz hasonló:

• A Wiktionary szabad szótár.
• A Wikiquote szabad idézetgyűjtemény.
• A Wikitravel szabad útikönyv 2003 júliusában indult.
• A Wikisource tulajdonképpen a Wikipédia része, mely a nagyobb szöveg- és adatforrásokat (mint amilyenek például az alkotmányok szövegei vagy egyes novellák) tartalmazza.
• A Wikibooks teljes, szabadon hozzáférhető könyveket és szövegeket tartalmaz.
• Az Everything2 tágabb témakört céloz meg, nem kizárólag enciklopédia akar lenni; tartalma nem szabadon felhasználható.
• A H2G2 alkalmanként szellemes enciklopédia-cikkek gyűjteménye Douglas Adams Galaxis Útikalauz stopposoknak ötlete alapján. A cikkek itt sem használhatóak fel szabadon.
• A Disinfopédia célja a propaganda leleplezése.
• A Consumerium a fogyasztókat látja el termékinformációkkal, célja a fogyasztók erejének növelése a piacgazdaságban.

[szerkesztés] Paródiák

• Az Uncyclopedia tréfás meghatározásokat közöl. Az angol nyelvű változat mellett magyar nyelven is elindult.

[szerkesztés] Lásd még

• A Wikipédiáról
• Segédlet a Wikipédia használatához
• Wikipédia a sajtóban

[szerkesztés] Digitális enciklopédiák

• Encyclopedia Britannica
• Microsoft Encarta

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• http://www.gnu.org/encyclopedia/free-encyclopedia.html, Szabad Egyetemes Enciklopédia és Oktatási Forrás, The Free Universal Encyclopedia and Learning Resource, Richard Stallman műve (angolul)