Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Windows XP - Wikipédia

Windows XP

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Windows XP

A Windows XP Asztal és a Start menü
Szoftvercég/
fejlesztő:
Microsoft
OS család: Windows NT
Forráskód: részben licencelhető, zárt
Legfrissebb változat: Szervizcsomag 2 / 2004.
augusztus 6.
Frissítés: Windows Update,
Microsoft Update
Rendszermag típusa: hibrid
Alapért. UI: grafikus felhasználói felület
Licenc: Microsoft EULA
Státusz: aktuális, a terméktámogatás várhatóan 2009-ben fejeződik be.
Weboldal: Windows XP

A Microsoft Windows XP (eredeti kódnevén Whistler), a számítástechnikában a Microsoft Windows operációs rendszer egyik verziója. A 2001. október 25-én kiadott két legalapvetőbb változat (Professional és Home Edition) magyar nyelven is megjelent. A Windows XP-vel a Microsoft egybeolvasztotta az otthoni és üzleti felhasználóknak címzett operációs rendszer vonalait, a Windows 2000 alapkód körül egyesítve ezeket.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A név eredete

Az XP a termék nevében az angol experience (élmény) szóra utal, ezzel szimbolizálva a Windows XP felhasználók részére nyújtani szándékozott innovatív élményeket a cég reklámstratégiájában.

[szerkesztés] Felhasználói felület

A Windows XP új, feladatalapú, valamelyest frissített grafikus felhasználói felülettel rendelkezik. A Start menüt és a keresési megoldást újratervezték, és sok vizuális hatást adtak az operációs rendszerhez.

A Windows XP beépítetten kezeli a „vizuális stílusok” használatát, viszont ezeket a Microsoftnak digitálisan alá kell írnia, hogy működjenek. A Windows XP alapértelmezés szerint egy új vizuális stílussal rendelkezik (melyet három különböző színsémára lehet állítani). A Windows 2000-szerű kinézetet is lehet választani.

[szerkesztés] Kiadások

[szerkesztés] Windows XP Professional

A 2001-ben kiadott, magyarul is megjelent Windows XP Professional a Windows 2000-nél megbízhatóbb és biztonságosabb rendszert ad a felhasználók kezébe. Az újdonságok közé tartozik az új megjelenés, a távoli asztal támogatása, a fájlrendszer titkosítása, a rendszer-visszaállító és speciális hálózati funkciók. Kulcsfontosságú újítás a hordozható számítógépek felhasználóinak a vezeték nélküli 802.1x hálózati támogatás, valamint a Windows Messenger és a Távsegítség.

[szerkesztés] Windows XP Home Edition

A 2001-ben kiadott, magyar nyelven is megjelent Windows XP Home Edition új, egyszerűsített megjelenést nyújt. Az otthoni felhasználóknak tervezett operációs rendszer olyan újításokat nyújt, mint a Hálózat telepítése varázsló, a Windows Media Player, a Windows Movie Maker és a javított digitálisfénykép-kezelés.

[szerkesztés] Windows XP 64-Bit Edition

A 2003-ban kiadott 64 bites Windows XP változat az olyan felhasználók igényeit elégítik ki, akik 64 bites Intel Itanium processzort használó munkacsoportokban dolgoznak. Az első 64 bites Windows operációs rendszer, a Windows XP 64-Bit Edition (kódnevén Sundown) a specializált, technikai munkacsoport-felhasználóknak lett tervezve, akiknek sok memóriára és lebegőpontos teljesítményre van szüksége az olyan területen, mint a filmek speciális effektjei, a 3D animáció, a tervezés és a tudományos alkalmazások.
Ez a változat már nem támogatott.

[szerkesztés] Windows XP Media Center Edition

Az otthoni számítógépezéshez és szórakozáshoz adta ki a Microsoft a Windows XP Media Center Edition (kódnevén Freestyle) operációs rendszert 2002 októberében speciális médiaközpont személyi számítógépekre.

A Windows XP Professional összes előnyével együtt a Media Center Edition további digitális média és szórakoztatási lehetőségeket nyújt, így az otthoni felhasználók böngészhetnek az interneten, élő televíziót nézhetnek, kommunikálhatnak a barátaikkal és családjukkal, digitális zene- és videokollekciókat és DVD-ket nézhetnek, és otthonról dolgozhatnak.

A Windows XP Media Center Editionnek a kezdeti kiadása óta két frissítése is volt, az egyik a 2004, a másik a 2005-ös számú. A Media Center Edition 2005-ben számos új szolgáltatás és javítás érhető el.

[szerkesztés] Windows XP Tablet PC Edition

A Microsoft 2002 novemberében mutatta be a Windows XP Tablet Editiont. A notebook számítógépek következő lépése, a tábla PC-k egy tollat használnak kézírás-felismerési lehetőségekhez, de billentyűzettel és egérrel is használhatók. A felhasználók a létező Windows XP alkalmazásaikat is futtathatják ezen az operációs rendszeren. Így egy a hagyományos notebook számítógépeknél sokkal sokrétűbb és hordozhatóbb számítógépet kapunk.

[szerkesztés] Windows XP Starter Edition

A Windows XP Starter Edition egy olcsóbb Windows XP, mely csak Ázsiában (beleértve Oroszországot) érhető el. Hasonlít a Windows XP Home Editionhöz, de bizonyos funkciókat eltávolítottak belőle, és korlátozásokat adtak hozzá: a képernyőfelbontás legfeljebb 800 × 600 képpontra állítható, egyszerre legfeljebb három alkalmazás futtatható, az otthoni hálózat és a nyomtatómegosztás nem hozzáférhető, és csak egy felhasználói fiók van engedélyezve. Az operációs rendszerhez honosított súgófunkciókat adtak, országfüggő háttérképeket és képernyőkímélőket, és számos előre meghatározott beállítást, hogy könnyebb legyen a kezdőknek használniuk a Windowst.

[szerkesztés] Windows XP Professional x64 Edition

A 64 bites x86 architektúrájú processzorokhoz kiadott, Windows Server 2003-on alapuló változat: AMD Athlon 64 és Opteron, Intel Xeon és Intel Pentium 4 rendszerekre.

[szerkesztés] Szervizcsomagok

A Microsoft szervizcsomagokat (service pack) is kiad a Windows operációs rendszerhez, hogy problémákat javítsanak és funkciókat adjanak a rendszerhez. A Windows XP-szervizcsomagok úgy lettek megtervezve, hogy ne települjenek illegális Windows XP-másolatokat futtató számítógépekre, de ennek ellenére ez legtöbbször sikerül.

[szerkesztés] Szervizcsomag 1

A Szervizcsomag 1 (Service Pack 1; SP1; 1. szervizcsomag) angol verzióját 2002. szeptember 9-én adták ki. Legfontosabb funkciói az USB 2.0-támogatás és a Programok hozzáférhetősége és alapértelmezései nevű kisalkalmazás.

Nem sokkal később kiadtak egy 1a verziót a szervizcsomagból, hogy eltávolítsák a Microsoft-féle Java virtuális gépet, ugyanis elvesztették a Sun Microsystemsszel szembeni bírósági ügyet. Jelenleg Szervizcsomag 1-nek az 1a-t nevezzük.

[szerkesztés] Szervizcsomag 2

A 2. szervizcsomag, a Service Pack 2 (SP2) angol verzióját 2004. augusztus 6-án adták, a magyar változatot pedig szeptember 22-én. Ez a szervizcsomag erősen a biztonságra fókuszál. Az eddigi szervizcsomagokkal szemben az SP2 sok új funkciót ad a Windows XP-hez, beleértve egy új tűzfalat (lecserélve az Internetkapcsolat tűzfalát Windows tűzfalra), WiFi-segédprogramot, előugróablak-blokkoló funkciót az Internet Explorerhez, valamint Bluetooth-támogatást. Továbbá új alkalmazásprogramozási felületet is tartalmaz, melynek segítségével a külső víruskeresők és tűzfalak együttműködhetnek az új biztonsági központ alkalmazással, mely általános áttekintést ad a rendszer biztonságáról. Ennek a változatnak a segítségével valamelyest csökkenthető a kémprogramok és vírusok jelentette veszély.

Az SP2 ezentúl számos frissítést nyújt a Tablet PC Edition és a Media Center Edition részére is. Kompatibilitási és egyéb okokból az SP2 megjelentetését számos alkalommal eltolták.

[szerkesztés] Windows XP Service Pack 3 csak 2008-ban!

Az óriáscég állítása szerint a közelgő Vista után készül el a soron következő, harmadik javítócsomag ám A Microsoft frissítette termékei életciklusát leíró táblázatát is, eszerint pedig a jelenleg mainstream időszakát élő Windows XP nem kap jövőre szervízcsomagot, az összesített frissítés megjelenésére egészen 2008 első félévéig várnunk kell. Ez főként azoknak a rendszergazdáknak rossz hír, akik viszonylag sűrűbben telepítenek XP-t, így ugyanis minden egyes installáció után több, mint 100 megabájtnyi frissítést kell eszközölni a számítógépekre.

[szerkesztés] Problémák

A Windows XP újításai között számos olyan található, mely a „kitaláljuk a felhasználó helyett, hogy neki mire van szüksége” termékstratégia miatt számtalan problémát okoz szerte a világban. A rendszer automatikusan bekapcsol olyan védelmi funkciókat (például tűzfal) melyről a felhasználót nem tájékoztatja, és ezzel számtalan nehezen megtalálható hibát eredményez.

Nem a Windows XP az első Windows rendszer amely önkorlátozás nélkül próbál mindenféle hálózati forgalmat generálni a felhasználó tudta nélkül (ez még a Windows 95 „találmánya”), de az XP fejlesztette ezt tökélyre: kérés nélkül próbálkozik például az internet szolgáltató kiszolgálóiban „módosításokat elvégezni” (dinamikus DNS), a tűzfalak által általában „támadásként” jelzett erőszakos megosztási és hálózat-felderítési csomagokkal bombázni a helyi hálózatot (UPNP), és általánosan megnehezíti a hálózati és internetproblémák felderítését a számtalan, rejtett beállítás miatt. Mivel a rendszert felhasználóbarátnak tervezték (vagyis hogy bárki számítástechnikai tudás vagy felkészültség nélkül képes legyen használni) ezért a felhasználók nagy része tudatában sincs annak, hogy a rendszere mikkel foglalkozik a háttérben: bár ezen lehetőségeket lehetséges kikapcsolni, de ehhez már a rendszer alaposabb ismerete szükséges, amire pont a megcélzott réteg (a számítástechnikához nem értő felhasználó) nem képes.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


A Microsoft Windows története

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu