Microsoft

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Microsoft Corporation

Típus	Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: MSFT)
Alapítás dátuma	1975 (Albuquerque, Új-Mexikó)
Székhely	Redmond, Washington
Vezetők	Bill Gates, Alapító és elnök Paul Allen, Alapító Steve Ballmer, CEO
Forma	részvénytársaság
Termékek	Microsoft Office Microsoft Windows Xbox MSN MSNBC.com
Bevétel	39,79 milliárd dollár (2005)
Honlap	www.microsoft.com

A Microsoft Corporation a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata. Több mint 60 000 alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 100 országban. Székhelye Redmondban, Washington államban van.

Magyarországi képviselete a Microsoft Magyarország Kft. A Microsoft széles körben fejleszt, állít elő, licencel és támogat szoftvertermékeket különböző számítástechnikai eszközökre. Legismertebb termékük a Windows operációsrendszer-család, mely szinte mindenhol megtalálható az asztali számítógépek piacán. A vállalat agresszív üzletpolitikája számos kormányvizsgálathoz vezetett, és az Egyesült Államok szövetségi bírósága vétkesnek találta monopolhelyzetével való visszaélés miatt.

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Termékek és szervezetek 2.1 Windows ügyfél csoport 2.2 Információmunkás csoport 2.3 Microsoft üzleti megoldások csoport 2.4 Kiszolgáló és eszközök csoport 2.5 Mobil- és beágyazott készülékek csoport 2.6 MSN csoport 2.7 Otthon és szórakoztatás csoport 2.8 Egyéb 3 Üzleti kultúra 3.1 A szoftverfejlesztő 3.2 "Mindenki egye a maga főztjét" 3.3 Óvatosság hosszú távon 4 Monopolhelyzet és más jogi kérdések 5 Linux és nyílt forrás 6 Kritika 7 A jövő 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történet

A Microsoftot Albuquerque-ben, Új-Mexikóban alapította 1975-ben Bill Gates és Paul Allen a Micro-soft név alatt, hogy BASIC-fordítóprogramokat fejlesszenek és árusítsanak. A „Micro-soft” (a microcomputer [mikroszámítógép] és a software [szoftver] szavak összevonása) nevet Bill Gates használta először egyik Paul Allennek címzett levelében 1976. november 29-én. A „Microsoft” 1976. november 26-án vált bejegyzett védjeggyé.

Ahogy a Microsoft BASIC népszerűsége nőtt, más gyártók átvették annak szintaxisát, hogy megőrizzék a már létező Microsoft BASIC-implementációkkal a kompatilitást. Emiatt a Microsoft BASIC valóban szabványossá vált, és a termék uralta a saját piacát.

1980 végén az IBM-nek szüksége volt egy operációs rendszerre az új otthoni számítógépükhöz, az IBM PC-hez. A Microsoft Tim Paterson Seattle Computer Products nevű cégétől licencelte a QDOS rendszert, hogy eladhassa azt az IBM-nek az IBM PC szabványos operációs rendszereként. A Microsoft így megvásárolta a QDOS összes jogát 50 000 dollárért, és átnevezte MS-DOS-ra (Microsoft Disk Operating System – lemezes operációs rendszer). Ezt IBM PC-DOS 1.0-ként adták ki a személyi számítógép 1981-es bevezetésekor. Viszont az IBM-mel való szerződéskötéskor a Microsoft megtartotta azon jogait, hogy más számítógépgyártóknak MS-DOS néven licencelhesse a szoftvert. Az 1980-as évek elején hatalmas mennyiségű IBM PC-klónt került gyártásra, és a Microsoft gyorsan reagált erre, így megalapozta vezető helyét az operációsrendszer-piacon.

A PC-hardveren futó szoftver nem volt feltétlenül jobb technikailag, mint a lecserélt alapszoftver, viszont sokkal olcsóbb volt. A Microsoft sikere a PC kirobbanására alapult.

A Microsoft ekkorra sokféle szoftverterméket gyártott, beleértve:

• a Microsoft Windows operációsrendszer-családot;
• fordítóprogramokat és értelmezőket különböző programozási nyelvekhez;
• szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket és egyéb irodai szoftvereket.

Sok esetben a Microsoft-szoftverek első verziói tele voltak hibákkal, és versenytársaikénál jóval gyengébb minőségűek voltak, de a későbbi változatok gyorsan javultak, és később már a konkurenciánál több funkciót kínáltak kevesebb pénzért. A legjobb példa erre talán a WordPerfect, amely az 1990-es évek elején látszólag egyedül uralkodott a PC-s szövegszerkesztők piacán, de később a második helyen találta magát.

A szoftverek használhatósága igen fontos volt a Microsoftnak, és ez is hozzásegítette őket korai sikereikhez. Ennek néhány főbb aspektusa:

• Egységes felhasználói felület: az összes Microsoft-alkalmazás ugyanazokat a menüparancsokat, billentyűkombinációkat és folyamatokat használta a hasonló feladatokhoz. Így jóval kevesebb idő volt megtanulni egy másik szoftver használatát.
• Visszafele kompatibilitás: a Microsoft biztosította, hogy a régebbi kódok és adatok az újabb rendszereken is működni fognak. Ezzel ellentétben körülbelül 1986-ig néhány kiemelkedően fontos hardver–szoftvergyártó új gépeket vezetett be új operációs rendszerrel, úgy, hogy azok csak kicsit vagy egyáltalán nem voltak kompatibilisek az előzőekkel. Gyakori Microsoft-demó volt az, hogy régi Visicalc szoftvert futtattak újabb verziójú Windowson.
• Összekapcsolhatóság: általában, de főleg a Microsoft Office esetében az egyik Microsoft-alkalmazásban létrehozott adat más Microsoft-alkalmazásokba is átmozgatható.

A Microsoft sok pénzt és erőt ölt termékeinek és szolgáltatásainak kifejlesztésébe, integrálásába, hirdetésébe és értékesítésébe. Az ezredfordulóra a piac nem elhanyagolható részét a Microsoft szoftvertermékei uralták.

Magyar vonatkozású adat, hogy a cég egyik fő fejlesztője már a korai időktől 2002-ig Charles Simonyi volt.

[szerkesztés] Termékek és szervezetek

A Microsoft sokféle szoftverterméket árusít. Ezen szoftverek közül sokat a cégen belül fejlesztettek, míg néhányat megvásároltak és módosították, hogy azt a Microsoft terjeszthesse. Utóbbi kategóriába tartozik például a Microsoft Project, projektkezelő csomag; a Visio diagramcsomag; és maga az MS-DOS, a cég sikerének alapja.

2002 áprilisában a Microsoft újraszerveződött hét alapvető üzleti egységbe, melyek közül mindegyiknek saját pénzügyei vannak, és szorosabb teljesítményellenőrzés az egységeken belül. Ezek az üzleti egységek:

• Windows ügyfél (Windows ügyfél-, kiszolgáló- és beágyazott operációs rendszerek)
• Információmunkás (irodai szoftvertermékek)
• Microsoft üzleti megoldások (üzleti szolgáltatások és folyamatalkalmazások)
• Kiszolgáló és eszközök (fejlesztői eszközök és integrált kiszolgálói szoftverek)
• Mobil- és beágyazott eszközök (kézi és telefonos eszközök)
• MSN (webalapú szolgáltatások)
• Otthon és szórakoztatás (otthoni felhasználói hardver és szoftver)

Ezeken kívül van még egy Macintosh üzleti egység – a Microsoft a legnagyobb gyártó az Macintosh-ra fejlesztett szoftverek körében.

[szerkesztés] Windows ügyfél csoport

A Microsoft legfőbb terméke a Windows operációs rendszer. Sok változatban kiadták már, beleértve a legújabb változatokat, a Windows XP-t és a Windows Server 2003-at. A legtöbb IBM-kompatibilis személyi számítógépet előtelepített Windows-zal árusítják.

A Microsoft együtt adja az Internet Explorer webböngészőt és az Outlook Express e-mail ügyfelet a Windows-zal. Az Internet Explorer Windows-hoz kapcsolása segített visszatartania a Netscape rivális termékét, a Netscape Communicatort. Ez utóbbi lépés szolgáltatta a Microsoft elleni antitröszt per legfőbb bizonyítékát 1998-ban.

[szerkesztés] Információmunkás csoport

A Microsoft Office formálja a cég irodaiszoftver-vonalát. Az Office-ba többek közt beletartozik a Word szövegszerkesztő, az Access személyes adatbázis-kezelő, az Excel táblázatkezelő, az Outlook üzenetküldő és együttműködési szoftver (melyet főleg a Exchange kiszolgálóval használnak együtt) és a FrontPage webhely-szerkesztő program.

A Microsoft Apple Macintosh számítógépekre is készít Microsoft Office-t. A Mac-változatban egy Entourage nevű program van az Outlook helyett.

A Windowshoz hasonlóan az Office is monopóliumhoz közeli állapotban van sok téren. A legújabb Office-változat – ami egyben az Office Rendszer 2003 magja is – az Office 2003.

[szerkesztés] Microsoft üzleti megoldások csoport

Az üzleti megoldások csoport (Business Solutions Group) 2001 áprilisában jött létre. Ez a csoport pénzügyi és üzletvezetési szoftvereket fejleszt cégek számára.

[szerkesztés] Kiszolgáló és eszközök csoport

A Visual Studio fejlesztői rendszer a cég programozási eszközeit és fordítóprogramjait foglalja magában. Grafikus felhasználói felület köré orientált, és könnyen kapcsolható a Windows API-khoz, de különlegesen kell beállítani, ha nem microsoftos könyvtárakkal akarjuk együtt használni. A legnagyobb mérföldkő a Visual Studio életében a Visual Studio .NET volt, a legújabb változat a Visual Studio .NET 2005.

A Windows Server képviseli a cég kiszolgálószoftver-vonalát. A legújabb változat a Windows Server 2003.

A .NET egy nagyon fontos marketingkezdeményezés a Microsofttól, mely számos különböző technológiát takar. A Microsoft .NET-definíciója idővel folyamatosan bővül.

[szerkesztés] Mobil- és beágyazott készülékek csoport

A Microsoft megpróbálta az erőteljes Windows márkát más piacokra is áttenni, az olyan termékekkel, mint például a Windows CE (személyi digitális segédeszközökhöz), és a „Windows rendszerű” Smartphone (okostelefon) termékek. A Microsoft eredetileg a kézi eszközökhöz fejlesztett Windows CE-vel lépett be a mobilpiacra, mára azonban erre a Windows Mobile 2003-at és a WM5-öt használja. A Microsoft olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint a Hewlett-Packard, a Motorola és a Dell, hogy megfelelő operációs rendszert fejlesszen ki az eszközökhöz.

A Microsoft nemrég egy csapatba gyúrta a mobil csoportot és a beágyazott készülékek csoportját. A beágyazott rendszerekkel foglalkozó csoport az olyan készülékekre összpontosít, melyeknél az operációs rendszer nem feltétlenül látszik közvetlenül a végfelhasználó szempontjából (például autók esetében). A cég megvette a WebTV-t (ma MSN TV), ami egy televízióalapú internetes készülék.

[szerkesztés] MSN csoport

Az 1990-es évek közepén a Microsoft elkezdte kiterjeszteni termékvonalát a hálózati számítógépes világra. 1995. augusztus 24-én elindította internetes szolgáltatását, az MSN-t (Microsoft Network), ami az AOL közvetlen konkurenciája lett. Az MSN vált a Microsoft összes internetes szolgáltatásának fedőszolgáltatásává.

1996-ban a Microsoft és az NBC amerikai hálózat közösen létrehozta az MSNBC-t, egy kombinált, 24 órás hír-televíziócsatornát, és internetes hírszolgáltatást.

1997 végén a Microsoft megszerezte a Hotmailt, a legelső és legnépszerűbb webes e-mailszolgáltatást. MSN Hotmail néven folytatta útját, és ez volt az a platform, amiről elindították a Passportot, egy univerzális bejelentkezési szolgáltatást.

Az MSN Messenger azonnali üzenetküldő alkalmazást 1999-ben vezették be, az AOL Instant Messenger (AIM) versenytársként..

[szerkesztés] Otthon és szórakoztatás csoport

A Microsoft árusít Windows PC-ken futó számítógépes játékokat is, melyek közt olyan nevek is vannak, mint az Age of Empires vagy a Microsoft Flight Simulator sorozat. Továbbá referenciával foglalkozó munkákat is gyártanak, köztük enciklopédiákat és atlaszokat Encarta név alatt.

A Microsoft 2001-ben az Xbox-szal belépett a játékkonzolok piacára is, amit a Sony és a Nintendo dominált. Jelenleg csak a Sony PlayStation 2 konzolja előzi meg az Xboxot. A Microsoft saját videojátékait is fejleszti és terjeszti erre a konzolra, valamint a olyan gyártók is fejlesztenek Xboxra, mint például az Electronic Arts és az Activision.

További támogatottság érdekében a Microsoft sok céget vásárol fel. Az így „bekebelezett” cégeket a már régebben is létező Microsoft Game Studios csoportba rakja és a játékok jogi nyilatkozatában is ez a név szerepel a fejlesztőcsoport mellett. 2005-ben a Microsoft átcsábított több japán fejlesztőt is, hogy olyan játékokat készítsenek, mint a méltán híres Final Fantasy sorozat. Ezzel akarják elérni, hogy a japán piacon is sikeres legyen az Xbox és a 2005 végén megjelent Xbox 360.

[szerkesztés] Egyéb

A Microsoft hatalmas vagyonára főleg az MS-DOS révén tett szert. A Windows NT és a Windows XP előtti összes Windows-verzió MS-DOS-ra épült.

A Microsoft Bob Windows 3.1-re készült programkezelő kiegészítő egy rövid életű, és sokak szemében nevetséges elképzelés volt.

Az 1980-as évek elején számos céggel együttműködve a Microsoft létrehozta az MSX nevű otthoni számítógépes rendszert. Igen népszerűvé vált Japánban és Európában, de az IBM PC dominanciája egyre csak nőtt, így az MSX és a hozzá hasonló rendszerek fejlesztését megszüntették.

A Microsoft számos oktatási kezdeményezést is elindított, melyek többválaszos vizsgákon alapulnak. Ezek révén olyan szakmabelieket tudnak képezni, akiknek főleg a Microsoft termékeiről vannak mélyreható ismereteik. Ezek közül a legismertebb az MCSE („Microsoft Certified Systems Engineer” – Microsoft okleveles rendszermérnök) képesítés.

A Microsoft ezenkívül számos számítástechnikával kapcsolatos hardvert is gyárt, többek közt egereket, billentyűzeteket, joystickeket és gamepadeket.

[szerkesztés] Üzleti kultúra

[szerkesztés] A szoftverfejlesztő

A Microsoft üzleti kultúráját gyakran fejlesztő-központú kultúrának írják le. Igyekeznek olyan az egyetemről kikerülő fiatalokat toborozni, akik megfelelnek a szigorú követelményeknek. Később hasonló erőfeszítéseket tesznek, hogy ezen emberket a cégen belül tartsák. A fejlesztők 1-2 személyes irodákban dolgozhatnak, és feletteseik is közülük kerülnek ki.

Míg például az IBM-nél az értékesítők a vállalat „sztárjai”, a Microsoftnál a szoftverfejlesztők kerülnek előtérbe.

[szerkesztés] "Mindenki egye a maga főztjét"

A kifejezés (angolul: "eating our own dog food") azt az irányelvet írja le, ami szerint a Microsoftnál kötelező a cég által fejlesztett termékeket használnia minden alkalmazottnak a mindennapi munka során. Ennek az irányelvnek az egyik hatása, hogy a fejlesztőknek olyan termékeket kell kifejleszteniük, amelyek a pillanatnyi igényeiknek felelnek meg, függetlenül a piac várható igényeitől.

[szerkesztés] Óvatosság hosszú távon

A Microsoft hosszútávú stratégiai óvatosságra neveli a menedzsereit, akiktől elvárják, hogy készen álljanak bármilyen kihívására. A cég méretét nem tekintik garanciának a sikerre a jövőben. A jövő versenytársai jöhetnek más iparágakból. Előfordulhat, hogy egyes a hardvergyártók megpróbálnak kitörni a Microsofttól való függőségükből, esetleg a vásárlók úgy döntethetnek, hogy nem frissítik szoftvereiket a kívánt gyakorisággal.

A Microsoft éberséget és az új piacokon való dinamikus terjeszkedés fenntartását követeli meg a menedzsereitől.

[szerkesztés] Monopolhelyzet és más jogi kérdések

[szerkesztés] Linux és nyílt forrás

[szerkesztés] Kritika

A Microsoftot számos kritika érte, különösen az 1980-as évek óta. A legtöbb vitát kiváltó területek a következők:

• Kezelhetőség: kritikusai szerint a Microsoft terémkeinek felhasználói felülete sokszor túl komplikált, aminek következményeképp egy újabb rétegre, az interaktív "varázslókra" van szükség a megfelelő működéshez.
• Biztonság: a Microsoft termékei az általános vélekedés szerint fokozottan sérülékenyek a számítógépes vírusokkal és a rosszindulatű támadókkal szemben.
• Üzleti gyakorlat: sokak szerint a Microsoft tisztességtelen és a versenyt gátló üzleti stratégiákat alkalmaz. Ezt trösztellenes vizsgálatok tényekkel is alátámasztották, és a Microsoft számos pert veszített versenytársaival szemben programkódok illetéktelen felhasználása, tisztességtelen árazás és licencelés, vagy a Microsoft operációs rendszereinek szándékos inkompatibilissé tétele miatt az ő termékeikkel szemben.
• Felhasználási költségek (TCO): a Microsoft termékei bírálói szerint drágábbak, és nagyobb költséget jelent használatuk és fenntartásuk, mint versenytársaié. Habár a személyi számítógépek ára csökkent, a Microsoft Windows-é nem.

[szerkesztés] A jövő

A következő verzió a Windows operációs rendszerből, a Vista nevet viseli (kódneve Longhorn), ez lesz az operációs rendszer fejlődésének továbblépése, a Windows XP-n és a Windows Server 2003-on. A tervezett újdonságok között szerepelt a beszédfelismerés, egy továbbfejlesztett felhasználói felület (Aero), és egy adatbázis-orientált fájlrendszer (a WinFS projektet azóta kivették a Vistából). A Longhornt eredetileg 2003-ban szerették volna megjelentetni, de ezt többszörös halasztás után a jelenlegi tervezet szerint már 2007 elejére módosították.

A Microsoft dolgozik azon, hogy növelje befolyását a jelenleg elterjedt sikeres operációs rendszerének segítségével. Ezt úgy teszi, hogy új irányokba is terjeszkedik abban, mint a Media Player, szerverprogramok, kéziszámítógép-eszközök, és videojátékok, ezenfelül még az utobbi időben több-kevesebb sikerrel próbálkozott keresőszoftverekkel is. A Microsoft most úgy próbálja az otthoni személyi számítógépet a felhasználók számára beállítani, mint egy Windows XP Media Centert, az otthoni szórakozás központját.

Ez lassan már úgy néz ki, mint a szoftverek használatának periodikus licensz modellje. A Microsft jelenlegi bevétele függ a folyamatost frissítést vásárló felhasználóktól, de ez mindinkább bonyolultabbá vállik, ahogy minél több felhasználó a régebbi szoftvercsomagot használja. Az előfizetési rendszerben a felhasználóknak éves díjat kell fizetniük a Microsfot szoftvereinek használatáért.

Az alapoktól a mai Microsoft vezetőség megjegyzi, ezek a kísérletek megjelennek a mai élénkülő piacon, helyzetük függ a termékük minőségétől és javítócsomagjaitól, hogy mindezeket magas színvonalon és mindinkább alacsony áron szolgáltassa.

A befektetők aggodalma között nem lesz nehéz életben tartani a célul kitűzött növekedési nagyságot. A Microsoft 2004 júlusában kijelentette 30 milliárd dolláros (átszámítva 6300 milliárd forint) nyereséget szeretne elkönyvelni az azt kevető 4 év alatt. Emellett még bejelentették, hogy egy speciálisan még 32 milliárd dolláral (átszámítva 6720 milliárd forint) szeretnék növelni a Microsoft részvényeinek értékét, és így a történelemben még soha nem látott módon, a legnagyobb alaptőkével rendelkezne a cég.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos magyar honlap
• Hivatalos honlap (angol nyelvű)
• MSN.com (angol nyelvű)
• Az Xbox játékkonzol honlapja (angol nyelvű)
• Az Encarta enciklopédia (angol nyelvű)
• A Zune zenelejátszó honlapja (angol nyelvű)
• A Microsoft befektetőknek szóló oldala (angol nyelvű)
• Közgazdasági háttérinformációk a Microsoftról (angol nyelvű)