Vallás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A vallás az egyéni hitből közösségi szintre emelt, szervezett hit az emberfeletti, az emberi életet meghatározó hatalmakban.

Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában magyarázatot nyújt a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára. Vallásosnak vagy hívőnek nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja. (Ortodoxnak nevezzük azokat a vallásos személyeket vagy csoportokat, akik az adott vallás tanait a lehető legpontosabban, legszigorúbban követik. Kivétel az ortodox kereszténység, amelyik a kereszténység keleti ágának elnevezése, és bár magukat a kereszténység eredetibb ágának tekintik, ezt a nyugati kereszténység természetesen nem fogadja el.) Egy adott vallás amikor intézményesül, akkor legalább egy, de jellemző esetekben több egyház is keletkezik belőle. Élő vallásoknak nevezzük, azokat a vallásokat, amelyeknek ma is működő egyházai vannak, illetve emberek gyakorolják a szertartásait és ápolják a tanait. Nagyon sok vallásnak megszűntek az intézményei, illetve már gyakorló hívei sincsenek. Ezen vallásokat sokszor már nem is vallásoknak, hanem mítoszoknak, hiedelmeknek nevezzük. Gondolhatunk itt az emberiség kialakulása körüli ősi hiedelmekre, Mezopotámia, Egyiptom, görögök, rómaiak, nomád népek, maják, aztékok, inkák vallásaira.

Az vallásokban, általánosságban is megfigyelhetünk szinte mindig előforduló jelenségeket. Igaz ezekre az is, hogy megnevezésük gyakran eltér, de funkciójuk azonos. Az egyértelműség kedvéért a Keresztény és az Iszlám megnevezését igyekszem megadni.

Szinte mindig megjelenik a vallásosság lokális központját biztosító helyszín, amit az intézményesített vallás és a hívők biztosítanak. Ezt nevezik templomnak vagy mecsetnek.

Megfigyelhetők vallási vezetők, kik az egész intézményt, vagy csupán a alárendelt hívők közösségét irányítja, a egyházi eseményeket vezényli. Őket papoknak nevezik.

Ezentúl a modernebb vallásoknál egyértelműen feltűnik egy olyan írás, mely az adott vallás alaptételeit, hitét rögzíti. Igaz ezekre az is, hogy a vallás létrejöttének idejére teszik az elkészűltüket, és a változtatásuk nem, vagy csak igen kivételes esetekben lehetséges. Ezt általánosságban csak szentírásnak szoktuk nevezni, a kereszténység Bibliának, az iszlám Koránnak nevezi.

[szerkesztés] A vallásokat foglalkoztató kérdések

A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket:

az Isten, istenség vagy istenségek, illetve természetfeletti erők léte (vagy nemléte)
az istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja
életünk értelme, az életben vállalható helyes célok
erkölcsi rendszer, beleértve a „jónak“ és „rossznak“ minősülő cselekedetek meghatározását
a létezés más lehetséges formái, úgymint mennyország, nirvána, purgatórium vagy pokol és az ezekre való felkészülés módjai

Általánosságban a különböző vallások és a nem vallásos személyek mind másféle válaszokat adnak a fenti kérdésekkel kapcsolatban és több vallás egynél több válasszal is szolgálhat egy-egy kérdésre.

[szerkesztés] Az egyes vallások részletesen

Egyes vallások jelképei

[szerkesztés] Világvallások

Világvallás jellemzően olyan vallás, amelyet több országban és több kontinensen is gyakorolnak az emberek.

[szerkesztés] Kisebb vallások

Bahái
Dzsainizmus
Oomoto
Sámánizmus
Sátánizmus
Sintó
Ayyavali
Szikhizmus
Zoroasztrianizmus

[szerkesztés] Egyéb, néha vallásnak tekintett világnézetek

[szerkesztés] Vallás és jogrend

A világ nagy részén napjainkban vallásszabadság van, melyet gyakran az adott ország -- például Magyarország -- alkotmánya is emberi jogként rögzít, vagyis a jog nem engedi meg, hogy egyént vagy csoportokat hitük alapján hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. (Ide tartozik az is, hogy aki nem hívő, azt sem érheti hátrány.) Ezzel együtt jár az, hogy a legtöbb fejlett országban az állam és a vallás szerepe elkülönül egymástól (szekularizált állam), azaz a vallás nem vesz részt az országok politikai és gazdasági irányításában, és az állam nem szól bele a vallási felekezetek ügyeibe.

Magyarországon több mint száz törvényesen bejegyzett egyház és felekezet van.

[szerkesztés] A legnagyobb vallások a Földön

A legnagyobb vallások a Földön (a táblázat felső becsléseket tartalmaz):

Vallás	százalék	hívők, millió fő
Kereszténység	33%	2100
Iszlám	21%	1300
Hinduizmus	14%	900
Kínai népi vallásosság	6%	394
Buddhizmus	6%	376

Nem vallásos	16%	1100

[[2]], 2005.

Megjegyzések: Az adott táblázatba sorolt vallások akár több ezernyi egyházból, vallási irányzatból és felekezeten kivüli emberből állhatnak. A vallások ilyen kategorizálása bizonyos fokig önkényes. Egyik vallási irányzat, sőt a vallástalan irányzat sem mondható egységesnek. Sokszor nagyon erősek a belső ellentétek, hitkérdésekben és összeférhetőségben egyes vallásokra épülő egyházak és vallási csoportok között. A táblázatban szereplő számok becsült értékek, amelyek mögött technikai nehézségek miatt sokszor (különösen az ú.n. harmadik világban) nagyon szórványos felmérés van csak, vagy nincs is felmérés, hanem az adott állam hivatalos vallása/ideológiája van elkönyvelve.

[szerkesztés] Kritikák

Az ateizmus, mint a vallásosság, hit ideológiájának ellentéte felsorakoztat nagyon sok valláskritikát is. Emellett a vallásnak létezik különféle filozófiai, és tudományos kritikája is. Bővebben lásd valláskritika. Lásd még vakhit.

[szerkesztés] Irodalom

Malcolm B. Hamilton: Vallás, ember, társadalom
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
Marx, Karl A kommunisták kiáltványa , 1896
Marx, Karl Válogatott művek : két kötetben, Budapest : Szikra, 1949
R. Dawkins: Az önző gén (utolsó fej.)
World Religions and Social Evolution of the Old World Oikumene Civilizations: A Cross-Cultural Perspective, by Andrey Korotayev, Lewiston, NY: Edwin Mellen Press, 2004, ISBN 0773463100 [3].