Kálvinizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kálvinizmus vagy református vallás egy keresztény teológiai rendszer, amely a protestantizmushoz tartozik. (Forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítése: kálv., ref.)

Tartalomjegyzék

1 A kálvinizmus létrejötte
2 Alapvető hittételei
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások
- 4.1 Kálvinista hivatkozások
- 4.2 Kritikák

[szerkesztés] A kálvinizmus létrejötte

A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlnak vissza. Az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, majd több újító reformátor hatása alatt formálódott (pl. Ulrich Zwingli), akik között Kálvin János (Jean Chauvin, 1509-1564), a jogász végzettségű francia reformátor végül kiemelkedővé vált. 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a református egyházakhoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét, melyet addig különböző teológusok hangoztattak, az 1618-19-es dorti zsinaton foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében.

[szerkesztés] Alapvető hittételei

Eleve elrendelés elve: A kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció vagy eleve elrendeltetés. Eszerint a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlan végzet gyanánt. Az eleve elrendelés nézetének története összekapcsolódik néhány keresztény teokráciai kísérlettel.
A hívő. A hívő Krisztus tulajdona.
Üdvösség: Az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van. Az üdvösséghez feltétlenül szükséges: beismerni a bűnösséget, Isten törvényét nem lehet tökéletesen megtartani.
Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert, azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A szentlélektől való újjászületés után alkalmas az ember a jóra.
Törvénymegtartás Az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra hogy törvénye szerint éljen. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége miatt, megfosztotta az embert a törvénymegtartás képességétől.
Isten irgalmas és igazságos egyben. Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget.
A hívőknek hinniük kell a jóhír ígéreteiben. Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő, keresztrefeszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a poklot is, Szent Lélekben , egy egyetemes keresztyén Anyaszentegyházban valamint a szentek egyességében, bűnök bocsánatában, a test feltámadását, az örök életben.
Krisztus: Ő a megváltó, ő teremtett mindent.
Krisztustagadók Akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban, keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust
Sákramentumok (szentségek): Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: a Krisztus vére és lelke által mossa le az ember minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szent Lélek által való megújítást és a Krisztus tagjaivá szentelést jelenti. (az újjászületés fürdője és a bűnök hitben való lemosása a Keresztség) A csecsemőket is meg lehet keresztelni.
Úrvacsora – Parancsolat. A pápás mise „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”. A képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak.
Kizárás Akik felfogásukkal és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak a mennyország kulcsaival mindaddig ki lesznek zárva amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.
A jócselekedetek, szükségesek, de nem elégségesek a megváltáshoz.
A megtérés: Bűnbánat, Krisztus általi öröm valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után.
A tízparancsolat valamint a miatyánk és annak magyarázata szintén a heidelbergi káté részét képezi.
Elvetendő dolgok: Minden olyan dolog elvetendő (szentképek, templomi díszek) melyek használata biblikusan nem alátámasztható.