Szent Miklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szent Miklós (Patara, 3. század – Myra, 343. december 6.) myrai püspök, a tengerészek, kereskedők, gyermekek és diákok védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
A történelmi Miklós életéről kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. A Lycia római provinciában fekvő Myra, ma Kocademre, egy kis település kb. 100 km-re délre Antalyától a mai Törökországban. A 4. században püspöki székhely volt.
A Miklós életéről szóló források egyrészt a krétai Andrástól származnak (700 körül), másrészt egy János nevű konstantinápolyi szerzetestől.
Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós myrai püspök) pappá szentelte. Utóbb a Sion kolostor apátja lett Myra közelében. A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között.
A fent említett források szerint Miklós részt vett az első nikeai zsinaton és megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért először elítélték, de a zsinat végén rehabilitálták. Miklós azonban nem szerepel a nikeai aláírók listáján, viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn.
[szerkesztés] Ereklyéi
1071. augusztus 26-án IV. Romanosz császár megütközött a szeldzsuk törökökkel a manzikerti csatában. A csatában a törökök győztek, Romanoszt foglyul ejtették, ezzel Kis-Ázsia a szeldzsukok ellenőrzése alá került. I. Alexiosz Komnénosz visszahódította ugyan Kis-Ázsiát, de utalkodásának első időszakában a helyzet még elég zavaros volt. Ezt kihasználva, 1087-ben olasz kalózok vagy kereskedők elrabolták Miklós csontjait és ereklyeként Bariba vitték. Bariban azóta is a hajó érkezése napján, május 9-én ünneplik.
[szerkesztés] Legendák
[szerkesztés] A három szűz kiházasítása
Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és prostitúcióra kényszerülnek. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. Mindkét esetben azonban az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.
[szerkesztés] A tengeri vihar lecsendesítése
A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak. Ekkor megjelent egy csodatevő erőkkel felruházott férfi, átvette a kormányzást, egyenesbe állította a vitorlákat és lecsendesítette a vihart. Ezután ismét eltűnt a tengerben. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget.
[szerkesztés] A gabona sokasítása
Nagy éhínség idején a püspök megtudta, hogy a kikötőben horgonyoz egy hajó, amely a bizánci császárnak visz gabonát. Megkérte tehát a hajósokat, hogy raknák ki a gabona egy részét a szükség enyhítésére. A hajósok először nem akarták teljesíteni a kérést, mivel a rakományt a császárnak kellett szállítaniuk. Amikor Miklós megígérte nekik, hogy nem lesz bántódásuk, akkor átadták a gabona egy részét. Megérkezve Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a gabona mennyisége nem csökkent.
[szerkesztés] Az elrabolt gyermek hazahozatala
Egy ember elindult Miklóshoz, hogy áldását kérje, hogy végre gyermeke szülessen. Amikor odaért, a püspök már halott volt, így a holttestet takaró vászonból ereklyeként magával vitt egy darabot. A következő év december 6-án a házaspárnak fia született. A gyermeket a hetedik születésnapján arab rablók vitték magukkal. Egy év múlva, ismét pont december 6-án, amikor a házaspár a Miklós-templomban imádkozott a gyermekük megszabadulásáért, egy forgószél kerekedett, amely felkapta a fiút és éppen a templom előtt tette le.
Based on work by