Liptó vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székhely | Liptószentmiklós |
Terület | km² |
Népesség | |
Nemzetiségek | |
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt. Jelenleg területe Észak-Szlovákiában található. A terület ma közigazgatási funkcióját már elvesztette, legfeljebb a vármegye területére való utalásként találkozhatunk vele.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Liptó Ausztria Galícia nevű tartományával, valamint Árva-, Turóc-, Zólyom-, Gömör-Kishont- és Szepes vármegyékkel volt határos. A vármegye a Vág felső folyásánál, a Magas-Tátra és az Alacsony-Tátra között terült el.
A volt vármegye területén manapság Rózsahegyi járás és Liptószentmiklósi járás osztozik. Három falu (Teplicska, Csorba és Csorbató) a Poprádi járásban találhatók. Területe 1910 körül 2247 km².
[szerkesztés] Megyeszékhelyek
A vármegye székhelye a a liptói vár, később Németlipcse volt. 1677-től a megye székhelye Liptószentmiklós volt.
[szerkesztés] Története
Liptó mint vármegye a 15. század előtt alakult. 1918-ban (megerősítve a trianoni békével 1920-ban) Liptó vármegye az újonnan alakult Csehszlovákia része lett.
A második világháború alatt, amikor Csehszlovákia ideiglenesen feldarabolódott, Liptó a független Szlovákia része lett. A második világháború után ismét Csehszlovákiához tartozott. 1993 óta ismét Szlovákia része.
[szerkesztés] Járások
A 20. század elején a járások és székhelyeik a következők voltak:
- Liptószentmiklós (szlovákul: Liptovský Mikuláš)
- Liptóújvár (szlovákul: Liptovský Hrádok)
- Németlipcse (régi szlovák neve Nemecká Ľupča, most Partizánska Ľupča)
- Rózsahegy (szlovákul: Ružomberok)
Városi járások:
- Rózsahegy (szlovákul Ružomberok)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|