Liptóújvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Liptóújvár (szlovákul Liptovský Hrádok) város a mai Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. Mintegy 8600 lakosa van.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Liptószentmiklóstól 10 km-re délkeletre a Vág jobb partján fekszik. Dovalló tartozik hozzá. A település a 18. század végén vette fel a vár nevét.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a 13. században épített váráról kapta. Az újvár név a mai Szielnic határában álló Liptóóvár várától különbözteti meg, amely előbb épült. Szlovák neve Liptóváracskát jelent.

Liptóújvár vára

[szerkesztés] Története

Liptóújvár környéke már a bronzkorban is lakott volt, a lausitzi kultúra temetői kerültek elő. Várát 13. század végén Doncs mester a Balassák őse építtette. Először 1262-ben említik castro Lippo néven. Királyi vár, majd birtokosai gyakran változtak. 1709-ben már rom volt. A település elődje a 13. századi Belszko nevű település volt, a mai település csak a 18. század elején keletkezett az itteni só-, vas- és rézlerakat körül, a liptóújvári uradalom királyi alkalmazottai hozták létre. 1768-ban Európában Liptóújvár erdészeti iskolája nyílott elsőként, és több erdészeti vállalat is működött itt. 1792-ben a helyiek rézhámort és nagyolvasztót építettek. 1805-ben kamarai városi rangra emelték országos vásártartási joggal. A vági tutajozás kiindulóhelye lett, fát, vasércet, rezet, sajtot szállítottak. A 19. század közepére faipari központ lett, jelentős munkásmozgalommal, majd az antifasiszta ellenállás egyik központja.

1910-ben 667 lakosából 351 szlovák és 256 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Béla-patak és a Vág összefolyásánál állnak Liptóújvár (németül: Neuhaus) romjai.
Az 1802-ben mellé épült reneszánsz várkastély ma is ép, benne működik a Felső-Liptói Néprajzi Múzeum.
A Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban, freskóit Lerch József festette, itt van Stróbl Alajos Szent Ferenc-szobra.
A vár környéki Várerdő parkerdőként terül el a Vág partján.