Rózsahegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rózsahegy (szlovákul Ružomberok, németül Rosenberg): város a mai Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásának székhelye. A Felső-Vág legnagyobb városa. Fehérpatak, Csernova, Hrboltó és Vlkolinec települések tartoznak hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Rózsahegy helye Szlovákiában

A Turócszentmártontól 37 km-re keletre, a Vág és a Revuca összefolyásánál fekszik. é. sz. 49°4′60’’ k. h. 19°19′0’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét arról kapta, hogy egy vadrózsával benőtt dombon alapították.

[szerkesztés] Története

Területén már a késő bronzkori ú.n. lausitzi kultúra népének volt megerősített települése, később a rómaiak és a szlávok telepedtek meg itt. A várost szász bányászok alapították a fontos kereskedelmi utak kereszteződésénél fekvő vadrózsával benőtt Horka nevű dombon a 13. században. 1233-ban terra Reuche néven említik először, mai nevén (Rosenberg) 1332-ben szerepel először. 1318-ban városi jogokat kapott, melyeket Károly Róbert kiszélesített. Határában ezüstöt és rezet bányásztak. 1390-ben kiváltságait elvesztve a likavai uradalomhoz csatolták. A 15. század elején német jellege a huszita uralomnak köszönhetően szlávra változott. A 16. században mezőváros, vásártartási joggal, fejlett kézműiparral, evangélikus latin nemesi iskolával. 1607-ben evangélikus zsinat színhelye. 1729-ben létesült piarista gimnáziuma. A várost sok elemi csapás pusztította. 19. századi fellendülését főleg faiparának és papírgyártásának köszönheti. 1848-ban a likavai függőségtől is megszabadult, majd fokozatosan a szlovákok pénzügyi, ipari és kulturális központja lett. 1910-ben 12 249 lakosából 8340 szlovák, 1735 magyar, 1031 német, 670 cseh, 216 román és 135 lengyel volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Gótikus Szent András-plébániatemploma a 14. században épült, 1585-ben késő gótikus, majd 1902-ben neoromán stílusban átalakították, de szárnyasoltára eredeti. Mellette fennmaradt az egykori erődítmény egy része. Déli hajója alatt található a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetőjének, Andrej Hlinka katolikus papnak a mauzóleuma.
A piarista kolostor 1730 és 1735 között épült, mellette áll az 1806-ban épített, empire stílusú Szent Kereszt piarista templom.
Kálváriatemploma 1873-ban, kápolnái 1858–59-ben épültek.
Evangélikus temploma 1926-ban épült.
Szent Család-temploma 1921-ben épült a munkások számára.
Zsinagógája 1880-ban épült.
A Vág túloldalán álló Zsófia-kastély eredetileg vízivár volt.
- A vár 1397-ben már castellumként szerepel, később többször átépítették. 1616-ban, mikor Bethlen Gábor eljegyezte Brandenburgi Katalint, a menyasszony Kassa felé útjában egy éjszakát itt töltött. 1622-ben a Bethlen és II. Ferdinánd közti békekötéskor Perényi Péter koronaőr az ecsedi várból Trencsénbe tartva a koronával itt pihent meg.
A Liptói Múzeum 1912-ben létesült, 1937 óta van a mai épületben.

A rózsahegyi vasútállomás

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1735. augusztus 18-án Palma Ferenc Károly történetíró.
Itt született 1813-ban Štefan Híros szlovák történész.
Itt született 1866-ban dr. Makoviczky Dusán, Tolsztoj házi orvosa.
Itt született 1869. szeptember 19-én Blaskovits László egyetemi tanár.
Itt született 1902-ben Ľudovít Fulla szlovák festőművész, akinek életművét képtár mutatja be.
Itt született 1904-ben Löwenstein László néven Peter Lorre színész.