Ausztria

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Republik Österreich

(Ausztria zászlaja) (Ausztria címere)
mottó: nincs
Hivatalos nyelvek	német (osztrák változata), egyes régiókban: szlovén, horvát, magyar
Főváros	Bécs (Wien)
Elnök	Heinz Fischer
Kancellár	Wolfgang Schüssel
Terület  - Teljes  - % víz	113. 83 870 km² 1.3%
Népesség  - Teljes  - Népsűrűség	89. 8 184 691 97/km²
Függetlenség	1955. július 27.
Pénznem	Euró (€)¹ (EUR)
Időzóna	CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint)
Himnusz	Land der Berge, Land am Strome
TLD	.at
Hívószám	+43
(1) 1999 előtt, schilling (ATS)

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.

Nemzetközi tagsága: Az ország 1995 óta tagja a ENSZ-nek és 1995 óta tagja az Európai Uniónak. További szervezeti tagság: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF,OECD.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Államszervezet és közigazgatás 2.1 Alkotmány, államforma 2.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 2.3 Közigazgatási felosztás 2.4 Politikai pártok 2.5 Védelmi rendszer 3 Népesség 3.1 Általános adatok 3.2 Legnépesebb települések 3.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 3.4 Szociális rendszer 4 Gazdaság 4.1 Mezőgazdaság 4.2 Ipar 4.3 Kereskedelem 4.3.1 Turizmus 4.3.2 Külkereskedelem 5 Közlekedés 5.1 Szárazföldi közlekedés 5.2 Vizi közlekedés 5.3 Légi közlekedés 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Tudomány 6.3 Kulturális intézmények 6.4 Művészetek 6.5 Hagyományok 6.6 Gasztronómia 7 Sport 8 Ünnepek 9 Történelme 9.1 Római és germán uralom 9.2 Babenberg - dinasztia (976-1246) 9.3 Habsburg - dinasztia (1246-1918) 9.4 Az első köztársaság kora (1918-1945) 9.5 A második köztársaság kora (1945 után) 10 Források 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

• Bécsi - medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.

• Osztrák - gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.

• Észak-Burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.

• Keleti - Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
  • Az északi üledékes övezet az Északi Mészkő-Alpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer-Alsó-Ausztriai-Mészkő-Alpok.
  • A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
  • A kristályos övezettől délre húzódik a Déli Mészkő-Alpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.

• Elő-Apok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)

[szerkesztés] Vízrajz

Folyói: Legjelentősebb folyója, a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivételt képeznek Vorarlberg (a Rajna területe) a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva területe). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat-keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint pl. a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.

Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9 000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:

• A Fertő-tó (Neusiedler See) - 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5-15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
• A Bodeni-tó (Bodensee) - 539 km2, nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.

A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik.

• A Salzkammerguti - tóvidék Stájerországban és Salzburg tartományban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km&sup2, Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee, a Stausee, ...
• A Karintiai-tóvidék Katintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), éa a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See... Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország éghajlati adottságai igen különbözőek. Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja. Az Alpok nyugati részén és gyakran keletkezik főn (száraz, meleg, déli szél). Délre tőle száraz és meleg a nyár, a tél enyhe (sokan üdülnek szívesen a Karintiai - tavak mellett). Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik˙, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Környezetvédelem

Természetvédelmi területek: Nemzeti parkjai

• Hohe Tauern Nemzeti Park - Salzburg, Tirol, Karintia
• Kalkalpen Nemzeti Park - Felsõ-Ausztria
• Thayatal Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
• Donau-Auen Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
• Neusiedler See (Fertõ-tó) - Seewinkel Nemzeti Park

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányát a szövetségi alkotmánytörvény határozza meg, melyet 1920-ban fogadtak el, majd 1928-ban és 1945-ben is módosítottak.

Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 esztendőre szól. Az államfő feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.

Lásd még Ausztria köztársasági elnökeinek listája

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom a kormány, melynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.

A törvényhozó hatalom a parlament, azaz Szövetségi Gyűlés, mely kétkamarás:

• Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) - 183 tag, 4 éves mandátummal rendelkezik.
• Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) - 63 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány 3 főt küldhet, illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal.

A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister).

Ausztria tartományai (Bundesland):

• Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten
• Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
• Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
• Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz
• Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
• Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
• Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
• Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
• Vorarlberg – székhely: Bregenz

[szerkesztés] Politikai pártok

• Österreichische Volkspartei (ÖVP) - Osztrák Néppárt
• Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) - Ausztria Szociáldemokrata Pártja
• Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ)
• Grüne Alternative Liste
• Liberales Forum (LiF) - Liberális Fórum

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Szócikk: Ausztria hadereje

Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakossága: korábbi adatok: 6,9 millió (1950), 7,5 millió (1970), 8,2 millió (1990), 8 037 400 fő (2003)
• Népsűrűség: 95,8 fő/km2 (2003)
• Népességnövekedés: 0,23%
• Születéskor várható élettartam: férfiak - 75 év, nők - 81 év

[szerkesztés] Legnépesebb települések

A lakosság 66%-a városokban él (2003). Legnépesebb települései: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck. A lakosság a medencékben (legsűrűbben lakott a Bécsi-medence) és a völgyekben tömörült.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország hivatalos nyelve a német, regionális szinten a szlovén és a horvát. Kisebbségi nyelvek a szerb, a török, a horvát, a szlovén, a magyar és a cseh. A népesség közel 98 % - a német nyelvű.

A népesség vallás szerinti megoszlása: kb. 78 % római katolikus, 5 % protestáns, ezen kívül még sokan tartoznak a muzulmán és az izraeli valláshoz.

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.

• Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
• Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
• Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
• Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

[szerkesztés] Ipar

• Bányászat: Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezitbányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Nyersanyagokban importra szorul (vas, acél).

Bányászati termékek:

• magnezit - jelentős, a világtermelés 7%-a
• barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
• kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
• földgáz: Bécsi-medence
• kősó - nagymúltú, Salzburg, Hallstatt
• rézérc - jelentős
• cink - jelentős
• antimon - jelentős
• ólom - jelentős
• továbbá: lignit,grafit, volfrám, vas, arany, timber, copper, tungsten, hydropower.
• Energiagazdálkodás:

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

• Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
  • vas-, acélipar - jelentős, központja Linz
  • színesfém-, alumíniumkohászat
  • gépgyártás - jelentős, járműipar: központja Steyr
  • vegyipar - jelentős
  • fa-, papíripar - jelentős
  • textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
  • élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
  • élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
  • sörgyártás
  • építőanyag- és építőipar
  • vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Turizmus

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Voralberg, Salzburg és Bécs.

UNESCO világörökség része (8 látnivaló)

• Schönbrunni Kastély és Park (1996)
• Salzburg óvárosa (1996)
• Hallstatt-Dachstein/Salzkammergut környéke (1997)
• Semmeringi vasút (1998)
• Graz óvárosa (1999)
• Wachau környéke (2000)
• Fertő-tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria)
• Bécs óvárosa (2001)

További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:

• Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Szent István dóm, Kapucinus kolostor
• Burgenland: Eisenstadt - Eszterházy kastély, Forchtenstein - Fraknó vára, Güssing - Güssing vára, Stadtschlaining - Szalónak vára, Léka vára
• Stájerország: Mariazell - zarándoktemplom
• Karintia: Launsdorf - Hochosterwitz vára
• Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk - Melki apátság
• Felső-Ausztria: Wels - hercegi vár, Graz - Eggenbergi kastély, Kremsmünster - bencés apátság
• Salzburg: Slzburg - Hohensalzburg vára, Werfen - Hohenwerfen vára
• Tirol: Kufstein - Kufstein vára
• Vorarlberg: Feldkirch - Schattenburg erődje

[szerkesztés] Külkereskedelem

• Fontos külkereskedelmi partnerei: Európai Únió tagállamai, Svájc, USA-

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés

• Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km
• Vasútvonalainak hossza (2004): 5 801 km.

[szerkesztés] Vizi közlekedés

• Az ország vizi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
• Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, 46 563 BRT.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:

• Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
• Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
• Flughafen Linz-Hörsching: Linz
• Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
• Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
• Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
• Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az osztrák oktatási törvény 9 éves kortól minden fiatalnak előírja az iskolakötelezettséget. 1774-ben Mária Terézia reformtörvényei szorgalmazták először az ingyenes oktatást, mely ma is létezik Ausztriában.

Az országban 18 egyetem működik, a legnagyobb a Bécsi Egyetem (alapítása: 1365). További nevesebb intézmények: a Grazi Egyetem, az Innsbrucki Egyetem, és a Salzburgi Egyetem. Ausztriának két műszaki egyeteme, illetve emellett bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi főiskolája is van. Öt művészeti - és zeneakadémia kínálata egészíti ki a felsőoktatási képzés lehetőségeit.

[szerkesztés] Tudomány

• Híres osztrák tudósok: Kurt Gödel matematikus, Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus, Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos, Karl Popper, filozófus, Ludwig Wittgenstein, filozófus, Rudolf Steiner, pedagógus, az antropozófia alapítója, Sigmund Freud, a pszichológia atyja és Alfred Adler, pszichológus. Lásd még: Osztrák tudósok listája

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak:

Ausztriában 2 400 könyvtárban kereshet köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye a Nemzeti Könyvtárnak van (alapítva: 1526), dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.

Múzeumok:

• Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
• Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozartnak a tiszteletére.

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet

A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656-1723) és Johann Lucas von Hildebrandt (1668-1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920-2000).

• Képzőművészetek

Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862-1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886-1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877-1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.

• Irodalom

Neves költők, írók: Walter von der Vogelweide (1170 k-1230 k), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802-1850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (1790-1836) és Johann Nepomuk Nestroy (1801-1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805-1868) és Marie von Ebner-Eschenbach (1830-1916) írók, Arthur Schnitzler (1862-1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19-20. század fordulójának jelentős alkotói, Reiner Maria Rilke (1875-1926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880-1942), Georg Trakl (1887-1914), Stefan Zweig (1881-1942), Heimito von Doderer (1896-1966), Elias Canetti (1905-), Ingeborg Bachmann (1926-1973), Paul Celan (1920-1970) és Peter Handke (1942-). (Nobel-díjas) írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner. Lásd még: Osztrák költők, írók listája

• Filmművészet

• Zene

Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732-1809), Gustav Mahler (1860-1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), Franz Schubert (1797-1828), Richard Strauss (1864-1949).

Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus.

Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Várszínház (Burgtheater) látogatói is.

Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben.

A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.

Lásd még: Osztrák zeneszerzők listája

[szerkesztés] Hagyományok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gasztronómia

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Sport

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Neujahr
Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige
-	Nagypéntek	Karfreitag	változó dátum
-	Húsvéthétfő	Ostermontag	változó dátum
Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit
-	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	változó dátum
-	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	változó dátum
-	Úrnapja	Fronleichnam	változó dátum
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Mariä Himmelfahrt
Október 26.	Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja
November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen
November 15.	Szent Lipót napja	Sankt Leopold	tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben
December 8.	Mária fogantatása
December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag

[szerkesztés] Történelme

A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.

Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.

[szerkesztés] Római és germán uralom

Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.

A népvándorlás hatásásra az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.

Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, mark - okat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.

A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.

[szerkesztés] Babenberg - dinasztia (976-1246)

II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. I. Barbarossa Frigyes császár 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyílvánította és a Babenberg - dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.

II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyarán igényt tartott a Babenberg - család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a vidéket: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.

A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (I.Rudolf, 1273-1291).

[szerkesztés] Habsburg - dinasztia (1246-1918)

II. Ottokár 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf (1278-1291)és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.

1282-1368 Karintia megszerzése, Tirol mint adomány elnyerése, Vorarlberg megvásárlása

1438-1439 V.Albert az első Habsburg német-római császár

1477 Miksa herceg és Burgundiai Mária házassága révén uralom alá kerül Németalföld és Burgundia, Hunyadi Mátyás harcai, Bécs elfoglalása (1485)

1491 a Habsburgok egyesítik az örökös tartományokat (Erblander)

1493-1519 I. Miksa felvirágoztatta az országot, fia V. Károly Kasztiliai Johanna révén megszerzi a spanyol trónt, I. Ferdinánd a cseh, Habsburg Mária pedig a magyar koronát

1519-1556 V. Károly német-római császár, spanyol király

1529 a török megostromolja Bécset

1556 V.Károly lemond, a birodalom kettészakad: a német-római császár szintén Ferdinánd, a spanyol földek uralkodója II. Fülöp

1576 II.Rudolf ellenreformációja nyomán ismét hódít a katolikus egyház

1618-1648 30 éves háború, a hatalmi pozíció gyengül

1663-1699 török elleni háborúk. Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál, Eugen von Savoya hadvezér győzelmei, II. Lipót uralkodása, 1699 karlócai béke

1701-1714 spanyol örökösödési háború, a Bourbonoké a spanyol trón

1713 Pragmatica Sanctio, VI. Károly biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát

1740-1780 Mária Terézia reformjai, állam -, pénz -, oktatás -, hadügy

1780-1790 II.József reformjai, államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet

1797-1814 napóleoni háborúk, I.Ferenc osztrák császár leteszi a névleges német-római császári címet, franciák elleni koalíciós győzelmek

1814-1815 a Bécsi Kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség birtoka, létrejön a Szent Szövetség

1848-1849 I. Ferdinánd átadja trónját I. Ferenc Józsefnek, a forradalom leverése 1849-1866 a császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, lemond olasz területeiről, külügyminisztere: Alexander Bach 1867 kiegyezés, közös államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák-Magyar Monarchia kezdete 1914-1918 Ferenc Ferdinánd ellen merénylet Szarajevóban, az I.világháború, Ferenc József halála, a Monarchia szétesik, I. Károly trónfosztása.

[szerkesztés] Az első köztársaság kora (1918-1945)

1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült.

1918. november 12-én az osztrák ideiglenes nemzetgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. 1920-ban a saint - Germain-ban meghozott béke megtiltotta Ausztriának a Németországgal való egyesülést. Új alkotmányt írtak, melyben az országot szövetségi állammá alakították át.

A kormányzó Szociáldemokrata Párt nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel, így az 190-as években egyre erősödött a nacionalista előretörés. Engelbert Dolfuss kancellár (1932-34) felfüggesztette az alkotmányt, majd betiltotta a pártokat és fasiszta mintára szövetségi alkotmányt fogadtatott el.

Utódja, Karl Schuschnigg kancellár (1934-1938) nem tudta megőrizni az állam függetlenségét, 1938. március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, s másnap Hitler az ún. Anschluss-al beolvasztotta birodalmába az országot.

[szerkesztés] A második köztársaság kora (1945 után)

1945-ben az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt. A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, és négy megszállási övezetre osztották.

1955. április 15 -én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta újbóli szuverenitását. A szerződés megtiltotta az államnak a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülést és a fegyverkezést. A hadseregek kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették.

1945 - 1966 között az Osztrák Néppárt és az Oszrák Szocialista Párt koalíciója vezette az országot. 1955 - ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.

1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Únióba, 1994 - ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1 - óta az Únió tagja.

[szerkesztés] Források

Könyvek

• A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
• Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) ISBN 80-55768-74-7
• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)

Más nyelvű Wikipédia

• A német Wikipédia cikke

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Alpok
• Startlap linkgyűjtemény
• Ausztria hójelentése és sícentrumai magyarul - Hójelentés.hu
• Ausztria térképe
• Térkép Kalauz - praktikus térképgyűjtemény Ausztriáról, városok,települések tartományonként
• Ausztria, Alpok, Karintia képek 2006

Európai országok
	Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
	Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
	Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

Az Eurózóna országai

Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország

További eurót használó országok

Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1

Az euró bevezetését tervező EU-tagországok

Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia

Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették

Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek

továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok.

1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával    2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével

3 Státusza vitatott

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland