Liptószentmiklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Liptószentmiklós (szlovákul Liptovský Mikuláš 1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš, németül Sankt Nikolaus an der Liptau (Deutsch-Liptau)): város Szlovákiában. A Zsolnai kerület Liptószentmikósi járásának székhelye. Andaháza, Andrásfalu, Benic, Bodafalu, Deménfalu, Illanó, Kispalugya, Okolicsnó, Plostin, Sztosháza, Verbic és Vitálisfalu tartozik hozzá.

Ma mintegy 33 600 lakosa van.

Liptószentmiklós helye Szlovákiában

[szerkesztés] Fekvése

Rózsahegytől 23 km-re keletre, a Liptó-medence közepén, a Vág jobb partján fekszik. é. sz. 49°4′60’’ k. h. 19°37′0’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a helység templomának védőszentjéről kapta, előtagja egykori vármegyei hovatartozásra utal.

[szerkesztés] Története

Területe már a bronzkorban lakott volt, a lausitzi kultúra telepe. A 9. században irtványfalu volt, 1268-ban Liptói Miklós comes tette népes jobbágytelepüléssé, és a falu közepén kápolnát emeltetett Szent Miklós tiszteletére. 1360-ban Nagy Lajos királytól városi rangot és piactartási jogot kapott, majd 1424-ben a Pongráczok két országos vásár tartására is jogot szereztek. 1443-ban megerősítették a templomot. Sokat szenvedett a huszita háborúkban. Egykori várát 1454 előtt szentmiklósi Pongrác építtette, a falakon belül pedig kúriát épített. A 15. század végére Közép-Liptó kereskedelmi központja lett, a 16. század elején létrejöttek az első céhek is. A 17. század elején itt telepedett le Tranoscius György, a neves cseh protestáns prédikátor. 1677-ben Liptó vármegye székhelye lett. A város a szlovák nemzeti ébredés központja. 1829-ben itt létesült az első szlovák könyvtár, 1830-ban az első szlovák színtársulat, 1844-ben a Tatrin kulturális egyesület. 1848-ban itt dolgozták ki a szlovák nemzet 14 pontból álló kívánságait. 1910-ben 3251 lakosából 1656 szlovák, 900 magyar és 655 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Szent Miklós-templom 13. századi gótikus eredetű, 1280 körül épült egy régebbi kápolna helyén. A 15. században a Pongráczok erődítménnyel vették körül, majd gótikus stílusban bővítették. A 18. században barokk stílusban átalakították. Erődfalait 1945 után bontották el, ekkor nyerte vissza gótikus jellegét is; berendezése eredeti.
A Palatinus-ház 1713-ban épült késő barokk stílusban, ez volt egykor a vármegyeháza. A 18. század második felében bővítették. Ma múzeum.
Az Illésházy-kúria volt a 17. század végén és a 18. század elején Liptó vármegye székhelye; a 19. század második felében és a 20. század elején átépítették, ma a Janko Král Irodalomtörténeti Múzeum van benne.
A Pongrácz-kúria a 15. század közepén épült.
Evangélikus temploma 1783-85-ben épített empire stílusú épület.
A zsinagóga 1731-ben épült.
A városnak 1930-ban létesített Karsztmúzeuma is van.