Bihar vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Bihar vármegye** (1910)

Székhely	Nagyvárad
Terület	10961,63 km²
Népesség	516704 (1891)
Nemzetiségek	magyarok, románok, szlovákok, németek

Bihar vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Lakosság
3 Története
4 Közigazgatás
5 Könyvek Bihar vármegyéről

[szerkesztés] Földrajz

Bihar vármegye Magyarország volt területének harmadik legnagyobb vármegyéje, melynek területe 10961,63 km². Határai északon Szatmár, Szabolcs és Hajdú, nyugaton Békés, délen Arad, keleten Torda-Aranyos, Kolozs és Szilágy vármegye volt 1920-ig. Határai többnyire mesterségesek, természetes határt csekély területen a Berettyó folyó, délen a Tőz patak és Fekete-Körös, végül keleten nagy kiterjedésben a Bihar-hegység egyes gerincei alkotnak. Nyugati fele egészen lapályos, keleti részét ellenben a Réz-hegység és a Bihar-hegység borítja, melyhez délen a Béli-hegység (Moma-Kodru) csatlakozik. A lapály nemcsak a megyének Nagyváradtól nyugatra elterülő részét foglalja el, de északon az Érmelléki dombok mentén a szatmári határig, a Berettyó völggyében Széplakig (a szilágyi határig), a Sebes-Körös völgyében Élesdig, a [[Fekete-Körös völgyében Belényesig nyúlik felfelé. Tener-feletti magassága Derecskétől, Mező-Keresztestől, Ugra és Sarkadtól nyugatra a 100 métert sem éri el, keletebbrere azonban lassan emelkedik és észrevétlenül átmegy a hegységek előtt elterülő dombvidékbe. A Berettyótól, a Sebes- és Fekete-Köröstől, valamint ezek számos mellékvizeitől és ágaiktól öntözött ezen terjedelmes lapály általában igen termékeny s gyakran mutatja a délibáb látványát; helyenként azonban a csekély esésű és lassú folyású vizek mocsarakká szélesedve, az egészségtelen éghajlat okozóivá válnak. Igy a Berettyónak két partján Berettyóújfalu alatt a Sárrét, a Sebes-Körös mentén Csókmő és Komádi közt a Kis-Sárrét terül el, melyek nádasai aránylag nagy jövedelmet hoznak; Derecshe és Konyár táján pedig számos apró tó és mocsár van, melyek némelyike sziksót tartalmaz. A Berettyó és Ér közt a kitűnő borairól hires Érmelléki dombságnak alacsony láncolata (Székelyhid, Szent-Jobb, Diószeg) terül el. A Berettyó és Sebes-Körös közt a Réz-hegység van, melynek a megyében legmagasabb csúcsa a Sólyomkő fölötti Polyána Varatyik (790 m), e hegységnek erdős főtömegéhez, melyben Derna táján aszfaltot bányásznak, nyugat felé jó szőllőtermő alacsonyabb dombok csatlakoznak Mező-Telegdtől egészen Nagyváradig. A Sebes-Körös révi szorosa és a híres Királyhágótól (586 m) elválasztva, a Sebes-Köröstől délre egészen a Fekete-Körösig, nyugat felé Nagyvárad és Tenke irányáig, kelet felé az erdélyi határig s azon túl messze Kolozs vármegye belsejébe a Bihar-hegység terül el, Partium és Erdély egyik legnevezetesebb, vadregényes természeti szépségekben, barlangokban, sziklahasadékokban és ásványkincsekben bővelkedő hegysége, mely legnagyobb magasságát a megye dél-keleti határán emelkedő Nagy-Bihar (1849 m), Bihar (1659 m), Kornu-Muntyilor (1656 m) és Zanoga csúcsokban (1640 m) éri el, mig alacsonyabb nyugati nyulványai és a Nagyvárad felé szélesen elterülő Csékei hegycsoport (Királyerdő) a középhegység szelid képét tünteti fel, szőllőtermeléssel és földműveléssel. A Fekete-Körös völgye és ennek folytatásában a Dealu Mare nyereg (629 m) választja el a Bihar-hegységtől a Béli-hegységet, mely a megyében a Pless (1111 m) és Móma (850 m) csúcsokban éri el legnagyobb magasságát és Vaskóhtól délre karsztszerü jellege (Kimp) által válik ki. Az említett hegységek a folyók egész özönét bocsátják a lapályra. Főfolyója a megyét kelet-nyugati irányban harántul szelő Sebes-Körös, mely bal felől a Jádpatakot veszi fel, Nagyváradon alul a Kis-Körös ágát ereszti a Berettyóba; a vele már a megye határán túl, Szeghalomnál egyesülő Berettyó Széplaknál lép a megye földére s vele közel egyközüen folyik Berettyóújfaluig, ahol dél-nyugat felé kanyarodva a Sebes-Körössel együtt a Kis-Sárrét mocsarat fogja körül; balfelől a Bisztra, Gyepes, Kösmő patakokat és a Sebes-Körösből kiágazó Kis-Köröst, jobbról az Ért veszi magába, és Pocsalynál a Kék-Kálló-ért bocsátja ki, mely a belvizek által táplálva Derecskének és Nagy-Baromnak tart s különböző nevek alatt a Sárrét levezetésére ásott Berettyó-csatornaba önti vizének egy részét. A megye legdélkeletibb részében, pompás sziklabarlangban fakadó Fekete-Körös a Fenes patak és Rossia vizével gyarapodva dél-kelet - észak-nyugati folyás után Sólyomnál keskeny völgyéből a lapályra lép ki s a Királyerdőben eredő Hollód és Topa vizével egyesülve Mocsárnál nyugatra fordul, majd nyugat felé a vármegye határához kanyarodva a Gyepesér és Kölesér szabályozatlan vizeivel összeszövődve Békés vámegye területére lép át, a Tamásda mellett balfelől beléömlő Tőz csak felső folyásában s torkolatánál mossa Bihar vármegye földjét. Végül a Bihar-hegységben a Kornu Muntyilortól keletre a Meleg-Szamos ered, mely 10 km-nyi út után Kolozs vármegye területére lép át, mint Bihar egyetlen folyója, mely vizét nem a Körösbe önti. A már említett állóvizeken kivül a konyári sóstó s a Bihar-hegység néhány kis tengerszeme (Feneketlen tó, Zanoga, Batrinuluj) említendő; továbbá számos ásványos forrás, mint a nagyváradi Püspök- és Félix-fürdő, a lunkászpriei, robogányi, toplicakárándi melegforrások, a konyári, tenkei, belényesi, berettyó-újfalusi és budurászai hideg ásványforrások, a mocsári sósforrás és a kalugyeri időszaki forrás (Izbuk); végül említendő Biharfüred klimatikus gyógyhely.

[szerkesztés] Lakosság

1880-ban 447834, 1890-ben 516704 volt. A 10 évi szaporulat 68870 lélek vagyis 15.4%; egy {{km2))-re 74 lélek jutott és így az egykori Magyarország legsűrűbben lakott megyéi közé tartozott.Nemzetiség szerint van a lakosok közt 283806 (54.9%) magyar, 3374 (0.6%) német, 5957 (1.1%) szlovák és 219940 (42.6%) román; a magyarság az utolsó évtizedben 42437 lélekkel (17.6%) szaporodott. A magyarság leginkább a síkságon lakik, kisebb szigeteket a Fekete-Körös völgyeiben is képez; a románság túlnyomóan a hegyeket lakta ugyan, de Nagyvárad, Cséffa és Nagyszalonta közt a lapályon is nagy számmal él, a kevés német a városokban oszlik meg, többséget csak Új-Palota településenn alkotott, mig a szlovákok főleg Feketeerdő vidékén laknak. A magyarság, mely a török pusztítás óta tért vesztett, túlnyomó részben református, nyiltszivü, vendégszerető, emberségtudó nép, amellett szorgalmas és élelmes, a többi nemzetiségekkel és vallásfelekezetekkel békességben él. Hitfelekezet szerint van Biharban 45864 római katolikus, 45,975 görög katolikus, 187444 görög keleti, 1920 ág. evang., 209075 helvét és 25968 izraelita.