Torda-Aranyos vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Torda-Aranyos vármegye** (1891)

Székhely	Torda
Terület	3369,58 km²
Népesség	150,564
Nemzetiségek	magyar (25%) oláh (71,4%)

Torda-Aranyos vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

1 Földrajza
2 Lakói
3 Története
4 Közigazgatás

[szerkesztés] Földrajza

Torda-Aranyos vármegye hazánk Királyhágón túli részében; határai északon Kolozs, keleten Maros-Torda, délen Kis-Küküllő és Alsó-Fehér, nyugaton Arad és Bihar vármegye.

Területe 3369,58 km². Felszíne nyugati részében igen hegyes, keleti fele ellenben dombos és lapályos. Nyugati határán a Bihari hegység emelkedik, melynek főbb csúcsai itt a Kukurbeta (1849 m), Piatra graitore (1659 m) és a Gajna (1486 m); e vadregényes hegységhez, melynek mélyébe van a szkerisórai Gyeczár jégbarlang és a vidrai vízesés, kelet felé a Gyulai havasok csatlakoznak, melyek az Öreghavasban (Muntyemáre) érik el legnagyobb magasságukat (1829 m). A Jára völgyétől kelet felé a hegység hirtelen lelapul, magassága 7-800 métert nem halad meg, s ezen részében van a szépségéről híres tordai és túri hasadék. Az Aranyos völgyétől délre az Aranyosmelléki hegység húzódik, melynek főbb csúcsai a Zsamina (1366 m), Csórai szirt (1440 m) és a híres Székelykő (1130 m) Torockó fölött; természeti szépségekben ez a hegység is igen gazdag (Kőköz, Aranyos völgye). Tordától és Felvinctől kelet felé hullámos és termékeny fentérség terül el, mely már a Mezőség (l. o.) részét teszi. Folyóvizekben T. gazdag; fő folyója a vármegye nyugati részében eredő és egész hosszában a vármegye területén folyó Aranyos, mely a Járát, a Hesdát és a Túri patakot veszi magába; e folyó Vajdaszegnél ömlik a Marosba, mely mintegy 70 km-nyi vonalon a vármegye déli határát jelöli; beléje a Szengyeli és Kapus patakok ömlenek. Mindezen vizek, valamint mellékvizeik vízben elég gazdagok. A Mezőségen sok kisebb-nagyobb tó van, melyeknek vizét nagyobbára a Szengyeli és Kapus patak vezeti a Marosba. Éghajlata nyugati részében igen zord, csapadékban gazdag, keleti részében enyhébb és szárazabb.

[szerkesztés] Lakói

A lakosok száma 1870-ben 137 856 volt, jelenleg (1891-ben) 150 564. Egy km²-re 44,7 lélek esik s igy a Torda–Aranyos a ritkábban népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 37 590 magyar (25%), 841 német, 107 491 oláh (71,4%) és 4642 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 6039 lélek, vagyis 19,1%. A nem magyar ajkúak közül 46 415, vagyis 30,8% beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 5253 római katolikus, 62 032 görögkatolikus (41,2%), 49 131 görögkeleti (32,6%), 226 ágostai evangélikus, 22 506 református (14,9%), 9480 unitárius és 1931 izraelita.