Krassó-Szörény vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Krassó-Szörény vármegye** (1910)

Székhely	Lugos
Terület	km²
Népesség
Nemzetiségek

Krassó-Szörény vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajza

Krassó-Szörény vármegye, hazánk Maros és Duna közti részében; É-on Arad vármegye határolja, melytől a Maros folyó választja el, Ny-on Temes, K-en Hunyad vármegye és Románia, D-en Szerbia határolta, melytől a Dina választja el.

Területe 9750,16 km². K. vármegye hazánk leghegyesebb vmegyéi közé tartozik, melyben lapály alig van. Északi részében a Pojána Ruszka-hegység emelkedik a Béga, Temes és Bisztra közt; a mélyre bevágódott hosszu völgyek által jellemzett hegység, melynek legmagasabb csúcsai a Bágyes (1380 m.) és Ruszka (1359 m.), a Béga és Maros közt hosszabb mellékágat bocsát Ny-felé, melynek magassága azonban 416 m.-t nem haladja meg. A Temes völgyétől Ny-ra a Szemenyik-Plessuva-hegység terül el, mely ÉK-ről DNy-felé vonulva, É-i részében a Szemenyik (1447 m.) és a Piatra Nedjei (1438 m.), D-en a Plessuva csúcsban (1159 m.) kulminál. A hegységhez Ny-felé a Délmagyarországi-Érchegység (1047 m.) csatlakozik, melynek tagjai a Dognácskai-hegység (809 m.) és az Aranyos-hegység (551 m.). A Néra völgyétől délre egészen a Dunáig elterülő hegységek három csoportra oszthatók, u. m. Lokva-hegység (549 m.), Almás-hegység (854 m.) és Szretinye-hegység; ez utóbbi a szerb hegyekkel együtt a Klisszura- és Kazán-szorosokat alkotja. A vármegye legmagasabb hegytömege a Godján-Szárkó, melynek legkiválóbb emelkedései É-ról D-felé a Magura Marga (1509 m.), Muntye mik (1806 m.), Pojána Nedjei (1939 m.), Szárkó (2190 m.), továbbá a román határon a Vurvu Pietri (2195 m.), Vurvu Nevója (2152 m.), Gugu (2294 m.), Muráriu (2231 m.), Godján (2229 m.) és Dobri Vér (1934 m.); végül a Cserna völgyétől keletre a Domoglen (1190 m.) regényes csoportja emelkedik.

Folyóvizekben K. vármegye igen gazdag; É-on a Maros, D-en a Duna a vmegye határát jelöli s utóbbi Drenkovától Orsováig képezi a szépségéről, mint hajózási akadályiról egyaránt hires aldunai szorost. A maros a vármegye területén jelentékenyebb mellékvizét nem veszi fel; itt ered azonban (a Szemenyik-hegységben) a Temes, mely a Szárkó--hegységből fakadó Hidegfolyóval egyesülve, ÉÉNY-i irányban hasítja a vármegyét; völgye Karánsebesig keskeny hegyi völgy, innen kezdve mindinkább szélesbedő völgylapály, mely Lugoson alul a rónára nyilik; mellékvizei közül a Riulong, Sebes, Bisztra és a Nadrági patak a legnagyobbak. Legjelentékenyebb mellékvize a Temessel párhuzamos folyásu Poganis, mely azonban csak Temes vármegyében ömlik belé. A Béga a Pojána Ruszka-hegységben ered, eleintén É-ra folyik, Marzsinánál Ny-felé fordul, a Temessel két csatorna által van összeköttetésben. A Berzava a Szemenyik-hegységben ered, eleintén mélyre bevágódott szurdokvölgyben É-ra folyik, megy ÉNy-felé fordul s Német-Bogsánon alul éri el a lapályt. A Karas vagy Krassó a Délmagyarországi-Érchegységben ered, hasonló szurdokvölgyben folyik É-felé Krassováig, onnan DNy-felé. A Néra a Szemenyik aljában fakad, D-re, majd nagy kanyargásokkal Ny-felé folyik, a vmegye DNy-i sarkában a Dunába ömlik; Almás-völgy név alatt ismeretes lapályszerü tágulása igen termékeny s népes vidék; mellékvizei közül a Mönis vagy Ménis, Prigor és Rudaria említendő. A Duna mellékvizei közül még a Radimna, Berzászka és Jeselnica említendő, melyek a Lokva-, Almás- és Szretinya-hegységből folynak alá, végül a Godján-hegységben (már román területen eredő) Cserna, mely a Mehadicával és Ohabával egyesült Béla folyót veszi magába. A Godján aljában fakadó Lepusnik folyócska rövid folyás után Hunyad vármegyébe lép át.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1870. 378 077 volt, jelenleg 407 635; az utolsó évtizedben az évi átlagos szaporodás 0,64% volt. Egy km2-re jelenleg 42 lélek esik s így K. vmegye hazánk ritkábban lakott vmegyéi közé tartozik. Nemzetiség szerint K. vmegyében csak 10 879 (2,7%) magyar van, továbbá 48 058 (11,8%) német, 5723 (1,4%) tót, 311 335 (76,4%) oláh, 5018 (1,2%) bolgár (Krassova vidékén), 11 862 (2,9%) szerb, 8575 cseh és 5924 egyéb. A nem magyar anyanyelvűek közül csak 10 469 (2,6%) beszéli a magyar nyelvet. 1881-ben a magyarok száma csak 7422 (1,9%) lévén, a tíz évi szaporulat 3457 lélek, vagyis 46,6%. Hitfelekezet szerint van jelenleg 73 817 (18,1%) róm. kat., 18 950 gör. kat., 306 023 (77,2%) gör. kel., 2040 ág. evang., 3053 helv. és 3713 izraelita. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 2056, őstermelés 131 931, bányászat és kohászat 8209, ipar 14 175, kereskedelem 2464, hitel 39, közlekedés 1480, járadékból élők 3085, napszámosok 7747, házi cselédek 4141, háztartásban elfoglalva 98 651, egyéb foglalkozásu 637, foglalkozás nélkül 14 éven alul 122 987, 14 éven felül 8822, letartóztatott 460, ismeretlen foglalkozású 130. A népességének jelentékeny foglalkozási ága a bányászat és kohászat, melynek legfőbb központjai Resicabánya (az osztrák-magyar államvasúttársaság vasművei), Anina, Steierdorf (vas és kőszén), Oravica, Dognácska, Szászkabánya, Moravica, Nadrág, Ruszkabánya stb. Az ipar leginkább a vasipar által van képviselve, van azonban még két kőolajfinomítógyár, 20 műmalom, 5 szeszgyár, 3 nagyobb gőzfűrész és fűrészmalom, több téglagyár, 1 üveggyár (Tomost) stb. A kereskedelem legfőbb cikkei vas- és acéláruk, kőszén, fa- és faáruk, gyümölcs és élő állatok; nevezetesebb marhaipiacok Lugos, Karánsebes, Német-Bogsán, Bozovics, Facset és Kápolnás. Jelentékeny foglakozás az erdőművelés és erdei munka, továbbá a gyümölcstermelés; a selyemtenyésztést (1894) 208 községben 3974 termelő család űzi, mely 55 062 kilogram gubót termelt. A méhészet is lendülőben van; 275 községben 20 553 méhkas van s a termelés (1893) 623 qu. Az üzleti élet élénkítésére 4 bank, 7 takarékpénztár és 10 szövetkezet szolgál. A K. vmegyei és a karánsebesi gazdasági egyesület is jelentékeny eredménnyel működik.