Beszterce-Naszód vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Beszterce-Naszód vármegye** (1910)

Székhely	Beszterce
Terület	4167 km²
Népesség	127 843
Nemzetiségek	67% román 32% szász 5% magyar

Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

1 Földrajza
2 Lakói
3 Története
4 Közigazgatás

[szerkesztés] Földrajza

Beszterce-Naszód vármegye az egykori Magyar Királyság erdélyi részének legészakibb megyéje. Határai északon Máramaros vármegye, keleten Szucsáva (románul Suceava) megye, délen Maros és Kolozs vármegye. Területe 4014·35 km². Erdély leghegyesebb megyéinek egyike; az észak-kelet - dél-nyugati irányban hasító Nagy-Szamos és Beszterce folyók völgyei hegyrendszereit három csoportra osztják. A Nagy-Szamos völgyétől északra emelkedő hegycsoport az erdélyi északi határhegységnek Radnai-havasok néven ismert tagja. E hegység főgerince Beszterce-Naszód vármegye északi részén részben határán vonul végig és főcsúcsai a megye területén a Batrina (1713 m), Vurvu Repede (2077 m), Nagy-Pietrosz (2303 m), V. Puzdreloru (2191 m) és Ünő-kő (2280 m.). Nyugat felé a Romuli hágó (877 m) választja el a megye észak-nyugati szögletében emelkedő Cibles-hegységtől (1842 m), dél felé ágai hirtelen ereszkednek a Nagy-Szamos völgye felé melynek forrásvidéke felett az 1257 méter magas Radnai hágó a Borgói-hegységtől választja el; ez az 1932 m magas V. Omulujtól kezdve délnek csap s a Nagy-Szamos és Beszteree völgyei közt ágazik szét, magassága 1300-1400 m. Nyugat felé utolsó magas csúcsa a Henyul (1614 m.).

A Beszterce völgyétől és a Dorna vízrendszerétől elválasztó Borgói szorostól délre szintén tetemes magasságra emelkedő Kelemen-havasok (Pietrosz 2102 m, Sztrunyóra 1994 m) már az erdélyi trachitláncolat tagja s mint ilyen lényegesen különbözik a többnyire kristályos kőzetekből álló Borgói és Radnai csoporttól. A Kelemen-havasok végső ágai Besztercénél a Beszterce folyó magas fekvésű (3-500 m.) völgyére ereszkednek, ezen túl a Nagy-Szamosig halmos vidék terül el mely a Viráni-kőben (741 m) kulminál. Lapály a megyében sehol nincs, völgyei is meglehetős keskenyek de földmívelésre, sőt alsóbb részeikben szőllőtermelésre is alkalmasak; a hegységeket óriás kiterjedésű erdőségek borítják, a legmagasabb gerinceken pedig terjedelmes havasi legelők vannak. Beszterce folyóvizei a Dornán és nehány mellékvizén, valamint a határt képező Aranyos-Besztercén kivül melyek a Szeretbe ömlenek, mind a Nagy-Szamos adózói; ez több forrásból a Lopacsna hegy alatt fakad s számtalan hegyi zuhogóval gyarapodva délnyugati irányban hasítja a megyét; észak felől a Bajtort, Anyest, Kormáját, Rebrát, Szálvát és Zagrát bal felől az Ilvát és Lest veszi fel. A vele részben párhuzamos folyásu Beszterce a Kelemen-havasokban a Sztrunyóra alatt fakad, völgye az előbbinél szélesebb de magasabb fekvésü jobbról a Tiha, balról a Budak, Sajó és Dipse ömlik bele. E magas hegyek övezte megye éghajlata zord és hideg; legenyhébb a dél-nyugati részében ahol a völgyek mélyebbek és tágabbak. Beszterce évi közepes hőmérséklete 8·1°C. a július hőfoka 19·2 a januáré -4·6°C; a hőmérséklet szélsőségei 35·6 és -28·6°C. A hegyes vidéken jóval hidegebb a hőmérséklet a legmagasabb régiókban az évi közepes hőmérséklet alig több 4-5 foknál. A csapadék eloszlására is döntő befolyása van a hegyrendszernek; Besztercén 707 mm az évi átlaga, Naszódon már 855 mm, a hegységekben 1000 mm-en is túl emelkedik.

[szerkesztés] Lakói

Lakosságának száma 1881-ben 95017 volt 1891-ben 104637; a tiz évi szaporulat 9685 lélek (10.1%). Egy km²-re csak 26 lélek esik Beszterce-Nászód tehát Máramaros és Hagita megyék után Erdély legritkábban lakott megyéi közé tartozik. A lakosok közt volt (1891) 4994 (4,8%) magyar 25268(32.0%) német (szász) és 70466 (67.2%;) román a magyarság melynek 10 évi szaporulata 1336 lélek (36·5%;) csak szórványosan lakik az románok közt míg a németek Naszód, Beszterce és Szász-Újfalu közt, továbbá Beszterce délnyugati szögletében nagy tömegben élnek. Hitfelekezet szerint volt 3337 rat. 58878 görög katólikus,12960 görög keleti, 22556 evangélikus és 4349 zsidó.