Veszprém vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Veszprém |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
 |
|
Veszprém vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
[szerkesztés] Földrajza
Veszprém vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk dunántúli részében; határai északon Sopron, Győr és Komárom, keleten Fejér és Tolna, délen Somogy és Zala, nyugaton Vas vármegye.
Területe 4166,36 km². A vármegye közepe táján a Bakony (l. o.) emelkedik, mely annak legnagyobb részét borítja. E hegység északkeleti-délnyugati irányban terül el és legnagyobb emelkedései északon a Kőröshegy (713 m), Somhegy (653 m), középső szakaszában a Feketehegy (648 m), Papodhegy (646 m) és Köveshegy (575 m), déli szakaszában a Kabhegy (601 m). Ezen hegységet túlnyomóan bükkerdők borítják. Észak és dél felé kisebb-nagyobb völgyek nyílnak. A Bakonytól nyugatra a Marcal folyó felé tágas róna terül el, melynek hullámos keleti szegélye csakhamar átmegy a kis magyar alföld alacsony (140 m) rónájába. E róna déli részében a boráról híres Somlyó magányos kúpja (435 m) emelkedik fel. A vármegye délkeleti része a Balatonon túl ismét hullámos lapály. Vizei közül a Balaton tó csak északi csücskével nyúlik be Veszprém vármegye területére és kifolyása, a Sió Somogy vármegye felé a határt képezi. A Bakonyban számos kisebb folyócska ered, így a vármegye nyugati határát jelölő Marcalba siet a Bakonyban eredő Hajagos, Bittva, Tapolca és Gerence, míg Bakonyér és Csuha már a Duna közvetlen mellékvizei. Keleti részében ered a Gaja, közepe táján a Séd és a dél felé folyó Eger patak. Mocsarai csekély kiterjedésűek, leginkább a Marcal mentén. Éghajlata mérsékelt, csapadékban gazdag. Az évi középhőmérséklet a síkságon fekvő Pápán 10,1, a hegyek övezte Veszprém városában 9,8, a Bakony mélyében épült Bakonybélben 8,3°. Szélsőségei Pápán 33,2 és -22,6, Bakonybélben 36,6 és -28,5. A csapadék évi mennyisége Pápán 597, Devecserben 661, Veszprémben 529 és Bakonybélben 729 mm.
[szerkesztés] Lakói
A lakosság száma 1870-ben 201 431 volt, 1891-ben 215 280 polgári és 507 katonai.
Egy km²-re 51,8 lakó esik és igy Veszprém a közepes sűrűségű vármegyék közé tartozik.
A lakosok közt van 177 073 magyar (82,2%), 35 962 német (16,7%) és 1971 tót. A magyarság az utolsó évtizedben 5359 lékekkel (3,1%) gyarapodott. A nem magyar anyanyelvűek közül 18 567 (48,6%) beszéli a magyar nyelvet.
Hitfelekezet szerint van 136 019 római katolikus (63,2%), 23 542 ág. evangélikus (10,9%), 45 399 ev. református (21,1%) és 10 220 izraelita (4,7%).
Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 1600, őstermelés 45 088, bányászat 279, ipar 12 578, kereskedelem 2474, hitel 48, közlekedés 466, járadékból élő 1715, napszámos 24 836, házi cseléd 5630, háztartás 39 946, egyéb foglalkozású 526, foglalkozás nélküli 14 éven alul 71 389 és 14 éven felül 8124.
A lakosság fő foglalkozása a földművelés, szőlő- és gyümölcstermesztés és állattenyésztés. Az ipar még kevéssé fejlett, de emelkedőben van. Nagyobb iparvállalatai az ajkai csingervölgyi kőszénbányán kívül a herendi híres porcelángyár, 1 dohánygyár (Pápa), 1 üveggyár (Herend), 4 szeszgyár, több téglagyár stb. A Bakony német ajkú parasztsága (Zirc vidékén) jelentékeny házi faipart űz, mely lapát, favilla, talicska és egyéb szerszámok készítésére terjed ki. A régi elterjedt csutorás-ipar majdnem teljesen megszűnt. Sokfelé foglalkoznak faszénkészítéssel, valamint kendertilolással és fonással.
A hiteligények kielégítésére fennáll 1 bank, 10 takarékpénztár és 17 szövetkezet, összesen 2 millió forint alaptőkével.
Közlekedési hálózata: 201 km vasút (30 állomással), 51 km állami, 546 km törvényhatósági és 146 km községi út.
[szerkesztés] Oktatás
Közművelődés tekintetében Veszprém vármegye helyzete meglehetősen kedvező. A a 6 éven felüli férfi lakosságnak 18,7, a női lakosságnak 25,4%-a nem tud írni-olvasni, és a tanköteles gyermekeknek 6,4%-a nem jár iskolába. A vármegyében mindössze 229 tanintézet van, u. m. 2 hittani intézet (Pápa, Veszprém), 3 gimnázium (Pápán református fő- és katolikus algimnázium, Veszprémben kir. főgimnázium), 1 gazdasági tanintézet (Pápa), 6 ipari és kereskedelmi iskola, 1 tanítónőképző intézet (Veszprém), 4 polgári és 298 elemi népiskola, 12 kisdedóvó, 1 árvaház és 1 börtöniskola. A szellemi élet Pápán és Veszprémben összpontosul.
|
|
|
|
 |
Ez a magyar közigazgatási lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Based on work by 