Heves vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Eger |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
 |
|
Heves vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
[szerkesztés] Földrajza
Heves vármegye, hazánk tiszáninneni részének egyik vármegyéje, mely a Tisza jobb (s kis részben bal) partján elterül; határai É-on Nógrád és Borsod, K-en Borsod és Hajdu, D-en Jász-Nagykun-Szolnok és Pest, Ny-on Nógrád vármegye.
Területe 3878,35 km2. H.földje É-i részében hegyes, D-i részében egészen sik. Főhegysége a Mátra, mely a zagyva mentén emelkedő Pásztói hegységgel kezdődve, eleintén D-ről É-ra huzódik, majd a Muzslai-tetővel (803 m.) hirtelen irányt változtat s erősen kanyargó gerincével a Tarna völgyéig, egészben véve NyK-i csapást követ, főcsúcsával jelentékeny magasságot érve el (Kékes 1010 m., Nagy-Gallya 963 m.). Ezen nagy kiterjedésü hegységektől (főleg bükkösök) borított hegység D-felé hirtelen ereszkedik alá, É-felé azonban azon csekély magasságu (3-500 m.) dombvidékeken megy át, mely az Ajnácskői- és Bükk-hegység közt elterülve, a Tarna és Eger völgyei közti térséget foglalja el. Az Eger völgyén tul emelkedő Bükk-hegység (l. o.) hirtelen tetemes magasságra emelkedik s bár zöme Borsod vármegye területére esik, H.-ben is 932 m.-nyire (Tarkő) magasságot ér el. Geologiailag a Mátra trachit, a Bükk ellenben kristályos pala-, juramész-, kréta- és karbonképlet, melyekre D-felé harmadkori képződmények települnek, odább D-felé helyet adva a sikságnak, többnyire lösz-képezte alluviális lerakódásainak. Maga a sikság É-ról DK-felé ereszkedő lejtőt képez, melynek legmélyebb része a Tisza melléke (87-90 m.), mig az attól Ny-ra terülő rész tengerfölötti magassága 100-110 m., Mátra aljában ennél több is (a hegység elé tolt dombvidék 170-200 m.). Ezen orografiai konfiguráció a vizrendszer kialakulását akként irányította, hogy H. összes folyóvizei, még azok is, melyek a hegységek É-i oldalán erednek, D-felé, a Tisza felé veszik utjokat. Maga a Tisza csak a vármegye D-i részén kanyarog át, holt ágaival s részben posványos mellékeivel jelentékeny térséget lepve el, s igy a vármegye legjelentékenyebb vizgyüjtője tulajdonképen a Gömör vármegyében eredő Tarna, mely a Mátra és Bükk közti dombvidéken ÉÉNy-DDK-i irányban végigfolyva, Kálnál a sikságra lép s DNy-i irányt véve fel, Tarna-Örsön alul Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe lép át; beléömlenek a Mátra összes folyóvizei, u. m. jobbról a Tarnóca, Bene-patak, Gyöngyös és Ágó ér, balról a Kigyós patak. A vármegye K-i részét az Eger öntözi, mellyel a Laskó patak majdnem egyenközü folyásu. Ezek torkolatától D-re számos tócsa és kiterjedt posványok lepik el a mély fekvésü sikot, mely a Tisza árterébe esik. A vármegye Ny-i határát végül a Zagyva jelöli, melynek a Mátra felől csak kisebb mellékvizei vannak. Az említett tócsákon kivül nevezetesebb állóvize H. vármegyének nincsen, jelentékenyek azonban ásványos forrásai, u. m. a parádi vas-timsós forrás, vasas savanyuviz és égvényes kénes savanyuviz (Csevice), a gyöngyösi vasgálicos timsós viz és az egri langyos hévvizek.
[szerkesztés] Lakói
Lakóinak száma 1870. 209.940 volt, jelenleg 233.785. Az utolsó tiz év szaporulata 23.852 lélek volt, vagyis 11,36 %. Egy km2-re 60,3 lélek esik s igy H. a sürübben lakott vármegyék közé tartozik. Nemzetiségre nézve a vmegye a legmagyarabbak közé tartozik; lakói közt van 230.450 (98,6 %) magyar, 1568 (0,7 %) német s 1079 (0,5 %) tót; a magyarság tizévi szaporulata 25.359 lélek, vagyis 12,4 %. A vmegye ÉK-i részében, a Mátra tövében palócok laknak. Hitfelekezet szerint van 203.963 (87,3) róm. kat., 906 (0,4 %) ág. evang., 17.798 (7,6 %) helv. és 10.873 (4,6 %) izraelita. Foglalkozás szerint a lakosság következőleg oszlik meg: értelmiség 1773, őstermelés 56.807, bányászat és kohászat 100, ipar 9785, kereskedelem 2156, hitel 42, közlekedés 973, járadékból élő 1866, napszámos 15.285, házi cseléd 5177, háztartás 45.900, egyéb foglalkozás 646, foglalkozás nélküli 14 éven alul 83.624, 14 éven felüli 8793, letartóztatott 235, ismeretlen foglalkozásu 146. A lakosság főfoglalkozása az őstermelés, melynek szolgálatában a H. vármegyei gazdasági egylet, a tisza-füredi gazdakör és gyümölcsészeti és kertészeti egylet s az egri szőllészeti és borászati egylet áll. Az ipar nem jelentékeny; a nagyobb ipartelepek: 1 butorgyár, 1 cukorgyár (Hatvan), 6 buzakeményítőgyár (Eger 1, Gyöngyös 5), 1 mezőgazdasági szeszgyár (Nádujfalu), 3 nagyobb s több mint 40 kisebb gőzmalom, stb. A kereskedelem (gabonanemüekkel, borral, állatokkal) élénk. Az üzleti élet élénkítésére szolgál 3 bank s 6 takarékpénztár, továbbá a H. vármegyei gazdasági önsegélyző hitelszövetkezet.
|
|
|
|
 |
Ez a magyar közigazgatási lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Based on work by 