Thomas Jefferson
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Thomas Jefferson 1775 körül |
|
| az Egyesült Államok 3. elnöke | |
|---|---|
| Hivatali idő | |
| 1801. március 4 – 1809. március 3 | |
| Alelnök(ök) | Aaron Burr (1801-1805), George Clinton (1805-1809) |
| Előd | John Adams |
| Utód | James Madison |
| Született | április 13, 1743 Albemarle County, Virginia |
| Elhunyt | 1826. július 4 Charlottesville, Virginia |
| Politikai párt | Demokrata-Republikánus |
| Házastárs | Martha Wayles Skelton Jefferson |
| Vallás | unitárius |
| Aláírás |  |
| az Egyesült Államok 2. alelnöke | |
| Hivatali idő | |
| 1797. március 4 – 1801. március 3 | |
| Elnök | George Washington |
| Előd | John Adams |
| Utód | Aaron Burr |
Thomas Jefferson (1743. április 13. - 1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnöke, John Adams elnöksége alatt alelnök. A történelemkönyvekbe nem elnöki nagyságával, hanem a Függetlenségi nyilatkozat megírásával és sokoldalúságával került be. Érdeklődése köré tartozott a földművelés, építészet, régészet, matematika, kriptográfia, nyelvek, politika és a paleontológia. Ezenkívül ügyvéd, feltaláló és szerző is volt.
Ő alapította meg a Demokrata-Republikánus Pártot, amibe ő is tartozott, illetve a Virginiai Egyetemet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Család
Jefferson egy tehetős virginiai családba született, apja Peter Jefferson, ültetvényes és közvéleménykutató. A család már generációk óta Virginia területén élt.
1757-ben apja meghalt, s ő 20 négyzetkilométernyi földet örökölt, amit otthonává tett, Monticello néven.
1772-ben vette feleségül az özvegy Martha Wayles Skeltont. Hat gyermekük közül csak csak egy, Martha Washington élte túl az apját (1836-ban halt meg, tíz évvel apja után). Felesége 1782-ben halt meg, Jefferson soha nem nősült újra.
[szerkesztés] Neveltetése
1752-ben kezdett iskolába járni egy helyi iskolába. Apja halála után 1760-ig egy másik iskolában tanult, főleg történelmet és természettudományt. Itt kezdett latin, görög és francia nyelvet is tanulni.
Felsőfokú képzését a College of William and Maryben szerezte, akárcsak George Washington. Itt ismerkedett meg a brit empiristákkal, köztünk John Locke-kal, Francis Baconnal, illetve Sir Issac Newtonnal. Filozófiát, metafizikát és matematikát is tanult. 1762-ben a legmagasabb ösztöndíjjal végzett.
[szerkesztés] Politikai tevékenysége
[szerkesztés] Az 1800-as évekig
Jefferson volt a függetlenségi nyilatkozat megalkotója, ami számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett az „eredeti célja” mellett. Jefferson egyedül készítette el a nyilatkozat piszkozatát, ami egy bizottság feladata lett volna, de ők csak később kezdtek el a nyilatkozattal foglalkozni, miután Jefferson a piszkozatot „véglegesnek” találta.
Politikai életét Virginia állam kormányzójaként folytatta. Az alkotmányos konvención nem vett részt, az alkotmányt elfogadta, de hiányolta belőle a Bill of Rights-ot. 1785-től 1789-ig Franciaországban tartózkodott, visszatérésekor Washington elnök alatt volt külügyminiszter. Alexander Hamiltonnal való nézeteltérések miatt Jefferson és James Madison megalapította a Demokrata-Republikánus Pártot. A párt alatt az Egyesült Államoknak négy elnöke futott, köztük Jefferson is, elsőként.
1793-ban háború tört ki Franciaország és Nagy-Britannia közt. Jefferson a franciák mellé állt, de a Jay egyezmény kimondta, hogy a háborúban az amerikai nemzet a briteket támogatja. Jefferson ekkor egy időre visszavonult a politikai élettől. 1797-től 1801-ig John Adams alatt alelnök volt. Ez idő alatt írta meg az Útmutató a parlamenti gyakorlathoz c. írását, amit a mai napig használnak. Adams ideje alatt amerika flottaháborút vívott Franciaországgal. Adams növelte a tengerészeti kiadásokat, melyeket új adók kiszabásával próbált kiegyenlíteni. Kiadták az Idegen és lázadási törvényt, amit Jefferson saját pártja elleni támadásnak értékelt, nem pedig törvényként. Az új adókat nyiltan támadta, majd 1800-ban kijelentette, hogy indul az elnöki székért. Ellenfele a New York-i Aaron Burr volt. A Federalisták azzal támadták Jeffersont, hogy deista, a kereszténység ellensége.
A választások döntetlennel végződtek, melynek értelmében a képviselőháznak kellett döntenie az elnök személyéről. Hamilton meggyőzte a federalistákat, hogy Jefferson nem jelent akkora fenyegetést rájuk, mint Burr. A képviselőházi szavazás alapján Jefferson lett az Egyesült Államok harmadik elnöke, az első, aki a Demokrata-Republikánus Párttal nyert. A történelem során még hárman követték a pártot, a következő három elnök.
[szerkesztés] Elnökség
Jefferson elnöksége 1801-től 1809-ig tartott. Alelnöke Aaron Burr, aki a választásokon alulmaradt. Az akkori amerikai választási rendszerben nem az elnök választotta meg a saját alelnök-jelőltjét, hanem a második legtöbb elektori szavazatot kapott jelölt lett automatikusan az alelnök. 1801. március 4-én mondta el beavatóbeszédét, amelyben az egység fontosságát sürgette. Akkoriban az ország nagyon megosztott volt, főleg a politikai pártok miatt, melyeket a federalisták és a demokrata-republikánusok alkottak.
Elnöksége alatt történt meg a Louisiana-vásárlás, Ohio felvétele az unióba, az Orleans-terület megalapítása, az 1804-es földtörvény, a tizenkettedik kiegészítés, a Lewis- és Clark-expedíció, az 1807-es embargótörvény és a rabszolgabehozatal eltörlése.
[szerkesztés] Egyetemalapítás
Elnöki idejének lejárta után sem vonult vissza a közérdektől. Fő tevékenysége az elnöksége után (és egyesek szerint egész életében) a Virginiai Egyetem megalapítása volt, ami a világtörténelem első olyan felsőoktatási intézménye volt, ahol az oktatást nem befolyásolta az egyház vagy a vallás. Egy, a Joseph Priestley-hez intézett leveleiből kiderűlt, hogy az egyetem megalapítását már elnöksége előtt óta tervezte, több évtizede. 1819-ben vált valóra, amikor létrejött az egyetem. 1825-ben nyitotta meg a kapuit. Az egyetemre számos hírességet meghívtak, köztük Edgar Allan Poe-t is.
[szerkesztés] Halál
1826. július 4-én érte a halál, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján, ugyanazon a napon, amikor John Adams is meghalt. A monticellói birtokán temették el egy koporsóban. Ő volt az első elnök, akit nem kriptában helyeztek nyugalomra, mint George Washingtont és Adamset. A sírfeliratot saját maga írta.
- Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a Függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója.
[szerkesztés] Filozófiai nézetei
Jefferson úgy képzelte el a sikeres Amerikát, hogy a földművelésen van a hangsúly. Ez ellenkezett Alexander Hamilton nézetével, aki erős ipart és kereskedelmet akart megvalósítani. Jefferson hitt az amerikai nemzet egyediségében, őt az amerikai excepcionalizmus atyjának tekintik. Számos felvilágosodáskori filozófus nagy hatással volt rá, köztük is leginkább John Locke, akinek filozófiájából sokat merített a függetlenségi nyilatkozat megírásakor. Thomas Paine Józan ész c. szórólapja is hatást gyakorolt rá. Erősen hitte, hogy minden embernek vannak bizonyos „elidegeníthetetlen jogai”, köztük az önrendelkezés és a szabad gondolkodás. Jefferson igen jelentős szerepet vállalt abban, hogy pontosan kifejtse, mit is értünk „szabadság” alatt. Elmondása szerint a személyi szabadság abban merül ki, hogy azt cselekszünk, amit csak az akaratunk diktál, bizonyos határok között, amelyeket csak a személyi egyenjogúság szabhat meg. Az ezzel ellenkező törvényeket a „zsarnok akaratának” hívta, melyek alapvetően megsértik az emberi jogokat. Egy megfelelő kormány csak abba szólhat bele, amikor az egyéni szabadság veszélyezteti az egyenlőséget.
Számos alkalommal, főleg írásaiban arról tett tanúbizonyságot, hogy csodálja a kormány nélküli indián törzsek életmódját, az egységet, amiben élnek.
[szerkesztés] Post mortem
Jefferson szültésének kétszázadik évforulóján, 1943. április 13-án felavatták a Jefferson-emlékművet Washington DC-ben. Az épület belsejében 19 Jefferson-szobor található, illetve különböző műveiből falmetszetek. Ezek közül a legemlítésreméltóbb a tető körüli véset:
- „Örök ellenséget esküdtem Isten oltárán az emberi szellem fölötti zsarnokság minden formája ellen.”
Jefferson arcképe a mostani kétdolláros bankjegyen látható.
[szerkesztés] Érdekességek
- 189 cm magas volt.
- A Julián-naptár szerint április 2-án született. A Gregorián naptár szerint április 13. Az utóbbi a hivatalos.
- 1779 és 1781 között Virginia állam kormányzója volt.
- Amikor 1962-ben Kennedy elnök 49 Nobel-díjast köszöntött a Fehér Házban, azt mondta, hogy „Azt hiszem, most gyűlt össze a legkíválóbb emberi tudás a Fehér Házban, talán azzal a kivétellel, amikor Thomas Jefferson egyedül vacsorázott”.
- Csak Thomas Jefferson és John Adams lett elnök a Függetlenségi nyilatkozat írói közül.
- Elnöksége alatt mindössze két beszédet tartott.
- Monticello és a Virginiai Egyetem együttesen egyike a négy, Egyesült Államokban található, ember által alkotott világörökségnek.
- Miután 1814 augusztusában a britek felégették a kongresszusi könyvtárt, Jefferson 6487 kötetet ajánlott fel, amiért 23 950 dollárt kapott.
- Személyes bejegyzései szerint 187 volt a legnagyobb számú rabszolga, ahányat tartott.
- John Adams előtt halt meg néhány órával.
| Elődje: John Adams |
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1801 – 1809 |
Utódja: James Madison |
| Az Amerikai Egyesült Államok elnökei |  |
|
|---|---|---|
| Washington | J. Adams | Jefferson | Madison | Monroe | J.Q. Adams | Jackson | Van Buren | W. Harrison | Tyler | Polk | Taylor | Fillmore | Pierce | Buchanan | Lincoln | A. Johnson | Grant | Hayes | Garfield | Arthur | Cleveland | B. Harrison | Cleveland | McKinley | T. Roosevelt | Taft | Wilson | Harding | Coolidge | Hoover | F. Roosevelt | Truman | Eisenhower | Kennedy | L. Johnson | Nixon | Ford | Carter | Reagan | G.H.W. Bush | Clinton | G.W. Bush | ||
Based on work by 