Dwight David Eisenhower
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
az Egyesült Államok 34. elnöke | |
---|---|
Hivatali idő | |
1953. január 20. – 1961. január 20 | |
Alelnök(ök) | Richard Nixon |
Előd | Harry S. Truman |
Utód | John F. Kennedy |
Született | 1890. október 14. Denison, Texas |
Elhunyt | 1969. március 28. Denison, Texas |
Politikai párt | Republikánus |
Házastárs | Mamie Doud Eisenhower |
Vallás | presbiteriánus |
Aláírás |
Dwight David "Ike" Eisenhower (Denison, 1890. október 14. – Washington, 1969. március 28.) az Amerikai Egyesült Államok tábornoka és 34. elnöke.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fiatalkora
Szegény családban született 1890. október 14-én. Ő volt a harmadik gyermek, összesen 6 testvére volt. Édesapja David Jacob Eisenhower, tejüzemi munkás, édesanyja Ida Elizabeth Stover. Szigorú mennonita nevelést kapott. Tanulmányait az Abilene-i Középiskolában és a West Point Katonai Akadémián végezte.
[szerkesztés] Katonai pályafutása
Mamie Geneva Doud-ot, későbbi feleségét San Antonioban ismerte meg, ahol hadnagyként dolgozott. 1916-ban házasodtak össze, két gyermekük született, de az első meghalt. Az I. világháború idején egy páncélozos kiképző központ parancsnoka volt, amiért századosi rangot és "kíváló szolgálatért járó érdemrendet" kapott. 1922-1924 között a Panama-csatorna övezetében teljesített szolgálatot. Forth Leavenworth hadvezetési és vezérkari iskolájában tanult, melyet őrnagyi ranggal fejezett be, majd az Army War College-ban folytatta tanulmányait. Washingtonban MacArthur tábornok vezérkari főnök hadsegéde volt. A Fülöp-szigeteken töltött szolgálatáért megkapta a "kiemelkedő szolgálatot teljesítők érdemrendjét". A II. világháború idején ezredei rangot kapott, a 3. hadsereg vezérkari főnöke lett. Washingtonban a háborús tervezési osztály főparancsnoka. Előbb dandártábornoki, majd vezérőrnagyi rangot kapott. A hadügyminisztérium hadműveleti osztályának vezetője, emellett az USA Európában harcoló csapatainak parancsnoka. 1942-ben nevezték ki altábornaggyá. Észak-Afrikában a szövetséges Fáklya-hadművelet parancsnoka volt. A szicíliai seregek tábornokaként 1944-ben bevette Rómát. Átkelt a La Manche-csatornán, részt vett az Overlord-hadművelet (franciaországi invázió) előkészítésében. Az expedíciós haderők parancsnoka lett, majd részt vett a normandiai partraszállás előkészítésében. 1944 decemberében ötcsillagos tábornokká nevezték ki. A háború után a hadsereg vezérkari főnöke, és a csapatok leszerelésével foglalkozik. 1948-ban szerelt le, és a Columbia Egyetem rektoraként dolgozott tovább. A Keresztes hadjárat Európában cimű műve gazdaggá tette, majd 1950-ben Párizsban elfogadta a NATO főparancsnoki posztját. Már 1943-ban szóba került a neve az elnökválasztás kapcsán. Mindkét párt meg akarta nyerni magának, de Eisenhower a republikánusok mellett döntött. 1952-ben vonult vissza a katonai pályáról, és innentől koncentrált a politikai karrierjére.
[szerkesztés] Első elnöksége
A választásokon demokrata ellenfele E. Stevenson volt, de Eisenhower népszerűsége és választási ígéretei elsöprő győzelmet hozott a republikánus jelöltnek (39 államban nyert). Alelnöke Nixon lett. Első elnöksége alatt önmaga csak a legfőbb kérdésekre koncentrált, az irányítást a tanácsadóira hagyta. Konzervatív belpolitika jellemezte, amit modern republikanizmusként emlegetnek. Csökkentették az adót, kevésbé avatkoztak bele a gazdaságba, törvényen kívül helyezték az Amerikai Kommunista Pártot. A növekvő népesség hatására kiszélesítették a társadalombiztosítást, és 1953-ban létrehozták az Egészségügyi, Oktatási és Népjóléti Minisztériumot. Külpolitikusként mindent megtett a békéért. 1953-ban, Sztálin halála után Koreába utazott, hogy meggyorsítsa a háború befejezését. 1954-ben megalakult a SEATO (Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete) a kommunista terjeszkedés ellen, melyben nagy része volt az amerikai kommunistaellenességnek. 1955-ben a genfi találkozón ismertette "nyitott égbolt"-elméletét, mely a Szovjetunió és az USA katonai létesítményei feletti légifelderítést biztosította volna mindkét fél számára, de ezt a Szovjetunió nem fogadta el. 1957-ben "atommal a békéért"-javaslatára 62 ország megalapította a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséget (IAEA).
[szerkesztés] Második elnöksége
Szívrohama és csípőműtéte ellenére elsöprő győzelmet aratott, másodszor is őt választották meg az Amerikai Egyesült Államok elnökének. A második ciklusban fellépett a faji megkülönböztetés ellen, 1957-ben fogadták el a polgárjogi törvényt. Eisenhower csökkentette a katonai kiadásokat, és kevesebb pénzt szánt az űrkutatásra. Miután a Szovjetunió fellőtte a Szputnyikot, megalapították a NASA-t 1958-ban, és megindult a nagyszabású űrprogram. 887 millió dollárt költöttek több szakember képzésére az új oktatási törvénynek megfelelően. Nevét fémjelzi az Eisenhower doktrína, mely kimondta, hogy az USA köteles segítséget nyújtani minden olyan közel-keleti államnak, mely kéri azt a kommunista agresszióval szemben. Libanonban sikerült, Kubában nem. Ennek keretében 500 millió dolláros segélyt nyújtottak a dél-amerikai országoknak. Dulles külügyminiszter halála után az elnök nagyobb szerepet vállalt a külpolitikában. 1959-ben Európába, Ázsiába és Afrikába utazik, majd 1960-ban Latin-Amerikát látogatja meg. Közben Hruscsov az USÁ-t utazza be, és tárgyalásokat folytat Eisenhowerrel. A javuló diplomáciai viszonyokat az rontotta meg, hogy 1960-ban a szovjetek lelőttek egy amerikai kémrepülőgépet. A Fidel Castro-vezette Kubával 1960-ban szakadtak meg a kapcsolatok.
[szerkesztés] Időskora
Miután mandátuma lejárt, gettysburgi birtokára vonult vissza, ekkor írta meg emlékiratait:
1963. Mandate For Change (A megbízás a változásra szól)
1965. Waging Peace (Békeviselés)
1967. At Ease: Stories I Tell to Friends (Kényelmesen: Történetek, melyeket barátaimnak mesélek)
Szívbetegségebn hunyt el 1969. március 28-án. A kansasbéli Abilene-ben temették el, ahol ifjúkorát is töltötte.
Elődje: Harry S. Truman |
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1953. január 20. – 1961. január 20. |
Utódja: John Fitzgerald Kennedy |
Az Amerikai Egyesült Államok elnökei | ||
---|---|---|
Washington | J. Adams | Jefferson | Madison | Monroe | J.Q. Adams | Jackson | Van Buren | W. Harrison | Tyler | Polk | Taylor | Fillmore | Pierce | Buchanan | Lincoln | A. Johnson | Grant | Hayes | Garfield | Arthur | Cleveland | B. Harrison | Cleveland | McKinley | T. Roosevelt | Taft | Wilson | Harding | Coolidge | Hoover | F. Roosevelt | Truman | Eisenhower | Kennedy | L. Johnson | Nixon | Ford | Carter | Reagan | G.H.W. Bush | Clinton | G.W. Bush |