George Washington
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| az Egyesült Államok 1. elnöke | |
|---|---|
| Hivatali idő | |
| 1789. április 30. – 1797. március 3. | |
| Alelnök(ök) | John Adams |
| Utód | John Adams |
| Született | 1732. február 22. Westmoreland County, Virginia |
| Elhunyt | 1799. december 14. Mount Vernon, Virginia |
| Politikai párt | Federalista Párt |
| Házastárs | Martha Dandridge Custis Washington |
| Aláírás |  |
George Washington (1732. február 22. – 1799. december 14.) az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789–1797), a függetlenségi háború (1775–1783) győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot.
Tevékenységei miatt az Egyesült Államokban a „Nemzet Atyjának” hívják. A főváros, Washington DC róla kapta a nevét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fiatalkor
Gazdag földtulajdonosok gyermekeként látta meg a napvilágot Virginia államban. Szülei ültetvény tulajdonosok voltak, akik rabszolgákat tartottak. Fiatalkorának nagyrészét Ferry Farmon töltötte, ahol elithez méltó nevelést és taníttatást kapott. Szülei brit ősöktől származtak. Egy történet szerint Washington annyira őszinte volt, hogy sosem tudott hazudni. Az a történet járja, hogy gyermekkorában ki akart próbálni egy új fejszét, így kivágott egy cseresznyefát. Amikor édesapja ezt számonkérte rajta, azt mondta, hogy „nem tudok hazudni, igen, én vágtam ki a cseresznyefát”.
A College of William and Mary egyetemen végzett vámtisztviselőként, tanulmányai befejeztével Lord Fairfaxnak készített kutatásokat a Shenandoah völgyben. Ekkor kezdett el érdeklődni a nyugati terület iránt, főleg a Potomac folyón túli területek iránt.
1752 júliusában nagybátyja Lawrence halálával a családi birtokot ő örökölte.
1754-ben kitört a Francia-Indián háború, mely alatt egy kisebb kontigensnyi haderőt vezetett. Egy évre rá Edward Breddock tábornok vezetése alatt egy csatát szerencsés körülmények közt sérülés nélkül úszott meg: Négy golyó találta el a kabátját és két lovat lőttek ki alóla.
1759-ben feleségül vette Martha Dandridge Custis özvegyet, aki előző házasságából négy gyermeket szült. 1760-ra, 28 évesen már ezredesi rangra emelkedett.
[szerkesztés] A függetlenségi háború
1774-re Virginai állam legtehetősebb emberei közt tartották számon. Az első kontinentális kongresszuson ő delegálta az államot. A fegyveres konfliktus ekkor még nem bontakozott ki, de tisztán lehetett látni, hogy ez nem elkerülhető. A második kontinentális kongresszuson a gyarmatoknak főparancsnokra volt szükségük és megválasztották a kontinentális hadsereg élére. 1775. július 3-án (amikor a háború már tartott) hivatalosan is főparancsnok lett, John Adams javaslatára.
Bostonből kiűzte a briteket, majd Ticonderogánál elfoglalta a brit nehézágyúk nagyrészét. William Howe tábornok visszavonult, de nagy erejű ellentámadásba kezdett. Washington hadereje megfogyatkozott, de ügyes manőverezéssel a sereg egy részének sikerült visszavonulnia. Augusztus 22-én Long Island-nél kikapott, ami a háború elvesztését is jelenthette volna az amerikaiaknak.
December 25-én Washington visszatért és brilliáns haditaktikával a Trentoni csatában felülmúlta a brit gyalogságot. A következő állomás Princetown volt, New Jersey közelében. Az ott aratott győzelem visszahozta a reményt a hazafiaknak.
A brit ellentámadás újabb vereségbe vitte bele Washingtont Brandywine-nál, irónikusan szeptember 11-én. Az 1777-78-as tél a forradalom mélypontja volt, a hideg során több embert vesztettek el fagyhalálból vagy egyéb betegség miatt mint a csatamezőn. Washington beleegyezett, hogy Baron Friedrich von Stauben porosz tábornok továbbképezze Washington embereit, ami javította a sereg morálját. A monmouthi csatában a brit és amerikai erők kiegyenlítettek voltak. A csata brit visszavonulással végződött.
1781 szeptemberében a Yorktowni csata Washington vezetése alatt elkezdődött, ami október 17-én döntő amerikai győzelemmel végződött. A párizsi béke 1783. szeptember 2-án végett vetett a háborúnak. A békekötésnél Washington nem tudott jelen lenni, de John Adams, Benjamin Franklin és John Jay el tudott menni, ők írták alá a békét.
A háború után az új nemzet bár békében élt, Washington úgy vélte, hogy egy jövőbeli háború felbomlaszaná az Egyesült Államokat. A philadelphiai megállapodás 1787-ben egy új alkotmányt adott ki, hogy helyettesítse a régebbi változatot. Washington nem igazán szólt bele az alkotmány formálásában, ezt a feladatot a politikában jártasabb honfitárasira bízta. A gyűlésen egyfajta moderátori feladatot látott el.
[szerkesztés] Elnöki tevékenység
1789-ben az elektori kollégium egyértelműen őt választotta az Egyesült Államok első elnökének. John Adams, aki mindössze 34 elektori szavazatot kapott alelnök lett. Az első kongresszusi gyűlés 25 000 dollárt ajánlott évente az elnöknek. Ezt azonban Washington nem fogadta el, mivel polgári kötelességének tartotta a nemzet vezetését.
1791-ben a kongresszus új adót vetett ki a desztillált alkoholra, ami tüntetésbe torkollott. Ennek eredménye az ún. Whiskey felkelés ami 1794-ben érte el a csúcspontját. Az 1792-es haderőtörvény összehívta a gyalogságot, hogy a lázadás ellen induljanak. Harc nem tört ki, de a lázadóknak ez megmutatta, hogy a kormány gyakorolni tudja a saját hatalmát. Washington az egyetlen olyan amerikai elnök, aki személyesen vezette csatapait elnöksége ideje alatt (az amerikai elnök ma is a hadsereg főparancsnoka).
1785 és 1795 között az Egyesült Államok és az indiánok közt háború dúlt, ami nagy veszteségeket okozott az új államnak. A Fallen Timbers-i csata meghozta a győzelmet az amerikaiaknak, és végül a greenville-i béke zárta le ezt a háborút.
Washington a második időszakában jobban foglalkoztatta a külpolitika, főleg a britekkel való békés kapcsolat. A Francia forradalom támogatója lett volna Thomas Jefferson, aki Washingtonnal és Hamiltonnal állt szemben abban a kérdésben, hogy amerikának be kell-e avatkoznia a forrdadalomba. Washington semlegességre törekedett. John Jay-t Londonba küldte, hogy a britektől való kiválás problémáit kitárgyalja. Az eredmény a Jay egyezmény, ami az 1812-es háborúig volt érvényben. Az egyezmény katonai és kereskedelmi kérdésekre adott választ.
1796-ban megalakult a Federalista párt, John Adams vezetésével. Washington kihangúlyozta a pártatlan politika előnyeit és ellenezte bármilyen párt létrejöttét. (Washington párttól független volt).
1797-ben a második időszaka is lejárt, azonban egy harmadik időszakot nem vállalt fel. Az elnöki búcsúbeszédében arra figyelmeztette az új nemzet politikusait, hogy óvakodni kell a hosszútávú szövetségesektől. Az új elnök John Adams lett, aki az egyetlen Federalista elnök az Egyesült Államok történelmében. Bár az alkotmány akkor még nem szabta meg, hogy egy elnök csak két időszakot szolgálhat, íratlan törvénnyé vált. Ezt csak Franklin Delano Roosevelt „szegte meg”, aki 1931-től 1945-ös haláláig volt elnök, három teljes és egy befejezetlen negyedik időszakot töltött az elnöki székben. A huszonkettedik kiegészítés 1951-ben lépett törvénybe, ez hivatalosan is létrehozta a két időszakos korlátozást.
[szerkesztés] Haláláig
1797 márciusában visszatért virginiai földjére, majd létrehozott egy desztilláló üzemet, az akkori legnagyobbat. Ez 1798-ban 7500 dollár bevételt hozott.
John Adams kinevezte őt a hadsereg főparancsnokának, bár harc nem volt.
1799. december 14-én meghalt.
| Elődje: nincs |
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1789. április 30. – 1797. március 3. |
Utódja: John Adams |
| Az Amerikai Egyesült Államok elnökei |  |
|
|---|---|---|
| Washington | J. Adams | Jefferson | Madison | Monroe | J.Q. Adams | Jackson | Van Buren | W. Harrison | Tyler | Polk | Taylor | Fillmore | Pierce | Buchanan | Lincoln | A. Johnson | Grant | Hayes | Garfield | Arthur | Cleveland | B. Harrison | Cleveland | McKinley | T. Roosevelt | Taft | Wilson | Harding | Coolidge | Hoover | F. Roosevelt | Truman | Eisenhower | Kennedy | L. Johnson | Nixon | Ford | Carter | Reagan | G.H.W. Bush | Clinton | G.W. Bush | ||
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Trentoni csata
1776 karácsony éjszakáján Washington átvezette seregét a jeges Delaware folyón és a virginiai Trentonnál megtámadta az angolokat, akiknek semmi esélyük sem volt. Ez a "gyors" csata a függetlenségi háborúban növelte az amerikaiak harci szellemét.
Based on work by 