Edgar Allan Poe

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Ez a kép dagerrotípia, Poe 40 éves korában készült, halála előtt egy évvel

Edgar Allan Poe (Boston, (Massachusetts állam), 1809. január 19. - Baltimore, (Maryland állam), 1849. október 7.) amerikai író, költő, novellista és kritikus volt, az amerikai romantika egyik legnagyobb alakja. Leginkább gótikus regényeiről, verseiről híres. Művei a detektívregény, a krimi és a sci-fi előfutárai Amerikában.

[szerkesztés] Életrajz

[szerkesztés] Gyermekkora

Edgar Allan Poe Boston-ban, Massachusetts-ben skót-ír családba született. Édesanyja, Elizabeth Arnold Hopkins Poe, és édesapja, David Poe, vándorszínészek voltak. Édesapja 1810-ben elhagyta a családot. Édesanyja 1811-ben tuberkulózisban meghalt, majd John Allan - egy gazdag richmond-i dohánytermesztő - fogadta örökbe.

Edgar Allan Poe Nemzeti Történelmi Emlékhely

Edgar Allan Poe újratemetése 1875. november 17-én a Westminster temetőben.

[szerkesztés] Útkeresés

Az Allan-család Angliába költözött, így Poe ott járt iskolába. Hazatérve Virginiába költöztek, majd Poe egy richmondi középiskolába került. A középiskola elvégzése után egy évig a charlottesville-i University of Virginia-ra járt, amelyet játékszenvedélye miatt kellett abbahagynia. Ezután 1827-ben Edgar A. Perry néven bevonult a U.S. Army-ba, majd még ebben az évben kiadta első kötetét Tamerlane és más versek - Tamerlane and Other Poems címmel. Két év szolgálat és a törzsőrmesteri rang elérése után kivált a hadseregből.

1829-ben adta ki második kötetét Al Araaf címmel, és ekkor halt meg mostohaanyja, akinek utolsó kívánságát próbálta teljesíteni és beíratkozott a west point-i katonai akadémiára, de többszöri kihágások miatt innen is kicsapták. Ezután nevelőapjával nem találkozott. Az akadémia elhagyása után megözvegyült nagynénjéhez és unokatestvéréhez, Viginia Eliza Clemm-hez költözött Baltimore-ba. 1835 decemberében a Southern Literary Messenger szerkesztője lett, majd 1836.máj.16-án feleségül vette Virginiát, aki ekkor mindössze 13 éves volt.

[szerkesztés] Karrier

Poe 1838-ban kiadta az Arthur Gordon Pym, a tengerész c. novelláját, amellyel kritikai sikereket ért el, majd a következő év nyarán a Burton's Gentleman's Magazine segédszerkesztője lett. Ezévben adta ki 2 kötetben Groteszk és arabeszk című novelagyűjteményét, amely - habár nem volt pénzügyileg sikeres - mégis az amerikai irodalom mérföldköve lett, olyan klasszikus történetekkel, mint az Usher-ház vége, A palackba zárt kézirat, Berenice, Ligeia és a William Wilson. Otthagyta korábbi állását és még ugyanabban az évben a Graham's Magazine segédszerkesztője lett.

1842-ben Poe alkoholista lett, mivel kiderült Virginiáról, hogy TBC-ben szenved. Otthagyta a Graham's-t és visszatért New York-ba, majd az Evening Mirror-nál, később pedig a Broadway Journal-nál c. lapoknál dolgozott. Ekkor találkozott és kötött örök barátságot Henry Wadsworth Longfellow-val. 1845, Január 29-én jelent meg "A holló - The Raven" c. verse az Evening Mirror-ban és hatalmas siker övezte.

A Broadway Journal csődbe ment 1846-ban és Poe Bronx-ba költözött, ahol rendszeresen beszélgetett a Fordham University jezsuita tanáraival és diákjaival egyaránt. Az egyetem harangtornya ihlette A harangok - The Bells c. mű megírására. Akkori lakhelye ma emlékhelyként funkcionál. Virginia 1847-ben bekövetkezett halála után Sarah Helen Whitman-nek kezdett el udvarolni. Eljegyzésüket felbontásáért Poe alkoholizmusa, féltékeny természete és Sarah anyjának mesterkedése volt a felelős. Ezután visszatért Richmond-ba és udvarolni kezdett gyermekkori szerelmének, Sarah Elmira Royster-nek, aki ekkor már özvegy volt.

[szerkesztés] Halála

1849. október 3-án eszméletét vesztve találták meg Baltimore egyik utcáján, majd a Washington College Hospital-ba vitték, ahol október 7-én hajnalban halt meg. Poe sosem tudta elmondani hogyan került olyan siralmas állapotba és miért volt rajta más ruhája. Többek szerint a Reynolds nevet emlegette kórházi napjai alatt, egyik tanítványa viszont Poe bácsikája nevét vélte hallani. Egyes források megemlítik, hogy utolsó szavai ,,Istenem mentsd meg szegény lelkem" voltak.

Halálának oka vitatott, de egyik orvosa szerint az alkoholizmus következménye volt, habár ugyanez a doktor volt az alkohol ellen és írt könyvet Poe példájával, ezért későbbi kutatók megcáfolták ezt az álláspontot. Dr. John Moran - aki Poe pszichológusa volt - kijelentette, hogy ,,Poe testében nem találták alkohol nyomát és likőr szaga sem volt".

Számos más teória is elterjedt az idők során, például ritka agybetegség, magas vérnyomás, hormonzavar, szifilisz, drog, választási csalás miatti gyilkosság (másnap szavazás volt), és gyakrabban veszettség. A veszettség a leginkább elképzelhető, mivel akkoriban sok veszett háziállat volt. Poe a Westminster Apátság temetőjébe lett eltemetve, de 1875-ben egyetemi hallgatók által indított gyűjtés során újratemették közelebb a bejárati kapuhoz.

Halála után népszerű turistalátványosság lett sírhelye és 1949-től minden évben Poe születésnapján hajnalban óriási tömegek kíváncsiak az ún. "Poe-tószt"-jelenségre. Ez abból áll, hogy egy feketébe öltözött ember egy üveg Martel Cognac-kal mond köszöntőt,de otthagyja a félig üres üveget és három szál rózsát. A rózsák Poe-t, nevelőanyját és Virginiát jelképezik.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Versei

A Dream (1827) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Álom az álomban (A Dream Within a Dream, 1827) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Álmok (Dreams, 1827) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Tamerlán (Tamerlane, 1827) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Al Aaraaf (1829) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Egyedül (Alone, 1830) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Helennek (To Helen, 1831) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Izrafél (Israfel) (1831) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Város a tengerbe (The City in the Sea) (1831) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Valakinek a Paradicsomban (To One in Paradise) (1834) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
The Conqueror Worm (1837) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Silence (1840) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Lenore (1843) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Dreamland (1844) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
A holló (The Raven, 1845) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban; hang a LibriVoxban)
Ulalume (1847) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Eureka (1848) prózai költemény.
Lee Annácska (Annabelle Lee, 1849) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
A harangok (The Bells) (1849) (Teljes angol szöveg a Wikisource-ban)
Eldorádó (Eldorado) (1849)

[szerkesztés] Rövid történetei

Palackban talált kézirat (MS. Found in a Bottle, 1833) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Berenice (1835) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Ligeia (1838) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Az Usher-ház vége (The Fall of the House of Usher, 1839) (angol szöveg a Wikisource-ban)
William Wilson (1839) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A vörös halál álarca (The Masque of the Red Death, 1842) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A kút és az inga (The Pit and the Pendulum, 1842) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A világítótorony (The Lighthouse, befejezetlen mű, a költő halála után, 1909-ben és 1942-ben publikálták)
Az aranybogár (The Gold Bug, 1843) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Az áruló szív (The Tell-Tale Heart, 1843) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A fekete macska (The Black Cat, 1843) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Az elsietett temetés (The Premature Burial, 1844) (angol szöveg a Wikisource-ban)
The Balloon-Hoax (1844) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban (The Facts in the Case of M. Valdemar, 1845) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Pár szó egy múmiával (Some Words with a Mummy, 1845) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A perverzió démona (The Imp of the Perverse, 1845) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Egy hordó amontillado (The Cask of Amontillado, 1846) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A bemutatók (The Spectacles, 1850) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Morella (1835) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Seherezádé ezerkettedik éjszakája (The Thousand-And-Second Tale of Scheherazade, 1850) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Jeruzsálemi mese (A Tale of Jerusalem, 1850) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A hosszúkás láda (The Oblong Box, 1850) (angol szöveg a Wikisource-ban)
A Maelström poklában (A Descent into the Maelström, 1850) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Bice-Béka (Hop-Frog or The Eight Chained Ourang-Outangs, 1850) (angol szöveg a Wikisource-ban)

[szerkesztés] Az Auguste Dupin történetek

A Morgue utcai kettős gyilkosság (The Murders in the Rue Morgue, 1841) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Marie Roget titokzatos eltűnése (The Mystery of Marie Roget, 1843) (angol szöveg a Wikisource-ban)
Az ellopott levél (The Purloined Letter, 1844) (angol szöveg a Wikisource-ban)

[szerkesztés] Hosszabb munkái

The Unparalleled Adventures of One Hans Pfall (1835)
Arthur Gordon Pym nantucketi tengerész elbeszélése (The Narrative of Arthur Gordon Pym of Nantucket, 1838, regény)

[szerkesztés] Esszéi

Maelzel sakkjátékosa (Maelzel's Chess-Player, 1836)
A műalkotás filozófiája (The Philosophy of Composition, 1846)
The Rationale of Verse
A költőiségről (The Poetic Principle, posztumusz kiadás, 1850)
Eureka: An Essay on the Material and Spiritual Universe (1848) [1] (úgy is ismert, mint Eureka: A Prose Poem)

[szerkesztés] Színjáték

Politian (töredék, 1835) (Scenes Full Text at Wikisource)

[szerkesztés] Poe, mint karakter

When It Was Moonlight, a short story by Manly Wade Wellman appeared in the Feb 1940 issue of Unknown (magazine)
Child of Night (1975) by Anne Edwards
Evermore (1978) a novel by Barbara Steward
Poe Must Die (1978) a novel by Marc Olden
The Man Who Was Poe (1989) a juvenile novel by Avi
The Hollow Earth (1990) a novel by Rudy Rucker
The Black Throne (1990) a novel by Roger Zelazny and Fred Saberhagen
The Phantom comic strip (2000) written by Tony De Paul and drawn by César Spadari
Danza macabra (1964) horror film directed by Antonio Margheriti; Poe is played by Silvano Sorrente.
Nella stretta morsa del ragno (1971) horror film directed by Antonio Margheriti; Poe is played by Klaus Kinski.
Nevermore (1999) a novel by Harold Schechter
The Hum Bug (2001) a novel by Harold Schechter
The Mask of Red Death (2004) a novel by Harold Schechter
Edgar Allan Poe: Once Upon a Midnight, starring John Astin as Poe.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források, hivatkozások

The Poe Encyclopedia by Frederick S. Frank and Anthony Magistrale. Greenwood Press, Westport, Connecticut and London, (1997) ISBN 0313277680
Collected Works of Edgar Allan Poe, three volumes (I and II Tales and Sketches, III Poems), edited by Olive Mabbott, The Belknap Press Of Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, London, England, 1978
Collected Works of Edgar Allan Poe, Walter J. Black Inc, New York, (1927)