1952. évi nyári olimpiai játékok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| XV. Nyári olimpia | |
| Rendező | Helsinki, Finnország |
| Nemzetek | 69 |
| Sportolók | 4 925 |
| Versenyszámok | 17 sportágban 149 versenyszám |
| Érmek | 459 149  152  158  |
| Megnyitó ünnepség | 1952. július 19. |
| Záró ünnepség | 1952. augusztus 3. |
| Hivatalos megnyitó | Juho Kusti Paasikivi |
| Sportolói eskü | Heikki Savolainen |
| Olimpiai fáklya | Paavo Nurmi |
Magyar részvétel  |
|
| Sportolók | 189 |
| Zászlóvivő | Németh Imre |
| Érmek | 42 16 10 16 |
| Olimpiai pontok | 269 |
Az 1952. évi nyári olimpiai játékok – a XV. Nyári olimpia – helyszíne Helsinki volt. A finn fővárost 1947-ben, tíz pályázó[1]közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Helsinki egyszer már kapott rendezési jogot az 1940-es, XII. nyári olimpiára, de az a II. világháború kitörése miatt elmaradt.
A versenyeket 1952. július 19-e és augusztus 3-a között rendezték és rajtuk hatvankilenc ország négyezer-kilencszázhuszonöt sportolója vett részt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Érdekességek
- Az olimpiai lángot az 1920-as évek legendás finn atlétája Paavo Nurmi gyújtotta meg.
- A második világháború óta először vehetett részt az olimpián Németország.
- Először vett részt a játékokon a Szovjetunió.
- Az egész világon feltűnést keltett a magyar sportolók kitűnő szereplése. Az éremtáblázaton Magyarország számos sportnagyhatalmat megelőzve a harmadik helyet szerezte meg.
- Sportlövészetben Takács Károly megvédte az előző olimpián szerzett bajnoki címét, így máig ő az egyetlen kétszeres olimpiai bajnok magyar sportlövő. Takács Károlyt a második világháború előtt egy baleset rákényszerítette, hogy megtanuljon bal kézzel lőni. Akaratereje mellett önbizalma is rendkívüli volt, mert mindkét győzelme előtt előre megírta győzelmi nyilatkozatát. Mögötte a második helyet tanítványa, a tizenhét éves Kun Szilárd szerezte meg.
- Férfi kardvívásban negyven év után ismét hármas magyar győzelem született, az érmeket sorrendben Kovács Pál, Gerevich Aladár és Berczelly Tibor nyerte. Magyarország megnyerte a kard csapatdöntőt is.
- Az úszóversenyeken született egyetlen világcsúcsot a Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin összeállítású magyar női gyorsváltó úszta. A női úszás éremtáblázatán Magyarország végzett az első helyen, négy aranyéremmel.
- Ez volt az utolsó olimpia, amelyen a mellúszószámokban szabályosnak tekintették a mai pillangóúszásra emlékeztető úszótechnikát, a pillangózást. A következő olimpiától kezdve a pillangóúszás már önálló úszásnemként szerepelt.
- Az atlétikaversenyek kimagasló alakja Emil Zatopek volt, aki három aranyérmet szerzett. A Csehszlovákia szineiben versenyző atléta a maratoni futást úgy nyerte meg, hogy az olimpia előtt ebben a számban nagy világversenyen még nem indult.
- Lovaglásban ettől az olimpiától kezdve nők is indulhattak a férfiakkal közösen versenyezve. A lovaglás első női érmese a dán Lis Hartel asszony volt, aki gyermekparalízistől béna lábbal versenyzett.
- 1500 méteres síkfutásban a luxemburgi Joseph Bartel a papírformát alaposan felborítva lett első, megszerezve ezzel az európai ország második olimpiai érmét és első aranyérmét.
[szerkesztés] Részt vevő országok
[szerkesztés] Olimpiai versenyszámok
A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:
| Versenyszámok az 1952. évi nyári olimpiai játékokon |  |
||||||
| Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | |||||
| férfi | női | nyílt | férfi | női | nyílt | összesen | |
| atlétika | 22 | 8 | 0 | 2 | 1 | 0 | 33 |
| birkózás | 16 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 16 |
| evezés | 1 | 0 | 0 | 6 | 0 | 0 | 7 |
| gyeplabdázás | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| kajakozás–kenuzás | 4 | 1 | 0 | 4 | 0 | 0 | 9 |
| kerékpározás | 3 | 0 | 0 | 3 | 0 | 0 | 6 |
| kosárlabdázás | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| labdarúgás | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| lovaglás | 0 | 0 | 3 | 0 | 0 | 3 | 6 |
| műugrás | 2 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| ökölvívás | 10 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 |
| öttusa | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
| sportlövészet | 7 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 7 |
| súlyemelés | 7 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 7 |
| torna | 7 | 5 | 0 | 1 | 2 | 0 | 15 |
| úszás | 5 | 4 | 0 | 1 | 1 | 0 | 11 |
| vízilabdázás | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| vitorlázás | 1 | 0 | 0 | 4 | 0 | 0 | 5 |
| vívás | 3 | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 7 |
| Összesen | 89 | 21 | 3 | 29 | 4 | 3 | 149 |
[szerkesztés] Éremtáblázat
A négyszázötvenkilenc – száznegyvenkilenc arany-, százötvenkettő ezüst- és százötvennyolc bronz- – érmen negyvenhárom ország osztozott.
A táblázatban Magyarország és rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.
| Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje | |
||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Arany |
Ezüst |
Bronz |
Összesen | |
| 1. |  Egyesült Államok (USA) |
40 | 19 | 17 | 76 |
| 2. |  Szovjetunió (URS) |
22 | 30 | 19 | 71 |
| 3. |  Magyarország (HUN) |
16 | 10 | 16 | 42 |
| 4. |  Svédország (SWE) |
12 | 13 | 10 | 35 |
| 5. |  Olaszország (ITA) |
8 | 9 | 4 | 21 |
| 6. |  Csehszlovákia (TCH) |
7 | 3 | 3 | 13 |
| 7. |  Franciaország (FRA) |
6 | 6 | 6 | 18 |
| 8. |  Finnország (FIN) |
6 | 3 | 13 | 22 |
| 9. |  Ausztrália (AUS) |
6 | 2 | 3 | 11 |
| 10. |  Norvégia (NOR) |
3 | 2 | 0 | 5 |
A teljes lista az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata szócikkben található.
[szerkesztés] A magyar csapat szereplése
A versenyeken Magyarországot 189 sportoló – 162 férfi és 27 nő – képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető vitte.
A magyar csapat 12 sportágban, illetve szakágban összesen 269 olimpiai pontot ért el. Ez 70 ponttal több, mint az előző olimpián elért eredmény.
A magyarországi sportolók összesen 42 – 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronz- – érmet szereztek, ezzel az 1952. évi nyári olimpia lett a magyar csapat eddigi legeredményesebb olimpiája.
A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1952. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ Helsinkin kívül pályázott még Los Angeles, Minneapolis, Amszterdam, Detroit, Chicago, Philadelphia, Athén, Lausanne, és Stockholm
- ↑ Aranypart néven
| Olimpiai játékok |
| Nyári olimpiai játékok |
| 1896 | 1900 | 1904 | 1906¹ | 1908 | 1912 | 1916² | 1920 | 1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1996 | 2000 | 2004 | 2008 | 2012 | 2016 | 2020 |
| Téli olimpiai játékok |
| 1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 | 2014 | 2018 |
|
|
Ez az olimpiával kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
]
Based on work by 