Nobel-díj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg körülbelül egymillió dollárt (körülbelül 200 millió forintot, illetve 830 ezer eurót) kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, tehát nem közgazdasági Nobel-díjnak.

A fizikai, kémiai, orvosi és fiziológiai, valamint az irodalmi Nobel-díj előlapja

Tartalomjegyzék

1 Feltételek
2 Jelölés
3 Magyar vagy magyar származású díjazottak
4 Fajtái
5 A végrendelet
6 Alternatív Nobel-díjak
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Feltételek

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

Képek a Nobel-díj érmékről.

[szerkesztés] Jelölés

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például a közhiedelemmel ellentétben nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nem csak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Ma, 2006-ben azt tudhatjuk bizonyosan, hogy 1956 előtt kik voltak a jelöltek és a jelölők. Minden más olyan hír, ami például a Nobel-díjat el nem nyert kortárs tudósok vagy írók jelöléséről szól, ellenőrizhetetlen.

[szerkesztés] Magyar vagy magyar származású díjazottak

Annak a megítélése, hogy ki számít a díjazottak közül magyarnak, nehéz kérdés. Alább olvasható azok neve, akiknek valamilyen közük volt Magyarországhoz. Közülük néhányan szüleik kivándorlása miatt már külföldön születtek, és nem beszéltek magyarul, bár egyes megnyilatkozásaiban szívesen hangoztatták magyar származásukat.

A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–orosz háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel). A többi magyar származású díjazott nem itthonról utazott a díjátadóra.

**Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok**
*(életrajzukat lásd a nevüknél)*
Személy	Terület	Év
Bárány Róbert	orvosi	1914
Szent-Györgyi Albert	orvosi	1937
Békésy György	orvosi	1961
Daniel Carleton Gajdusek	orvosi – megosztva	1976
Lénárd Fülöp	fizikai	1905
Wigner Jenő	fizikai – megosztva	1963
Gábor Dénes	fizikai	1971
Zsigmondy Richárd	kémiai	1925
Hevesy György	kémiai	1943
Polányi János	kémiai – megosztva	1986
Oláh György	kémiai	1994
Herskó Ferenc	kémiai – megosztva	2004
Elie Wiesel	béke-	1986
Kertész Imre	irodalmi	2002
Milton Friedman	közgazdasági	1976
Harsányi János	közgazdasági – megosztva	1994

Forrás: Magyar és magyar származású Nobel-díjasok

A magyar Nobel-díjas tudósoknak az alábbi helyeken van önálló emlékműve:

az ún. Tudósok fala a West End City Center melletti sétányon (Kő Pál alkotása)
az ELTE Természettudományi Karának aulájában [1]

[szerkesztés] Fajtái

[szerkesztés] A végrendelet

„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

[szerkesztés] Alternatív Nobel-díjak

Mivel nem minden tudományos és művészeti terület képviselői részesülhetnek Nobel-díjban (így például matematikai vagy éppen képzőművészeti Nobel-díj sincs), ezért az elmúlt évszázad során több, Alfred Nobel által hanyagolt szakterület díjáról is állították, hogy egyenrangú a Nobel-díjjal.

Ilyen például a matematikusoknak adható díjak közül a Fields-érem és a matematikai Wolf-díj. Ide sorolható a Helyes életmód díj (Right Livelihood Award), melyet olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is, különös tekintettel a környezetvédelemre, az emberi jogokra, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért tett erőfeszítésekre. Bár a díjat osztó The Right Livelihood Foundation alapítvány maga sosem használja az „alternatív Nobel-díj” kifejezést, mégis ezt tartják a svéd kémikus alapította díj legautentikusabb kiegészítésének.

Van más megközelítése is az alternatív Nobel-díjnak: úgynevezett Ig-Nobel-díjat (Ig = ignoble, méltatlan) adnak át minden évben a tudományos élet azon személyeinek, akik értelmetlen, megismételhetetlen vagy arra érdemtelen kutatásokat végeztek. Ig-Nobel-díjat kaphatnak szervezetek is, ha a tudományos ismeretekkel szemben álló döntést hoznak. A bolondos Nobel-díjként is emlegetett gunyoros elismerést a hírek szerint a díjazottak rendszerint át is veszik. Ig-Nobel-díjat érdemeltek például A sör, a tejföl és a fokhagyma hatása az orvosi piócák étvágyára című kutatás résztvevői, valamint egy Kansas államban működő oktatási bizottság, mely a helyi tantervből tudatosan törölte a Darwin fejlődéstörténetét ismertető tananyag-részt. De Ig-Nobel-díjat kapott Teller Ede is, „életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését”.