Montenegró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Montenegró zászlaja)	(Montenegró címere)

Nemzeti mottó: Nincs

Himnusz Oj, svijetla majska zoro Letöltés (zip)

Főváros Podgorica
(é. sz. 42°47′ k. h. 19°28′)

Legnagyobb város Podgorica

Hivatalos nyelv szerb, montenegrói, bosnyák és horvát

Államforma

Köztársaság

- Elnök
- Miniszterelnök Filip Vujanović
Željko Šturanović

Függetlenség

- dátuma Szerbia és Montenegró feloszlása
2006. június 3.

Terület
- teljes
- ebből víz 157.
14 026 km²
1,52 %

Népesség
- 2003. évi adat
- népsűrűség 164.
616 258 fő
48,7 fő/km²

GDP
- teljes (2005)
- egy főre jutó 167.
$1,91 milliárd USD
$3100 USD (117.)

Pénznem Euró (€) (EUR)

Időzóna
• (NYISZ) CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

TLD .me (.yu)¹

Nemzetközi gépkocsijel MNE

Országhívókód +382 (+381)²

¹ Az .me országkódot szeptemberben elfogadta az ISO. A .yu országkód 2006 végéig marad használatban.

² Montenegró új országhívókódja a +382. A +381 Szerbiával marad használatban 2007. februárig.

Montenegró (szerbül: Crna Gora/Црна Гора) egy kis ország a Balkán-félszigeten. Nyugaton Horvátország, északon Bosznia és Hercegovina, keleten Szerbia (ezen belül pedig Koszovó Autonóm Tartomány és maga Szerbia), délen Albánia és az Adriai-tenger, nyugaton pedig is Bosznia és Hercegovina határolja. Nemzetközi tagsága:

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Montenegro európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Élesen leereszkedő hegyek alkotják öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Cattarói-öböl, vagy Kotori-öböl, mely Európa egyetlen déli fjordvidéke.

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

Északi részén emelkednek a Dinári-hegység és egész Montenegro legmagasabb csúcsai. A központi hegymasszívuma a Durmitor, Montenegro legmagasabb pontjával, a Bobotov kuk (2 522 m) csúccsal.

[szerkesztés] Vízrajz

A Shkodëri-tó vagy Shkodrai-tó a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén.

[szerkesztés] Éghajlat

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Környezetvédelem

4 Nemzeti Park van az országban:

Skadarsko Nemzeti Park
Lovcen Nemzeti Park
Biogradska Gora Nemzeti Park
Durmitor Nemzeti Park (2 nagy folyóval: Tara, Piva)

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Név

A Crna Gora elnevezés lefordítva „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. Európa nagy részén egyszerűen Montenegrónak hívják, ami ugyanezt jelenti.

[szerkesztés] Történelem

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független állammá nyilvánított. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát. A XIII. századtól Montenegró mai területének nagy része a középkori szerb állam részét képezte. Később az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét.

Montenegrót 1878-ban a berlini kongresszuson ismerték el független államnak. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918 november 13-án a montenegrói szerb nép Nagy nemzetgyűlése kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-én kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett.

1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Joszip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugyoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban jött létre Szerbia és Montenegró Államközössége, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én a montenegrói nép megszavazta függetlenségét, ami június 3-án lépett hatályba. Montenegró a világ 194. és egyben legfiatalabb állama.

2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55 százalékos küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye alapján a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát es Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Montenegró elnökei:

Momir Bulatović (1990-1998)
Milo Đukanović (1998-2002)
Filip Vujanović (2002-heute)

Montenegró miniszterelnökei:

Milo Đukanović (1991-1997)
Filip Vujanović (1998-2002)
Milo Đukanović (2002-2006)
Željko Šturanović (2006-...)

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Montenegro 21 járásra (opštinára), és két járási jogú városra van felosztva:

Andrijevica
Bar
Berane
Bijelo Polje
Budva
Cetinje
Danilovgrad
Herceg Novi
Kolašin
Kotor
Mojkovac
Nikšić

Plav
Plužine
Pljevlja
Podgorica
- Golubovci
- Tuzi
Rožaje
Šavnik
Tivat
Ulcinj
Žabljak

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Politikai pártok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Szimbólumok

Perast szigetei

A nemzeti Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti napot és himnuszt, ami az aktuális államszövetségtől való függetlenedési folyamatnak az újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található meg (a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Montenegró hadereje

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Montenegró nagyobb városai:

Podgorica (163 473 lakos)
Nikšić (58 212 lakos)
Pljevlja (21 337 lakos)

A táblázat a következő népszámlálások eredményét mutatja: 1981. március 31., 1991. március 31., 2003. november 1.

Montenegró városai
Sorrend	Város neve		lakosság
Sorrend	Név latin betűvel	szerb név	1981	1991	2003
1.	Podgorica	Подгорица	96.074	117.875	136.473
2.	Nikšić	Никшић	50.399	56.141	58.212
3.	Pljevlja	Пљевља	16.792	20.187	21.377
4.	Bijelo Polje	Бијело Поље	11.927	16.586	15.883
5.	Cetinje	Цетиње	14.088	15.946	15.137
6.	Bar	Бар	6.742	10.971	13.719
7.	Herceg Novi	Херцег Нови	9.130	11.429	12.739
8.	Berane	Беране	12.720	12.267	11.776
9.	Budva	Будва	4.684	7.178	10.918
10.	Ulcinj	Улцињ	9.140	11.144	10.828
11.	Tivat	Тиват	6.280	8.230	9.467
12.	Rožaje	Рожаје	7.336	9.033	9.121
13.	Dobrota	Доброта	5.435	7.283	8.169
14.	Kotor	Котор	5.345	5.620	5.341
15.	Danilovgrad	Даниловград	3.664	4.409	5.208
16.	Mojkovac	Мојковац	5.156	5.859	4.120
17.	Igalo	Игaлo	3.556	3.676	3.754
18.	Bijela	Бијелa	2.392	3.084	3.748
19.	Plav	Плав	3.348	4.560	3.615
20.	Burtaiši	Бypтaиши	k.A.	2.835	3.013
21.	Kolašin	Колашин	2.439	2.540	2.989
22.	Žabljak	Жабљак	1.379	1.853	1.937
23.	Plužine	Плужине	730	1.458	1.494
24.	Andrijevica	Андријевица	941	933	1.073
25.	Šavnik	Шавник	633	821	570

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Etnikai összetétel: montenegrói: 267 229 fő (43%), szerb 198 414 (31%), osnyák 48 184 (7,77%)

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Turizmusa az ország egyik húzóágazatává válhat, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi, Tivat.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közlekedés

Az országnak 2 nemzetközi repülőtere van: Podgorica, és Tivat repterei.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művészetek

montenegrói művészet

Népművészet • Építészet • Festészet • Szobrászat • Iparművészet • Zene • Tánc • Irodalom • Színház • Fotóművészet • Film

Építészet
Képzőművészetek
Irodalom
Filmművészet
Zene

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hagyományok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gasztronómia

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Sport

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Ünnepek

A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak országai ellen.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat.

Európai országok
	Dél-Európa: Andorra \| Málta¹ \| Olaszország¹ \| Portugália^1,² \| Spanyolország^1,²\| San Marino \| Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia \| Bosznia és Hercegovina \| Bulgária \| Ciprus³ \| Görögország¹ \| Horvátország \| Macedónia \| Montenegró \| Szerbia \| Törökország⁴
	Észak-Európa: Dánia^1,² \| Észtország¹ \| Finnország¹ \| Izland \| Lettország¹ \| Litvánia¹ \| Norvégia² \| Svédország¹
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán⁴ \| Fehéroroszország \| Grúzia⁴ \| Kazahsztán⁴ \| Moldova \| Oroszország⁴ \| Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria¹ \| Csehország¹ \| Lengyelország¹ \| Liechtenstein \| Magyarország¹ \| Németország¹ \| Románia \| Svájc \| Szlovákia¹ \| Szlovénia¹
	Nyugat-Európa: Belgium¹ \| Egyesült Királyság^1,² \| Franciaország^1,² \| Hollandia^1,² \| Írország¹ \| Luxemburg¹ \| Monaco
¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli területtel is rendelkezik ³ Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia \| Åland \| Athosz-hegy \| Feröer \| Gibraltár \| Guernsey (Alderney) \| Jersey \| Man-sziget \| Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia \| Dél-Oszétia \| Észak-Ciprus \| Hegyi-Karabah \| Nahicseván \| Dnyeszter Menti Köztársaság

Az Eurózóna országai
Ausztria \| Belgium \| Finnország \| Franciaország \| Görögország \| Hollandia \| Luxemburg \| Németország \| Olaszország \| Portugália \| Spanyolország

További eurót használó országok
Andorra¹ \| Koszovó^2,³ \| Liechtenstein¹ \| Monaco¹ \| Montenegró² \| San Marino¹ \| Vatikán¹

Az euró bevezetését tervező EU-tagországok
Ciprus \| Csehország \| Észtország \| Lengyelország \| Lettország \| Litvánia \| Magyarország \| Málta \| Szlovákia \| Szlovénia

Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették
Bulgária \| Bosznia és Hercegovina \| Zöld-foki-szigetek
továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok.

¹ Az Európai Központi Bank hozzájárulásával ² Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével
³ Státusza vitatott

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../m/o/n/Montenegr%C3%B3.html"

Kategóriák: Szakaszcsonkok | Montenegró

Európai országok
	Dél-Európa: Andorra \| Málta¹ \| Olaszország¹ \| Portugália^1,² \| Spanyolország^1,²\| San Marino \| Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia \| Bosznia és Hercegovina \| Bulgária \| Ciprus³ \| Görögország¹ \| Horvátország \| Macedónia \| Montenegró \| Szerbia \| Törökország⁴
	Észak-Európa: Dánia^1,² \| Észtország¹ \| Finnország¹ \| Izland \| Lettország¹ \| Litvánia¹ \| Norvégia² \| Svédország¹
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán⁴ \| Fehéroroszország \| Grúzia⁴ \| Kazahsztán⁴ \| Moldova \| Oroszország⁴ \| Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria¹ \| Csehország¹ \| Lengyelország¹ \| Liechtenstein \| Magyarország¹ \| Németország¹ \| Románia \| Svájc \| Szlovákia¹ \| Szlovénia¹
	Nyugat-Európa: Belgium¹ \| Egyesült Királyság^1,² \| Franciaország^1,² \| Hollandia^1,² \| Írország¹ \| Luxemburg¹ \| Monaco
¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli területtel is rendelkezik ³ Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia \| Åland \| Athosz-hegy \| Feröer \| Gibraltár \| Guernsey (Alderney) \| Jersey \| Man-sziget \| Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia \| Dél-Oszétia \| Észak-Ciprus \| Hegyi-Karabah \| Nahicseván \| Dnyeszter Menti Köztársaság

Montenegró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Név

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Szimbólumok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Views

Navigáció

Keresés

Más nyelveken