Svédország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: För Sverige i tiden | |||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | nincs ¹ ² | ||||
| Főváros | Stockholm | ||||
| Svédország királya |
XVI. Károly Gusztáv |
||||
| Svédország miniszterelnöke |
Fredrik Reinfeldt | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
54. 449 964 km² 8,67 |
||||
| Népesség - Teljes (2005) - Népsűrűség |
84. 9 047 752 20/km² |
||||
| GDP - Teljes (2005) - GDP/fő |
34. 267 427 millió USD 26 000 USD |
||||
| Pénznem | Svéd korona (SEK) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: +2) | ||||
| Függetlenség Egyesítés |
9.-12. század | ||||
| Himnusz | Du gamla, Du fria | ||||
| TLD | .se | ||||
| Hívószám | +46 |
||||
| ¹/ Svéd nyelv de facto nemzeti nyelv ²/ Öt elismert kisebbségi nyelv van Svédországban: lapp, finn, tornedali, romani, jiddis |
|||||
|
|||||
A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak és a Kattegat, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vandonjairól ismert.
Nemzetközi tagsága:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Svédország földrajzilag a Skandináv félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.
Az ország 450 000 km2-en terül el.
A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű svéd üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagyrészben svédek teszik ki, a terület mégis Finnországhoz tartozik.
Svédország nyugati vidékein magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a 2000m feletti magasságú Kebnekaise, amely Kiruna közelében található. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.
Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:
- Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland
- Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna
- Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten
[szerkesztés] Vízrajz
Svédország két legnagyobb tava a Vänern és a Vättern.
[szerkesztés] Éghajlat
Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetöen. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus klíma, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
Fő cikk: Svédország történelme
Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.
A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.
A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Briodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenefeleivé váltak.
A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.
A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.
Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Moderata Samlingspartiet). A következő választások 2010. szeptember 19-én lesznek.
Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutanak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt három évente voltak választások.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztása
A megyékre (ún. län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a tájegységek szerinti felosztással. A megyékről részletesebb információ az alábbi táblázatból elérhető linkeken található:
|
|
|
|
[szerkesztés] Politikai pártok
A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):
Kormánypártok:
- Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt - 97 mandátum
- Folkpartiet Liberalerna (Liberális Néppárt): liberálisok - 28 mandátum
- Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) - 29 mandátum
- Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): - 24 mandátum
Ellenzék:
- Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt - 130 mandátum
- Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták - 22 mandátum
- Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Svédország hadereje
[szerkesztés] Népesség
Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a Kr.utáni 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő - főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó - számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország "őslakos" kisebbségeit.
[szerkesztés] Általános adatok
Svédországnak egy 2006 júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, - a legnépesebb városnak - a lakosságszáma alig éri el a félmilliót.
Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. (Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.
A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.
[szerkesztés] Szociális rendszer
(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)
[szerkesztés] Gazdaság
Fő cikk: Svédország gazdasága
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
lásd még: *bastu (szauna)
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
(A „zászlózási napok” svéd zászóval: 
, a munkaszüneti napok vastagítással jelölve)
- Január 1. Újév napja
- Január 6. Vízkereszt
- Január 28. A király névnapja
- Március 12. A koronahercegnő névnapja
- Nagycsütörtök
- Nagypéntek
- Húsvétvasárnap
- Húsvéthétfő
- Április 30. Walpurgis-éj; a király születésnapja
- Május 1. A munkásmozgalom ünnepe
- Krisztus Mennybemenetelének Ünnepe - Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap)
- Pünkösdvasárnap
- Pünkösdhétfő
- Június 6. A svéd zászló napja, I. Gusztáv trónralépése (1523), Svédország Nemzeti Ünnepe
- Június 19 és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája
- Június 20 és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen, Johandag)
- Július 14. A koronahercegnő születésnapja
- Augusztus 8. A királyné névnapja
- Október 24. Az ENSZ napja
- Október 31. - november 6. közötti szombat. Mindenszentek napja (Alla helgons dag)
- November 6. Gusztáv Adolf-nap
- December 10. Nobel-nap
- December 13. Lucia-nap
- December 23. A királyné születésnapja
- December 24. Karácsonyeste
- December 25. Karácsony (Juldagen)
- December 26. Karácsony másnapja
- December 31. Szilveszter estéje
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- IKEA - Skandinávia- Yngwie Malmsteen- ABBA-Selma Lagerlöf (ld. még Nils Holgersson)-Astrid Lindgren (ld. még Harisnyás Pippi)-Edith Södergran- Svédország tájai - Svédország tartományai - Svédország megyéi - svéd nyelv - XVI. Károly Gusztáv - a Bernadotte dinasztia
 |
Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
|
|
 |
|---|---|
|
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország |
|
| Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland | |
Based on work by 