Schilling
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A schilling (ejtsd: "silling") Ausztria pénzegysége volt, amíg 2002-ben be nem vezették az eurót. A hivatalos átváltási árfolyama szerint, egy euró 13,7603 schillinget ér.
A schilling váltópénze a groschen volt. Egy schilling 100 groschent ért.
A schillinget 1924-ben vezették be, ekkor 1 egységét 10000 osztrák-magyar korona értékével tették egyenlővé. 1938-ban, az Anschluss-szal eltörölték (1 birodalmi márka ekkor 1,5 schillinget ért), majd a Második Osztrák Köztársaság a II. világháború után, 1945. november 30.-án újra forgalomba helyezte. Ekkor 1 birodalmi márkáért 1 schillinget adtak, személyenként limitálva 150 schillingre. Az 1947 novemberi "második schilling törvénnyel" új bankjegyeket bocsátottak ki. A pénzegység az 1950-es években szilárdult meg, amikor is árfolyamát az amerikai dolláréhoz kötötték (1 dollár 26 schillinget ért). 1971-ben, a bretton woods-i rendszer végetérte után a schilling árfolyamát egy valutakosárhoz igazították, majd 1976-tól a német márkához.
Az euró érméket és bankjegyeket 2002-ben bocsátották ki, a régi schillinget még az év február 28.-ig kivonták a forgalomból. A schilling érméket és bankjegyeket az Österreichische Nationalbank (magyarul: "Osztrák Nemzeti Bank") korlátlan ideig beváltja euróra.
Az euró bevezetésekor forgalomban lévő érmék [1]:
- 1 groschen (0,0727 eurócent) - cink
- 2 groschen (0,1453 eurócent) - alumínium
- 5 groschen(0,3634 eurócent) - cink
- 10 groschen (0,7267 eurócent) - 98,5% alumínium, 1,5% magnézium
- 50 groschen (3,63 eurócent) - 91,5% réz, 8,5% alumínium
- 1 schilling (7,27 eurócent) - 91,5% réz, 8,5% alumínium
- 5 schilling (36,34 eurócent) - réz-nikkel (75% réz, 25% nikkel)
- 10 schilling (72,67 eurócent) - réz-nikkel (75% réz, 25% nikkel), tiszta nikkel maggal
- 20 schilling (1,45 euró) (kevesebbszer használták, mint a bankjegyet)
- 50 schilling (3,63 euró) (nagyon ritkán lehetett vele találkozni)
bankjegyek az euró bevezetése előtt [2]:
| névérték | euróban | első kiadás | előlap | hátlap |
|---|---|---|---|---|
| 20 schilling | 1,45 | 1986. október 1. | Moritz Daffinger | Albertina |
| 50 schilling | 3,63 | 1986. január 2. | Sigmund Freud | Josephinum (Alsergrund, Bécs) |
| 100 schilling | 7,27 | 1984. január 2. | Eugen von Böhm-Bawerk | Österreichische Akademie der Wissenschaften |
| 500 schilling | 36,34 | 1997. január 1. | Rosa Mayreder | Rosa Mayreder |
| 1000 schilling | 72,67 | 1997. január 1. | Karl Landsteiner | Karl Landsteiner |
| 5000 schilling | 363,36 | 1988. január 4. | Wolfgang Amadeus Mozart | Wiener Staatsoper |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Österreichische Nationalbank (angolul)
- Österreichische Nationalbank (németül)
- ÖNB Money Museum - "A schillingtől az euróig"
- Papirpénzek Ausztria - gyűjtőoldal (németül, angolul)
| Európa pénznemei |  |
|
|---|---|---|
| Eurózóna | euró | |
| Észak-Európa | dán korona | feröeri korona | izlandi korona | norvég korona | svéd korona | |
| Balti régió | észt korona3 | lett lat3 | litván litas4 | |
| Nyugat-Európa | svájci frank | angol font | guernsey-i font | Man szigeti font | jersey-i font | |
| Közép-Európa | cseh korona | magyar forint | lengyel złoty | szlovák korona4 | |
| Kelet-Európa | belarusz rubel | moldovai lej | orosz rubel | transznyisztriai rubel | ukrán hrivnya | |
| Délkelet-Európa | albán lek | bolgár leva | bosnyák konvertibilis márka | horvát kuna | macedón dinár | román lej | szerb dinár | |
| Mediterrán | ciprusi font3 | gibraltári font | máltai líra3 | új török líra | |
| Kaukázus | örmény dram | azerbajdzsáni manat | grúz lari | |
| Euróval helyettesített pénznemek | |
|
| Eurózóna: | osztrák schilling1 | belga frank1 | holland forint1 | finn márka1 | francia frank1 | német márka1 | görög drachma1 | ír font1 | olasz líra1 | luxemburgi frank1 | portugál escudo1 | spanyol peseta1 | szlovén tolár2 | |
| 12002-től | 22007-től | 32008-tól | 42009-től (várhatóan) euróval helyettesítve | ||
Based on work by 