Belgium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó : L'union fait la force (Egységben az erő) és Eendracht maakt macht (holland) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelvek | holland, francia, német | ||||
| Főváros | Brüsszel | ||||
| Király | II. Albert | ||||
| Miniszterelnök | Guy Verhofstadt | ||||
| Terület - teljes - % víz |
137.
|
||||
| Népesség
|
77.
|
||||
| Függetlenség -kikiáltása -elismerése |
Hollandiától 1830 1839 |
||||
| Pénznem | Euró (€) (EUR) |
||||
| Időzóna | UTC +1 | ||||
| Himnusz | La Brabançonne | ||||
| TLD | .be | ||||
| Hívószám | +32 |
||||
 |
|||||
Belgium nyugat-európai ország. Északról Hollandia, keletről Németország és Luxemburg, délről Franciaország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. Lakosai a hollandul beszélő flamandok és a franciául beszélő vallonok. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Hegyes területe délen az Ardennek, amely a Rajnai palahegység nyugati szárnya és az Eifel folytatása. Közepe dombos, majd a tengerparti rész sík.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
Éghajlata kiegyensúlyozott, nedves, Sok haszonnövény nagyszerűen terem a löszös talajon, pl. gabonafélék. Az Ardennekben a hidegvérű lovakat használják munkaállatként.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Belpolitikailag kifejezetten problematikus a két nagyon különböző nyelvű és mentalitású népcsoport, a flamand és a vallon együttélése. Belgiumban, pontosabban Brüsszelben van az Európai Unió központja.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
- Lásd még a Belga városok listája oldalt
Belgium 3 régióra (region/gewest/Region), azon belül 10 tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik:
- Bruxelles/Brussel/Brüssel (Brüsszel régió)
- Vlaanderen/Flandre/Flandern (Flandria)
- Antwerpen/Anvers/Antwerpen
- Vlaams-Brabant/Brabant-Flamand/Flämisch-Brabant (Flamand-Brabant)
- Oost-Vlaanderen/Flandre Orientale/Ostflandern (Kelet-Flandria)
- Limburg/Limbourg/Limburg
- West-Vlaanderen/Flandre Occidentale/Westflandern (Nyugat-Flandria)
- Wallonie/Wallonië/Wallonien (Vallónia)
- Brabant Wallon/Waals-Brabant/Wallonisch-Brabant (Vallon-Brabant)
- Hainaut/Henegouwen/Hennegau
- Liège/Luik/Lüttich
- Luxembourg/Luxemburg/Luxemburg
- Namur/Namen/Namur
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság:10 258 762 lakos (2001)
- Korcsoportok szerinti megoszlása: 0-14 éves:17,48%, 15-64 éves: 65,57%, +65 éves: 16,95%
- Népsűrűség: 336 fő/km2 - A népsűrűsége Európában a második, Hollandia után.
- Várható élettartam: férfiaknál 75 év, nőknél 81 év
- Népességnövekedési ráta: 0,16%
- Születési arány:10,74‰
- Halálozási arány:10,1‰
- Gyermekhalandóság:4,7‰
- Termékenység:1,6 gyerek/nő
- Migráció:0,97‰
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Mivel Belgium Európa központjában helyezkedik el, az utóbbi két évezredben számos kultúra és nép átjáróháza volt. A kelta, római, germán, francia, holland, spanyol és osztrák népek valóságos olvasztótégelye.
A lakosság 3 nyelvi csoportból áll:
- holland (flamand) nyelvű flamandok kb. 60%
- franciák (vallonok és brüsszeli franciák) kb.40%
- németajkúak 70 000 ember, főleg a német határ mentén
Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a francia, a német és a flamand (holland). A lakosság több mint fele (58%) flamand (holland) ajkú, a francia a második nyelv (42%), a német anyanyelvű emberek száma kevesebb mint 1%.
A főváros Brüsszel túlnyomórészt francia nyelvű, de hivatalosan kétnyelvű.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
Belgium a világ egyik legiparosodottabb regiójának szívében fekszik.
Beglium volt a kontinentális Európa első országa, ahol lezajlott az ipari forradalom, az 1800-as évek elején. A bányászat és acélipar Liége és Charleroi környékén gyors fejlődésnek indult és helyzetét megőrizte egészen a 20. század közepéig. A fejlődés nem volt zökkenőmentes, az 1840-es évekre a flandriai textilipar súlyos válságba került és 1846-1850 között Flandirában éhínség pusztított. A II. világháború után a vegyi- és olajipar indult gyors fejlődésnek Ghent és Antwerp környékén. Az 1973-as és az 1979-es olajválságok hosszas recesszióba taszították a belga ipart, amiből az acélgyártás egészen máig nem is tért magához. Azóta is folyamatosan csökken az acélipari termelés, ami jelentősen gátolja Wallonia tartomány fejlődését.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek: Belgium híres fiai többek között a festők, Hubert van Eyck, Jan van Eyck, Van Dyke, Pieter Bruegel, Paul Delvaux és Pieter Paul Rubens.
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
- César Franck, Henri Vieuxtemps
[szerkesztés] Ünnepnapok
Belgiumban 10 hivatalos munkaszüneti nap van: Újév, Húsvét hétfő, május 1, Áldozócsütörtök, Pünkösd hétfő, július 21 ( I. Leopold trónra lépésének évfordulója), augusztus 15, november 1 és 11, illetve december 25. Amennyiben ezen ünnepnapok valamelyike hétvégére esik, minden munkavállaló plusz egy szabadnapra jogosult a kieső hivatalos munkaszüneti nap helyett.
[szerkesztés] Történelem
Belgium mai területén az első nyomokat hagyó lakosok a kelták voltak. A rómaiak meghódították a területet a lakosság ellenállása ellenére (Ambiorixot leverik). Nagy Károly Lüttich közelében született 742-ben. A Nagy Károlyi birodalom megszűnte után Hollandiával szövetséges hercegségek jelentik az államot területen. A Habsburgok beházasodásai kapcsán spanyol uralom alá került a terület. Az 1648-as vesztfáliai béke, mely a 30 éves háborút zárta le, Belgiumot spanyol uralom alatt hagyta. 1713-ban az utrechti békében Hollandia déli tartományait (a mai Belgiumot) Ausztria kapta meg. A napóleoni háborúk során Hollandiával egyesült Batáviai köztársaság néven. 1815-ben a belgiumi Waterloo helységnél verik meg I. Napóleont. 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandiával egyesítette, és Malmedyt és Eupent Poroszországhoz csatolja. Belgium 1830-ban vívta ki függetlenségét a párizsi 1830-as forradalmak hatására kitört forradalom során az egyesült Hollandiától.
Belgium részt vett az afrikai gyarmatosítás kései időszakában. Az afrikai gyarmatokat felosztó 1885-ös Berlini Konferenciát követően Kongó Szabadállam néven II. Leopold magánbirtokaként kezelték a területet. A belga gyarmatosítók módszerei 5-15 millió ember életébe kerültek. Joseph Conrad nevezetes kisregénye, A sötétség szívében ezt az időszakot dolgozza fel. A kegyetlen és értelmetlen rémuralom nemzetközi tiltakozást váltott ki. Ennek hatására 1908-ban Kongó hivatalosan is belga gyarmat lett, és a belga kormány irányítása alá került. Ezt követően a helyzet javult, de Belgiumnak soha nem voltak erőforrásai egy ekkora gyarmat irányításához.
Az első világháborúban Németországnak nem adott átvonulási engedélyt, mire a németek erőszakkal bevonultak. Az itt történtekről sok, a tényeket helytelenül bemutató németellenes propagandairomány született meg a szövetséges sajtóban, ami miatt 1923-ban hivatalosan bocsánatot kértek Németországtól. Eupen és Malmedy vidékét az első világháború után csatolták Németországtól Belgiumhoz.
1930-ban alapította meg Léon Degrelle a vallon fasiszta rexista pártot, ám a választók nagy része elutasította szélsőségesen nacionalista nézeteit.
[szerkesztés] Belgium a II. világháborúban
Németország a második világháborúban hadüzenet és ultimátum nélkül lerohanta Belgiumot. 1940. május 28-án III. Leopold király feltétel nélkül letette a fegyvert, mely lépését a belgák többsége elítélte, s melynek nyomán árulással vádolták meg. Míg a kormány Angliába menekült, Leopold inkább Belgiumban maradt, ahol német fogságba került. Mivel visszautasította a németekkel való kollaborációt saját kastélyában háziőrizetbe helyezték.
Hitler egy mérsékelt, komoly nemzetközi tapasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von Falkehausent nevezte ki Belgium katonai kormányzójának. Falkenhausennek a sikerült a németek által megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó kormányt működtetnie Belgiumban. Maga is Hitler és a nemzetiszocializmus ellenfele volt, ezért hatalmát arra használta fel, hogy elkerülje vagy korlátozza a más megszállt országokban gyakori szörnyűségeket. Némileg sikerrel lépett fel Göring és Himmler befolyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány ellenére is sikerült megakadályoznia a tömeges éhezéseket, ezenkívül ellenállása nyomán a mintegy 90 000 belgiumi zsidó mintegy kétharmada túlélte a háborút. 1942 és 1944 között 25 257 foglyot szállítottak koncentrációs táborokba, túlnyomó többségüket Auschwitzba. Közülük 1 207 maradt életben. A Hitler elleni merényletet követően Falkenhausen is koncentrációs táborba került, bár a merényletet szervező csoporthoz fűződő kapcsolatira akkor még nem derült fény. Utódja nemsokkal a Belgium felszabadítása előtt, 1944 júliusában, Josef Grohé lett. Leopoldot az inváziót követően a németek először a szászországbeli Hirschstein an der Elbe erődjébe, majd a Salzburg melletti Stroblba szállították. A háború után Hitlerrel való kollaborációval vádolták, és a törvényhozás megfosztotta uralkodói jogaitól. Helyette öccsét, Károly herceget választották kormányzónak. Leopold családjával együtt svájci száműzetésbe vonult.
A háború során a flamand nacionalisták azt remélték, hogy a németek segítenek véget vetni a frankofón dominanciának Belgiumban, ezért sokuk együttműködött a német nemzeti szocializmussal, de az együttműködés a vallon oldalon is ott volt. A német nemzeti szocialistákat két nacionalista politikai mozgalom, a Staf de Clerq vezetése alatt álló Flamand Nemzeti Unió (Vlaams Nationaal Verbond) és a Léon Degrelle vezette vallon rexista párt támogatta. Degrelle később a vallon Waffen-SS hadosztályok parancsnoka lett, a háború után pedig Spanyolországba kényszerült emigrálni. Távollétében Belgiumban 'hazaárulásért' halálra ítélték a szövetségesek bíróságai. A háború után 280 kollaboránst végeztek ki és mintegy 58 000 további személyt tartóztattak le, illetve fosztottak meg vagyonától illetve jogaitól. [1]
[szerkesztés] 1945 után
1945 után Belgium virágzó ország és Európa egyik legfejlettebb állama lett. Csatlakozott a NATO-hoz, az EU egyik alapítója.1960-ban nyeri el a mai Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenségét Belgiumtól. Az ország ma az eurózóna tagja.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by 