Mexikó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Mexikói Egyesült Államok vagy Mexikó (spanyolul: Estados Unidos Mexicanos vagy México) egy észak-amerikai állam. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. Ez a legnépesebb spanyol nyelvű ország a Földön. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Növény- és állatvilág 2 Történelem 2.1 Őstörténet és gyarmatosítás 2.2 19. század 2.3 20. század 3 Közigazgatás 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Mezőgazdaság 5.2 Bányászat, ipar 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 6.3 Művészet 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Területének központi része a füves, 1000 - 2500 m magas Mexikói-fennsík. A Kordillerák vonulatai elérik a 3000 m magasságot. Híresek a működő tűzhányók: a Popocatépetl (5452 m), az Iztaccihuatl (5286 m) és a Citlaltépetl (5700 m). Az ország észekkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú síkság húzódik. A déli Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és a mocsarak jellemzőek. A Kaliforniai-félsziget a nyugati, csendes-óceáni partvidékhez tartozik. (...)

Időjárása nagyon változatos, északon sziklás sivatag, délen trópusi esőerdő található. Legnagyobb folyói a Río Bravo (Rio Grande) és a Río Usumacinta az északi illetve déli határon fekszik, a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco, és a Río Yaqui pedig az ország belsejében.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Őstörténet és gyarmatosítás

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett civilizációk voltak, így az olmékok, a maja és az azték kultúra. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.

Hernán Cortés spanyol konkvisztádor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat (Noche Triste), 1521-ben a spanyoloknak sikerült legyőzniük őket, és elfoglalták Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált.

[szerkesztés] 19. század

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla kikiáltotta a függetlenséget Spanyolországtól egy Dolores Hidalgo nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, ám José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császásága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824. évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett.A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Az elnök Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. Ezután 1858 és 1861 között az országban véres polgárháború dúlt. A 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést, amelyben elveszítette ellenőrzését Texas, Kalifornia területe, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része felett, 15 millió dollár ellenében.

Juárez korszaka után következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és prosperitása (pl. vasútépítés) a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

[szerkesztés] 20. század

Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztását követően tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, azonban a belső egység hiánya miatt az országban 1920-ig zavaros viszonyok uralkodtak, végül létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

A forradalom bukása után a PRI (Intézményes Forradalmi Párt) vette át a hatalmat 70 évre. L. Cárdenas elnöksége idején (1934 -1940) földremformot és államosításokat hajtottak végre.

1994. január 1-én Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatal, oktatással és egészségügyi rendszerrel rendelkeznek.

A 2000. júliusi választásokon a jobboldai PAN nyert.

[szerkesztés] Közigazgatás

Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estados) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal Mexikóváros területének egy részét foglalja el, közvetlenül a szövetségi kormány irányítása alatt áll.

Lásd még:Mexikó tagállamai

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Etnikai megoszlás

A népesség 60%-a meszticekből áll, 30%-át indiánok (maják, nahuák, otomik, zapotékok), 10%-át fehérek (spanyolok, európaiak) teszik ki.

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. 2003-as adatok alapjá a világranlistán kávétermelésben a 4. cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.

[szerkesztés] Bányászat, ipar

Jelentős iparág: vasércet, ólomércet, cinkércet, aranyat, ezüstöt, higanyt és ként bányásznak, továbbá kőolaj- és földgázkiteremlés folyik (2003-ban a világon 4. volt kőolajkitermelésben). Az ország gazdasági életetét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák . Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (pl. Volkswagen)

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészet

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Mexikó térképe

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela