Ország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ország elnevezéssel illetik azt a rendszerint összefüggő földrajzi területet, amelyet a többi ország önálló (szuverén) államnak ismer el.
A Föld országainak rendszerint politikai és/vagy természeti határaik vannak, és önálló történelemmel, etnikummal, nyelvvel, vezetőkkel, intézményekkel, zászlóval, himnusszal és számos egyéb sajátossággal rendelkeznek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szó egyéb használata és etimológiája
Az ország kifejezést átvitt értelemben is használják, elsősorban valamilyen elképzelt lények életterének, földterületének, illetve területének megnevezésére (pl. Tündérország). Az ország szó egy különleges használata az élőlények rendszertanában a növények, állatok, gombák országa.
A magyar ország szó (eredetileg uruszág) az úr (eredeti formájában uru) szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt” jelentett. A szó a -ság képző ritkább -szág változatának hozzátételével (mint jószág), majd a két nyílt szótagos tendencia és nyíltabbá válás jegyében nyerte el mai alakját (uruszág - urszág - ország). Az ország tehát az „uraság” alakváltozata, és eredetileg „fejedelemséget”, „királyságot” jelentett. Ugyanígy a mennyország (a 12. század végi Halotti Beszédben münyi uruszág) alatt „mennyei királyságot” értettek, ami a Újszövetségben szereplő görög eredeti (hé baszileia tón uranón, „az egek királysága”) kifejezés pontos fordítása volt.[1]
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
Based on work by 