Szeldzsuk törökök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) az oguz törökök egyik nemzetsége. A szeldzsuk dinasztia Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egyes területeit uralták a 11. századtól a 14. századig. A szeldzsukok Közép-Ázsiából vándoroltak a mai Irán, az egykori Perzsa Birodalom területére. A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket (Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán).

Alp Arslan utódja, I. Malik sah uralkodása alatt két perzsa vezír, Nizam al-Mulk és Taj ul-Milk vezetésével a szeldzsuk állam kiterjesztette határait egészen Kínáig és a Bizánci Birodalomig. Amikor Malih sah 1092-ben meghalt, a birodalom széthullott mert a sah testvére és négy fia nem tudtak megegyezni a birodalom felosztásán. 1118-ban Ahmed Sanjar, a harmadszülött, átvette a birodalom irányítását, mert nem volt megelégedve a neki kiosztott örökséggel. Testvérei nem ismerték el uralkodónak, és II. Mahmud szultánná nevezte ki magát Bagdadban. Ahmed Sanjart elfogták és 1153-tól 1156-ig török nomádok tartották fogva. Egy évvel később meghalt.

Bár Malih sah halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat, a keresztes háborúk ezt megakadályozták. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az anatóliai régiót. 1194-ben Ala ad-Din Tekish, a Khwarezmid Birodalom uralkodója legyőzte Toğrült és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az anatóliai szultanátus maradt fenn. A 13. században a dinasztia hanyatlásnak indult, 1260-as években Ázsiából érkező törzsek kis emirátusokra (beylik) darabolták a területet. Az egyik törzs, az oszmán végül kiemelkedett és meghódította a többit.

Tartalomjegyzék 1 A szeldzsuk dinasztia uralkodói: 1037-1157 2 Kerman szeldzsuk uralkodói: 1041-1187 3 Szíria szeldzsuk uralkodói: 1076-1117 4 Rüm Szultanátusának uralkodói (Anatólia): 1077-1307 5 Lásd még

[szerkesztés] A szeldzsuk dinasztia uralkodói: 1037-1157

• I. Tugrul (Tugrul Bég) 1037-1063
• Alp Arslan bin Chaghri 1063-1072
• Jalal ad-Dawlah I. Malik Sah 1072-1092
• Nasir ad-Din I. Mahmud 1092-1093
• Rukn ad-Din Barkiyaruq 1093-1104
• Mu'izz ad-Din II. Malik Sah 1105
• Ghiyath ad-Din I. Mehmed Tapar (Muhammad) 1105-1118
• II. Mahmud 1118-1131
• Mu'izz ad-Din Ahmed Sanjar 1131-1157

[szerkesztés] Kerman szeldzsuk uralkodói: 1041-1187

Kerman Perzsia déli részén alpított szeldzsuk szultanátus volt. Valószínűleg 1187-ben III. Toğrül hódította meg.

• Qawurd 1041-1073
• Kerman Sah 1073-1074
• Sultan Sah 1074-1075
• Hussain Omar 1075-1084
• I. Turan Sah 1084-1096
• Iran Sah 1096-1101
• I. Arslan Sah 1101-1142
• I. Mehmed (Muhammad) 1142-1156
• Toğrül Sah 1156-1169
• Bahram Sah 1169-1174
• II. Arslan Sah 1174-1176
• II. Turan Sah 1176-1183
• II. Mehmed (Muhammad) 1183-1187

[szerkesztés] Szíria szeldzsuk uralkodói: 1076-1117

• Abú Sa'id Taj ad-Dawla I. Tutus 1085-1086
• Jalal ad-Dawlah I. Malik Sah 1086-1087
• Qasim ad-Dawla Abú Said Aq Sunqur al-Hajib 1087-1094
• Abú Sa'id Taj ad-Dawla I. Tutus (másodszor) 1094-1095
• Fakhr al-Mulk Radwan 1095-1113
• Tadj ad-Dawla Alp Arslan al-Akhras 1113-1114
• Sultan Shh 1114-1123

Damaszkusz szultánjai/emirjei:

• Aziz ibn Abaaq al-Khwarazmi 1076-1079
• Abú Sa'id Taj ad-Dawla I. Tutus 1079-1095
• Abú Nasr Shams al-Muluk Duqaq 1095-1104
• II. Tutus 1104
• Muhi ad-Din Baqtas 1104

Aleppó atabégjei:

• Lulu 1114-1117
• Shams al-Havas Yariqtas 1117
• Imad ad-Din Zengi1128-1146
• Nur ad-Din 1146-1174

[szerkesztés] Rüm Szultanátusának uralkodói (Anatólia): 1077-1307

• Kutalmish 1060-1077
• Szülejmán Ibn Kutalmis 1077-1086
• I. Dawud Kilij Arslan 1092-1107
• Malik Sah 1107-1116
• Rukn ad-Din Mas'ud 1116-1156
• II. Izz ad-Din Kilij Arslan 1156-1192
• I. Ghiyath ad-Din Kay Khusrau 1192-1196
• II. Szülejmán 1196-1204
• III. Kilij Arslan 1204-1205
• I. Ghiyath ad-Din Kay Khusrau(másodszor) 1205-1211
• I. Izz ad-Din Kay Ka'us] 1211-1220
• I. Ala ad-Din Kay Qubadh 1220-1237
• II. Ghiyath ad-Din Kay Khusrau 1237-1246
• II. Izz ad-Din Kay Ka'us 1246-1260
• IV. Rukn ad-Din Kilij Arslan 1248-1265
• II. Ala ad-Din Kay Qubadh 1249-1257
• II. Ghiyath ad-Din Kay Khusrau (másodszor) 1257-1259
• III. Ghiyath ad-Din Kay Khusrau 1265-1282
• II. Ghiyath ad-Din Mas'ud 1282-1284
• III. Ala ad-Din Kay Qubadh 1284
• II. Ghiyath ad-Din Mas'ud (másodszor) 1284-1293
• III. Ala ad-Din Kay Qubadh (másodszor) 1293-1294
• II. Ghiyath ad-Din Mas'ud (harmadszor) 1294-1301
• III. Ala ad-Din Kay Qubadh (harmadszor) 1301-1303
• II. Ghiyath ad-Din Mas'ud (negyedszer) 1303-1307
• III. Ghiyath ad-Din Mas'ud 1307

[szerkesztés] Lásd még

Oszmán Birodalom