Közép-Ázsia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója. A területnek különféle definíciói léteznek, nincs egy egyetemesen elfogadott definíció. Ez a terület keresztútként szolgált az emberek, árucikkek, és ötletek mozgásában Európa, a Közel-Kelet, Dél- és Kelet-Ázsia között.

Közép-Ázsia államai: Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán. Geopolitikai kontextusokban Kazahsztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és Kirgizisztán államokat gyakran ide sorolják.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Történelem 3 Kultúra 3.1 Vallás

[szerkesztés] Földrajz

Közép-Ázsiában változatos földrajzi formák találhatók, köztük magas fennsíkok és hegyek, (Tien San), hatalmas sivatagok (Karakum, Kizil-kum, Taklamakán), és fátlan, füves sztyeppek.

A Góbi-sivatag a Pamir lábától a Khingannek hegyig terjed.

Közép-Ázsiában a következő földrajzi szélsőségek vannak :

• A világ legészakibb sivataga (homokdűnék) Buurug Deliin Els-nél, Mongóliában
• A világ legrövidebb távolsága sivatag és örök fagy között: 770 kilométer.

Az emberek többsége haszonállatot legeltet. Az ipari tevékenység a régió városaiban tömörül.

A régió főbb folyói : az Amu-darja, a Szir-darja és a Hari Rud.

A régió főbb víztestei : az Aral-tó és Balkhash-tó. A víz egy rendkívül értékes erőforrás száraz Közép-Ázsiában, és jelentős nemzetközi vitákhoz vezethet.

[szerkesztés] Történelem

Közép-Ázsia történelmét meghatározta a terület éghajlata és földrajza. A régió szárazsága nehézzé tette a mezőgazdaságot és a tengertől való távolsága elvágta sok kereskedelmi útvonaltól. Így kevés jelentős város fejlődött a régióban és a területet évezredekig a sztyepp nomád lovas népei uralták. A sztyeppei nomádok és a letelepedett emberek közti kapcsolatot Közép-Ázsiában régóta konfliktus jellemezte. A nomád életmód jól alkalmazkodott hadviseléshez és a sztyepp lovasaiból lettek a katonailag legerősebb népek a világon, akiket csak a belső egység hiánya korlátozott.

A nomádok uralkodásának a tizenhatodik században a lőfegyverekkel rendelkező letelepedett népek támadása vetett véget, akik átvették a régió irányítását. Oroszország, Kína, és a más hatalmak a régió felé terrjeszkedtek és a tizenkilencedik század végéig elfogták Közép-Ázsia nagy részét.

Az orosz forradalom után a közép-ázsiai területeket beolvasztották a Szovjetunióba. Mongólia független maradt de szovjet szatellit állam lett.

Közép-Ázsia szovjet területeiben fejlődött az infrastruktúra , a területet iparosították, de a helyi kultúrák elnyomása, több százezer halál és a sikertelen kollektivizálásprogramok, az etnikai feszültségek és környezeti problémák miatt a problémák tartósan fennnmaradtak.

A szovjet Unió összeomlásával öt ország függetlenséget nyert. Az új államok közül mindegyikben a korábbi kommunista párt-hivatalnokok tartottak meg hatalmat. Az új köztársaságok közül egyiket sem lehet funkcionális demokráciáknak nevezni, bár úgy tűnik, Kirgizisztán megvalósíthatja ezt.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Vallás

Az iszlám a vallás leggyakoribb a korábbi szovjet Közép-Ázsiai köztársaságokban és Afganisztánban.

A legtöbb Közép-Ázsia muszlim szunnita, bár a Azerbajdzsánban a Sia jelenti a túlnyomó többséget, és Afganisztánban és Pakisztánban is jókora Shia kisebbségek vannak.

A tibeti buddhizmus leggyakoribb Tibetben, Mongóliában, és Szibéria déli orosz régiójaiban. A Sámanizmis szintén elterjedt.