Bars vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székhely | Aranyosmarót |
Terület | km² |
Népesség | |
Nemzetiségek | |
Bars vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
[szerkesztés] Földrajz
Bars vármegye Magyarország dunáninneni részének egyik vármegyéje volt, mely a Garam két partján terült el. Nyugaton és északon Nyitra-, keleten Zólyom- és Hont-, délen Komárom-Esztergom vármegye határolta. Területe 2673,45 km2. Legnagyobb részt hegyes megye; orografiájának vázát a rajta végig folyó Garam és Nyitra folyók adják. A két folyó közt emelkedő, Bars vármegye túlnyomó részét egykoron elfoglaló hegységeket a Kárpátok Nagy-Fátra láncolatához számították; ezek: a Körmöcbányai hegycsoport, a Ptácsnik-hegység az Újbányai-hegység és a Tribecs csoportjai voltak. A körmöcbányai, nemesfém ércekben és egyéb ásványokban gazdag trachithegységnek csak nyugati lejtői értel Bars vármegye legészakibb részébe, főbb csúcsai a határon emelkedő Sucha hora (1227 m.), Goldbrunn (1266 m.) és Laurin (1026 m.) voltak. E csoportot az újlehota-handlovai nyereg választotta el az 1346 m.-ig emelkedő Ptácsnik-hegységtől, melynek meredek lejtői a Nyitra és Garam völgyeibe ereszkedtek alá, míg délen a hegység a nagymezői hágó által a Zsitva és Garam közt elterülő jóval alacsonyabb (Nagy-Inovec 901 m.), szintén trachitból álló Újbányai-hegycsoporttal függ össze. Ehhez Aranyos-Marót és Szent Benedek vidékétől kezdve dél felé csak alacsony (250-349 m.) dombvidék csatlakozott, mely túlnyomóan földművelés alatt állt, míg a többi hegységeket nagyobbára sűrű erdők borították, a magasabbakon hegyi legelők és rétek is előfordultakk. A Garam mély, de keskeny völgét (magassága Garam Szent-Keresztnél 266, Szent-Benedeknél 192, Csattánál csak 123 méter),keletenen a Magyar érchegység nyugati ereszke(Nagy - Zsjár 856 m.,dője Brezil 736 méter) szegélyzte, melynek végső nyúlványai Léva táján vesztek el a Garam völgyén odáig széles (10 km.) sávban felnyúló rónán. Az Újbányai-hegység déli dombsoraitól nyugatra s a Garam-völgygyel párhuzamosan húzódó, jelentékeny mellékvölgyeivel a környező dombvidékbe messzire benyomuló -lapályt Zsitvaészakonszintén a Nagy Fátrához tartozó, ennek újbányai csoportjától éppen a Zsitva és Hluboka által elválasztott Tribecs csoportja (829 m.). rekeszti be, melynek gerince Nyitramegye határát jelöli, a nagymezői hágó pedig a Ptácsnikkal fűzi össze. Bars folyóhálózata a hegyek konfigurációjával szorosan összefügg.
A megyén végigfolyó, tutajozásra is alkalmas Garam s a vele egyközü Zsitva oly közel (10-20 km.) folynak egymáshoz, hogy jelentősebb mellékvizük e vidéken nincsen; a Garam csakis balfelől, az Érchegység hatalmas tömegéből nyeri a Szekincét s a vele egyesülő Perec patakot, míg jobboldali mellékvizei (Körmöcbányai patak, Lutilla) bővízüek ugyan, de rövidek; viszont a Zsitva csak a Tribecs (azaz jobb) felől veszi fel a jelentékenyebb Dervencét, Sztrányát és Hlubokát.
[szerkesztés] Lakói
A lakosság száma
(1891) 152,910, azaz 10,362 lélekkel (7,3%) több mint, 1881-ben; a lakosok közt van 47,611 (31,1%) magyar, 17,561 (11,5%) német és 87,016 (56,9%) tót; a magyarság szaporodása az utolsó évtizedben 4270 lélek (9,8%). A magyarság B. déli részében (Verebélytől és Lévától D-re) tömegesen lakik, a megye hegyes vidékeit tótok lakják, köztük csak két német sziget van (Körmöcbánya és Nagymező vidéke). A németek állítólag utódai azon szászoknak és thüringiaiaknak, kik a XII. században bányaművelés céljából hivattak az országba. Vallás szerint van B.-ben 127,761 r. kat., 3030 ág. evang., 16,920 helv. és 5157 izraelita. Főfoglalkozás B.-ben is a földművelés, mi mellett az erdőművelésnek és bányászatnak (l. fenn) is nagy szerep jut. Ipari tekintetben, eltekintve a fejlett bányaipartól, B. nem tünik ki. A fémárúipar 2 rézpőrölyre, ezüst- és aranyművek kisiparilag való gyártására (mely nagyon hanyatlik), a Kachelmann-féle vihnyei gépgyárra és kerékgyártásra (72 iparos) szorítkozik; ezenkívül van nagyhírü m. kir. pénzverőhivatal Körmöcbányán. Van továbbá műmalom (Léván, Zs.-Gyarmaton és Aranyos-Maróton), pipa-és papirgyár (Körmöcbányán), üveggyárak (Szkicó és Rudnó, 1891. évi termelés 17,614 schock fonott üveg és 3856 schock ablaküveg, összesen 60,628 frt értékben; 89 munkás), sörgyár (Zsarnóca), 8 szeszgyár ecetgyár (Zsarnóca és Léva) festekgyár (Újbánya és Körmöcbánya), szappangyár (Körmöcbánya), agyagedények és kőedények gyártása; a gr. Migazzy kályhagyár Ar.-Maróton; a kádáripar, mely előbb Garam-Szt.-Benedeken virágzott, újabban nagyon csökkent; az asztalosipar Aranyos-Maróton és Léván jelentékeny. A megye területén üzemben levő gyárvállalatok között első helyen áll a Thonet testvérek nagy-ugróci hajlított fabutor-gyára, mely a közjólét előmozdításának egyik kimagasló tényezője; továbbá a Haas Fülöp és fiai részvénytársaság szőnyeggyára Ar.-Maróthon. A kisipar főágai a cipész-, csizmadia-, szabó-, szűcs- és malomipar. A közgazdaság előmozdítására szolgál 11 takarékpénztár és bank (Aranyos-Marót, Kis-Tapolcsány, Garam-Szt.-Kereszt, Körmöcbánya 2, Léva 2, Oszlány, Újbánya, Zsarnóca 2) s több szövetkezet. A kereskedelem főbb cikkei a gabona (nagyobb piacok Léva, Nagy-Salló, Zeliz), disznózsir és szalonna (Körmöcbánya, Léva, Nagy-Salló, Oszlány, Verebély, Újbánya), nyersbőrök, méz és viasz, fa és faárúk (Aranyos-Marót Körmöcbánya, Léva, Oszlány, Újbánya, Verebély, Nagy-Salló). Közlekedési viszonyai nem kielégítők; vasútja mindössze 72 km. Van, D-en a csata-lévai vonal, É-on a m. kir. államvasutak budapest-ruttkai vonala szeli a megyét. Útja sok és jó; van 30,6 km. állami, 432,6 km. kiépített és 32 km. kiépítetlen törvényhatósági útja, mely a hegyes vidéken is lehetővé teszi a könnyű közlekedést.
|