Abaúj-Torna vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Abaúj-Torna vármegye** (1910)

Székhely	Kassa
Terület	km²
Népesség
Nemzetiségek

Abaúj-Torna vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Abaúj-Torna vármegye a régi Magyarország tiszáninneni kerületében Szepes, Sáros, Zemplén, Borsod és Gömör vármegyék közt elterülő megye, melynek kiterjedése 3269,16 km2. A megye két nagyobb völgymedencéből áll, melyek egyike, a Hernádé északról délnyugat felé, másika, a Bódváé keletről nyugatra húzódik. Az e medencék által határolt és elválasztott hegységek egyike, a Hernád folyó balpartján emelkedő hosszúra nyúló hegylánc, az eperjes-tokaji határláncolat egy tagja, melyet a Kassától keletre levő, mélyre aláereszkedő Dargó hágó (475 m.) különít el a voltaképpeni eperjesi v. sóvári hegységtől, míg az attól délre emelkedő, a Téres (841 m.), Nagy-Milic (896 m.) és Kecskehegyben (749 m.) kulmináló, terjedelmes, de négy országúttól és egy vasúttól átvágott hegység a Hegyaljának egyenes folytatásául tekinthető. A széles és termékeny Hernád völgytől a Bódva lapályáig a Cserehát dombvidéke (321 m.) terül szét, mely jó bort terem. A Bodva lapályától északra Szepes vármegye határáig az ásványkincseiről ismert kassa-szomolnoki hegycsoport (az Érchegység része) emelkedik, mely a már Szepes vármegye területén emelkedő Kojsói havasban (1248 m.), továbbá az attól nyugatabbra emelkedő Kloptanyaban (1153 m.) éri el legmagasabb pontját, mig a Bódva és Torna völgye között 613 m.-ig emelkedő tornai fennsík karsztszerü jellegéről s barlangjairól híresedett el. A megye főfolyója a már említett Hernád, mely Kassanál hagyja el keskeny völgyét s bal felől a Tarcával és Ósvával, jobb felől a Csermellyel, Miszlókával és Szakállyal egyesülve, Enyickétől kezdve 5-8 km. széles lapályon folydogál tovább, több ágra oszolva és számos mellékpatakot véve föl. A Bódva, mely a vármegye északi határán a Kassa-Szomolnoki hegységből ered, a tornai síkságon a Kanyapta-csatorna által részben lecsapolt mocsarakon ömlik át, s a Hernádba ömlő Szakály-patakból kiágazó folyócskát is magába veszi fel. Az eperjes-tokaji hegység vizei a hegység konfigurációjánál fogva nagyobbrészt már a Bodrogba ömlenek.

[szerkesztés] Lakosság

A lakosság száma 1880 óta kissé fogyott, (1891) 179884 lakosa közül 119526 magyar, 10010 német, 48240 szlovák és 249 rutén; vallásra nézve 103018 római katolikus, 17538 görög katolikus, 6630 ágostai, 40051 helvét és 12550 zsidó. Foglalkozásuk szerint túlnyomóan földművesek és állattenyésztők voltak, a kereskedelem főtárgyai a gabonaneműek, bor- és bányatermékek. Az ipar székhelye Kassa; ezenkívül a már említett ezüstkohókon és vasgyárakon kívül van jeles késgyára (Stoósz), kapagyárak (Alsó-Mecenzéf), gépgyár és vasöntő (Kassa és a Csermely völgyében), téglavetők, porcelángyár (Hollóháza, Telkibánya), gőzfűrészmű (NagySzalánc), bútor- és parkettgyár (Kassa), kékárúgyár (Kassa), kötszövőgyár (Kassa), papírgyár (Kassa mellett a Csermely-völgyben), műmalmok (Kassa, Csány), sörfőzők, magy. kir. dohánygyár (Kassa), búzakeményitő- és sikergyár, valamint légszeszgyár (Kassa); Kassán a szalámi- és sódargyártás is virágzik. A közlekedés főere a m. kir. államvasutak miskolc-kassai vonala, mely az egész megyét a Hernád mentén szeli, továbbá a Kassáról induló kassa-oderbergi, tornai és legenye-mihályi vonal. Országútja számos (380 km.) és jó. Az anyagi élet emelésére 3 bank és 7 takarékpénztár szolgál.