Győr vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Győr |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
 |
|
Győr vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
[szerkesztés] Földrajza
Győr vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk dunántuli részében, a Duna jobb- és csak igen csekély részében annak balpartján; határai É-on Pozsony, K-en Komárom, D-en Veszprém, Ny-on Sopron és Moson vármegyék.
Területe 1381,11 km2. A vármegye legnagyobb része mély fekvésü lapály, melybe csak D-felől nyulnak be alacsony dombsorok. A lapály, mely a kis magyar Alföld része, a Duna mentén legmélyebb fekvésü s ezt a részét három folyamköz, illetve sziget képezi.
Legészakibb a Duna balpartján a Csiliz folyóig terülő Csilizköz (l.o.) melynek tengerfeletti magassága csak 108-109 m. Tőle D-re az Öreg Duna és a Mosoni Duna közt a Szigetköz terül el (111-117 m.), mig a Rábától és Rábcától körülfogott lapály Tóköz nevet visel (114-122 m.). Mind a három közt a már szabályozott Duna és a mellékfolyó ezeknek már elzárt, de teljesen még be nem iszaposodott kanyargó ága hasogatják, melyeknek partjait helyenkint (leginkább a Sopron vármegyével szomszédos Tóközben) terjedelmes mocsarak kisértek, ma azonban e mocsarakat a Rába és Rábca szabályozása egészen megszüntette. A Dunától és Rábától D-re elterülő lapály általában magasabb fekvésü s ezért szárazabb és termékenyebb. D-felé 140-150 m. magasságig emelkedik s közepét a Bakony legészakibb tagját képező szt. mártoni dombcsoport (l.o.) foglalja el, melynek legmagasabb csúcsai a Szt. Pálhegy (318 m.) és Magoshegy (315m.). Ezen, három egymással párhuzamosan DK-ről ÉNy-ra csapó láncolatból álló csoportozattól Ny-ra, a Bakonyéren tul a Sokoróalja emelkedettebb területe csatlakozik. A vármegye talaja a Rába és Rábca közti vidéken alluviális völgytalaj, K-i felében a lösz uralkodik, melyet helyenként homokos és tőzeges talaj vált fel.
Folyóvizekben a vármegye tulságos gazdagnak mondható s annak É-i és ÉNy-i része árvizektől, mig a Rába és mellékvizei szabályozva nem voltak, sokat szenvedett. Főfolyója az Öreg Duna, ÉNy-DK-i irányban hasítja a vármegye legészakibb részét s számos ágaival Ásvány és Vének közt szövevényes szigetlabirint közt barangolt és a hajózás is nehézségekkel küzdött. A felső Duna szabályozásának megkezdése (1886) óta azonban a viz folyása a hajózás és a parti birtokosok hasznára teljesen megváltozott. Gönyőnél veszi fel a rendkivül kanyargós folyásu, de egysége medrü Mosoni- v. Kis-Dunát, mellyel a Szigetköz képezi, mig baloldal felől már Szőgyével szemben ömlik belé a Csiliz, melyről a Csilizköz vette nevét. A Kis-Dunába Győr város területén ömlik bele az áradásairól ismertes Rába, mely Ó-Malomsok táján éri el a vármegye határát s Rába-Szt. Mihályig É-felé irányult folyásával Győr vármegye határát jelöli, onnan ÉK-re fordulva, azon terület D-i határát jelöli, melyet Tóköznek neveznek. Ezt É-felé a Rábca határolja, mely eleintén Moson és Győr vármegyeék közt képezi a határt s a Rába-szabályozó társulat által ásott szép és töltésekkel ellátott csatornába a Rábának a Kis-Dunába való torkollása fölött önti habjait a Rábába. A három folyó összeszögelléséből keletkezett s a fenyegető árvizektől töltésművek által védett folyamközökben fekszik maga Győr városa. A Rábába Ikrényen alul ömlik a vele párhuzamos folyásu, jelenleg már szintén szabályozott Marcal, mely a Sokoróaljának s a szentmártoni dombvidék vizeit (a téti Bakonyfolyás, a Bakonyér, a Sósosér) veszi magába, mig a vármegye K-i részének patakjai (Pánzsaér és két Bakonyér) részint a Rábába, részint a Dunába öntik vizeiket. A vármegye régi mocsarai közül még csak a Szigetközben a Ladoméri-tó és a Tóközben a mélyebb fenekü Fehér-tó s kis részben a Kónyi-tó van meg.
[szerkesztés] Lakói
A lakosság száma 1881-ben 109493 volt, jelenleg (1891) 115787 lélek; a 10 évi szaporulat 6294 lélek, vagyis 5,6 %. Egy km2-re jelenleg 84 lélek esik s igy Győr vármegye (Pest után) hazánk legsürübben lakott vármegyéje. Nemzetiség szerint van 112297 (96,8 %) magyar, 2823 (2,4 %) német s nehány száz egyéb); Győr vármegye tehát egyuttal hazánk legmagyarabb vármegyéi közé tartozik. A magyarság tiz évi szaporulata 6732 lélek, vagyis 6,4 %. Hitfelekezet szerint van a vármegyében 86732 római kat. (74,9 %), 15166 ág. evang. (13,1 %), 7684 helvét (6,6 %), 6132 izr. (5,3 %) és 43 egyéb. A népesség főfoglalkozása a földmivelés és állattenyésztés, kisebb mértékben ipar és kereskedelem. A népesség foglalkozások szerint következőképen oszlik meg (1891): értelmiségi kereset 1141, őstermelés 21957, ipar 7498, kereskedelem 1635, hitel 63, közlekedés 991, járadékból élők 1609, napszámosok 11311, házi cseléd 3847, háztartásban elfoglalva 21640, egyéb foglalkozásu 637, foglalkozás nélküli 14 éven alul 38698, 14 éven felül 4508, letartóztatott 185, ismeretlen foglalkozásu 67. Az ipar legjelentékenyebb ágai a malom-, szesz-, élelmiszer-, fa-, bőr-, és kályhaipar; a legtöbb iparvállalat Győr városában van (l.o.), a vármegyében említendő a győrszigeti olajgyár, az enesei gőzmalom s a malomsoki gazdasági szeszgyár. Ipartestület Győrött és Győrszigeten. alsófoku kereskedelemi iskola Győrött, alsófoku ipariskola u.o. és Győrszigeten van. Győr városa egyuttal a kerületi kereskedelemi és iparkamara székhelye. A kereskedelem főtárgyai állatok, gabona, gyümölcs, liszt, bőrnemüek, faáruk s az iparvállalatok készítményei; a kereskedelem egészen Győr városában összpontosul, melynek gabonakereskedelme és állatvásárai ma is élénkek. A kereskedelem emelésére alakult 1863. a jóhirü Győri Lloyd-kereskedelemi társulat, mely kereskedelemi kérdésekben szakvéleményt ad s az ottani kereskedők érdekeit sikerrel képviseli. A vármegye 5 községében országos vásárok tartatnak. Az üzleti élet szolgálatában áll Győrött az osztrák-magyar bank fiókja, 2 takarékpénztár, 1 hitelbank, 2 hitelszövetkezet, Győr-Sz.-Mártonban 1 takarékpénztár.
|
|
|
|
 |
Ez a magyar közigazgatási lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Based on work by