Körmöcbánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Körmöcbánya (szlovákul Kremnica, németül Kremnitz, latinul Cremnicium): város a mai Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Az egykori Magyar Királyság egyik legfontosabb bányászvárosa, aranybányaközpontja és pénzverőhelye. 2002-ben 5800 lakosa volt.

Körmöcbánya helye Szlovákiában

[szerkesztés] Fekvése

Selmecbányától 40 km-re északra a Bisztrica és a Körmöc-patakok völgyében fekszik. (é. sz. 48°42′0’’ k. h. 18°55′0’’)

Körmöcbánya téli látképe

[szerkesztés] Története

A várost sziléziai és türingiai német telepesek alapították a 12. században. Lakói 1328-ban kapták kiváltságaikat Károly Róbert királytól. A város fontossága miatt mindig a királyok kegyeit élvezte. 1433-ban elfoglalták és kifosztották a husziták. 1449-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta, a várost ekkor már magas kőfal és vizesárok védte. 1462-ben békekötéssel szerezte vissza Mátyás király. A támadásokat később is könnyen kivédte, 1560-ban azonban tűzvész pusztította. 1604-ben Bocskai serege előtt először nem nyitott kaput, de 1605-ben mégis behódolt. Bethlen Gábort is beengedte falai közé. 1849-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg Görgey a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé. Védműveit jórészt 1872 körül bontották le. 1910-ben 4515 lakosából 1514 német, 1501 magyar és 1482 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal

[szerkesztés] Látnivalók

Csak a nyugati és déli oldalon maradtak meg falai, valamint a déli alsó városkapu és a délkeleti és délnyugatii saroktorony.
A város északkeleti részén emelkedő hegyen áll az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom kettős védőfallal övezve, korabeli Szűzanya szoborral. 1885-ben Storno Ferenc renoválta.
Búcsújáróhely a 13. századi eredetű ferences templom, benne a Lorettói kápolna 1750 körül festett Mária-képpel.
Ugyancsak 13. századi a Szent András körtemplom, amely a vár egyik régi körbástyájában van. Ez volt a vár eredeti temploma.
Pénzverdéje 1450 körül már pénzverő műhely volt, ahol 700 éve verik folyamatosan az érméket.
A városi múzeum a helyi bányászat és pénzverés történetéből nyújt gazdag ismertetést.