Csanád vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Csanád vármegye** (1910)

Székhely	Makó
Terület	km²
Népesség
Nemzetiségek

Csanád vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajza

Csanád vármegye hazánk régi tiszántúli részében, a Maros jobb partján, Csongrád, Békés, Arad és Torontál vármegyék közt terül el; területe 1618 km². Talaja végtelen róna, amelyet csak apró, természetes dombok (őrhalmok vagy temetkezési dombok) tarkítanak helyenként; a síkság keletről nyugat felé lassan ereszkedik alá, s tengerszint feletti magassága 107 és 80 méter közt ingadozik. E végtelen rónát délen a gyakran kiöntő Maros, odább északra a Szárazér öntözi; az utóbbi tulajdonképen a Holt-Marosból jön ki; szabályozása 1889-ben fejeződött be. A talaj a legtermékenyebbek egyike az országban, túlnyomóan fekete föld, keverve iszappal, fekete szíkkel és homokkal; a meddő szikes talaj ritka.

[szerkesztés] Lakói

Csanád lakóinak száma 1881-ben 109 011 volt, most 1891) 130 575 lélek; a 10 évi szaporulat 19,8%. Egy km²-re 80,7 fő esik, így Csanád a legnépesebb vármegyék egyike. Lakói közül 95 229 magyar (72,9%), 1410 német (1,1%), 15 735 tót (12,0%), 13 689 oláh (10,5%) és 3853 szerb (2,9%). A magyarság 10 évi szaporulata 21 564 lélek (20,1%).

A magyarok nagyon elütők egymástól; a makói igen munkás, szorgalmas és takarékos nép, ritka üzleti szellemmel, az apátfalvi igen takarékos és szorgalmas, a battonyai kevésbbé. A tót eléggé értelmes munkás, de bizalmatlan, az oláh dologtalan.

Vallás tekintetében van Csanád vármegyében 65 991 római katolikus, 4362 görög katolikus, 15 994 görögkeleti, 16 298 ágostai evangélikus, 24 751 helvét vallású és 3000 izraelita.

Foglalkozásra nézve a lakosság túlnyomó része földművelő és állattenyésztő. 82 722 lélek foglalkozik őstermeléssel (közte 29 144 kereső), mig az ipar és forgalom csak 17 222 egyénnek ad kenyeret (közte 6736 kereső). Ipara és kereskedelme jelentéktelen; nagyobb gyárak csak Mezőhegyesen vannak (7 mezőgazdasági szeszgyár és 1 finomító cukorgyár); ezenkívül még 35 gőzmalom van Csanád területén. Kézműipara és kereskedelme kizárólag a helyi szükséglet kielégítését tartja szemei előtt; a háziipar nagyon hanyatlott, Nagylakon és Battonyán vásznat szőnek. A gabonakereskedés Makón fontossággal bír, óriási mennyiségű kitűnő búza kerül a piacra. Nevezetesebb marhavásárok Makón, Battonyán, Nagylakon és Tornyán vannak. A hitelszükségletek kielégítésére 6 pénzintézet szolgál, a mezőgazdaság szolgálatában pedig a vármegyei gazdasági egyesület, azonkívül csaknem minden nagyobb községben alakult gazdakörök, a méhészegyesület, a szárazéri ármentesítő és belvízlevezető társulat, a mezőhegyesei élővízcsatorna-társulat áll.