Szilágy vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Szilágy vármegye** (1910)

Székhely	Zilah
Terület	km²
Népesség
Nemzetiségek

Szilágy vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

[szerkesztés] Földrajza

Szilágy vármegye hazánk Tisza balparti részében, É-on Szatmár, Ny-on Bihar, D-en Bihar és Kolozs, K-en Szolnok-Doboka vármegye határolja. Területe: 3628,69 km². Szilágy vmegye túlnyomóan hegyes, csak ÉNy-i részébe nyulik be az Alföld a Kraszna-völgyében megleehtős messzire D. felé. Hegyágai D-en félkörben húzódnak, melynek csomópontja Szilágy, Bihar és Kolozs vármegyék határán van; innen ÉNy. felé a Rézhegység indul ki, mely 800 métert sehol meg nem haladó gerinc a vármegye határát képezi, ÉK. felé a Meszeshegység húzódik, mely a Perjei Magurában 988 m. magasságot ér el; mindkét hegység nagyobbára erdőkkel van borítva. A hegységhez É. felé csatlakozó hegy- és dombsorok jóval alacsonyabbak, változatos, többnyire erdős dombvidéket képeznek, mely csak a Szilágysomlyó melletti Magura 988 m. magasságot ér el; mindkét hegység nagyobbára erdőkkel van borítva. A hegységhez É. felé csatlakozó hegy- és dombsorok jóval alacsonyabbak, változatos, többnyire erdős dombvidéket képeznek, mely csak a Szilágysomlyó melletti Magura heggyel emelkedik 500 méteren túl (596 m.). A Zilah és Sz. völgye közti dombsor azonban odább É. felé ismté nagyobb magasságra emelkedik s kifejlett hegység jellemét veszi fel Bükk-hegység neve alatt, legmagasabb emelkedése a Tarnica (550 m.). A vármegye K-i része a Szamos termékeny, tág völgye. Folyóvizei közül legnagyobb a Szamos, de a vármegye fő folyójnak a Kraszna tekinthető, mely a Meszes-hegységben ered s egész hosszában keresztül folyik rajta; jelentékenyebb vizek még É-on a Nagy-Ér, Ny-on a Berettyó, továbbá a vármegye belsejében a Zilah, K-en a Sz. és Egregy. Az Ér vidékén kiterjedtebb mocsarak vannak. Ásványos forrás nagyobb számmal fakad, melyek közül figyelmet érdemes a zálnoki és zoványi fürdők. Éghajlata a lapályos részen és a szélesebb völgyekben legmelegebb, a hegységek belseje felé fokozatosan hüvösödik, egyúttal csapadékban gazdagabb, mint a lapály.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1870-ben 196,108 volt, most (1891) csak 191,167, mihez még 183 katona járul. 1 km² ter.-re 52,7 lakó esik, ekként Sz. a közepes sűrüségü vármegyék közé tartozik. Lakói közt van 67,275 magyar (32,2%), 1593 német, 2330 tót, 117,711 oláh (61,6%) és 2258 egyéb; a magyarság 10 évi szaporulata 7519 lélek vagyis 12,6 %. Hitfelekezet szerint van 10,955 róm. kat., 111,211 gör. kat. (58,2%), 8337 gör. kel., 620 ág. evang., 51,512 ref. (26,9%) és 8435 izr. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 1273, őstermelés 52,534, ipar 5804, kereskedelem 987, hitel 30, közlekedés 243, járadékból élők 649, napszámosok 13,641, házi cselédek 2766, háztartás 41,571, egyéb foglalkozás 279, foglalkozás nélküli 14 éven alul 65,876, azonfelül 5051. A lakosság fő foglalkozása a földmívelés. Az ipar jelentéktelen; nagyobb ipari vállalatai: 18 gőzmalom, 9 mezőgazdasági szeszgyár, több vizi malom, nehány ecetgyár, 1 olaj- és 1 cognacgyár; nagyon el van terjedve a pálinkafőzés, a fazekas- és gubásipar. A házi ipar egyes ágai virágoznak; Sz.-Somlyó táján nyírfából kanalakat, teknőket készítenek; a faipart leginkább a Réz-, Bükk- és Meszes-hegységben űzik. A hiteligények kielégítésére 2 bank, 5 takarékpénztár és 2 szövetkezet szolgál. A kereskedelem tárgyai gyümölcs, bor, fa, kisebb mértékben gabona. A vasúti vonalak hossza 124 km., van a vármegyében 101 km. állami út, 269 km. törvényhatósági és 653 km. községi út.