Bács-Bodrog vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bács-Bodrog vármegye (1910)

Székhely	Zombor
Terület	8834 km²
Népesség	632 560
Nemzetiségek	44.75% magyar 23.47% német 17.86% szerb 6% horvát, szlovák

Bács-Bodrog vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajz

Bács-Bodrog vármegye a Duna-Tisza közének, hazánk régi Dunán inneni kerületének egyik megyéje, mely nyugaton és délen a Dunától,keleten a Tiszától határolva, Baranya-, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Csongrád-, Torontál vármegye, Szerém- és Verőce megyék közt, nagy négyszög alakjában terül el. Területe 11 079,41 km2. Határai csak északon nem természetesek. Földje egész kiterjedésében lapályos, hegysége nincs; a lapályból azonban, melynek tengerszint feletti magassága a Duna és Tisza mentén 77-93 m., a megye északi felét elfoglaló tágas fennsík emelkedik ki, mely déli részén 108-113 m. magas, észak felé észrevétlenül 140-150 méterig emelkedik. Ezen, Telecskának (telecskai dombok) nevezett fennsík meredek párkánnyal emelkedik a lapályból, szélei Bajától Stanisicsig és Szivácig, innen a Ferenc-csatorna mentén majdnem a Tiszáig húzódnak, megjelölvén a határt, ameddig egykor a Duna és a Tisza árjai kalandoztak. E fennsík lapos hátán északnyugati és délkeleti irányban számtalan dombsor s bucka húzódik, helyenként pedig (mint Ó-Moravica, Topolya, Csantavér mellett) a Bácsér ágai mélyednek belé, melyek Szenttamás alatt a Ferenc-csatornába ömlenek. B.-nek a Ferenc-csatornától délre eső része sík; de a Duna és Tisza összeömlésének szögletében a 15 km hosszú s 6 km. széles titeli fensík a 77-80 m. magasságú lapályból igen meredek széleivel 129 m.-ig emelkedik ki, mint a péterváradi hegyeknek a Duna árja által elvágott szigete. A Telecska vízben nagyon szegény; jelentékenyebb tava a Palicsi tó; annál vízdúsabb a mélyebb lapály. A Duna és a Tisza számtalan kanyargásával s ágával elmocsarasította a partvidék nagy részét; részint lecsapolásra, de főleg a közlekedés előmozdítására 1802-ben Monostorszegtől Tisza-Földvárig a 108 km. hosszú Ferenc-csatorna (l. o.) épült, mely a közép Bácskának sokáig egyetlen közlekedő vízi útvonala volt; ezt 1856-ben Bezdánig hosszabbították meg, a hetvenes években a baja-bezdáni tápcsatorna, a Kis-Sztapárról Újvidékre vezető Ferenc József öntöző és hajózási csatorna s a még mindig nagy kiterjedésű belvizek levezetésére az időközben hatóságilag alakított belvízlecsapoló társulatok által számos kisebb csatorna s védmű épült; ezáltal termékennyé váltak oly területek, ahol azelőtt mindig vizenyős rét vagy nádas volt. A Duna és Tisza mentén ármentesített, nehány még nem szabályozott belső területen ugyan még terjedelmes belvizes terület van, de az a folyamatosan haladó szabályozási munkák által napról-napra fogy. Nevezetesebb vízerei: a Mosztonga, Kigyós, Bácsér, Csikér és Jegricska. A Duna és Tisza mentén emelkedő gátak őrzési beruházásokkal épültek és ma a bácsi tiszai, a titeli Tisza-dunai, a bezdáni, apatini, apatin-pásztói és a Gombos-vojszkai ármentesítő társulatok, a közbeeső részek pedig hatósági felügyelettel a községek és birtokosok által gondoztatnak.

[szerkesztés] Lakói

B. lakóinak száma (1891) 716,488 lélek, 1 km2-re tehát 64 lélek esik. 1881-ben 638,063 lakosa lévén, a 10 évi szaporodás 78,262 lélek, vagyis 12,3 %. Nemzetiség szerint van (1891) 288,521 (40,3%) magyar, 189, 051 (26,4 %) német, 29,025 (4,1%) tót 9063 (1,3%) rutén, 1253 horvát s 197,104 (27,5%) szerb; hitfelekezetek szerint 461, 027 róm. kat., 9983 gör. kat., 131,303 gör. kel., 64,810 ág. evang., 27,934 helv. és 19,115 izraelita. B. népességében hazánknak majdnem minden nemzetisége és vallása van képviselve, de a sokféle nép tarka vegyülékben lakik egymás közt. A magyarság, mely 1881 óta 42,759 lélekkel, vagyis 17,4 %-kal szaporodott, csak B. keleti és északi részében tömörül, nyugaton erősen keverve van, délen igen csekély; a németség a megye nyugati részében, a szerbek Zombor körül és B. DK-i szögletében laknak legtömegesebben; a tótok Bács és Újvidék közt, a rutének Titel és Józseffalva körül élnek; az egyes nemzetiségek azonban annyira egymás közé vannak ékelve, hogy némely vidéken majdnem minden faluban más-más nyelvü és vallásu nép lakik. A nemzetiségek azonban jól megférnek és békésen élnek egymás mellett; a lakók általában több nyelvet értenek, a szerbek legjobban különítik el magukat szokásaikban. A jólét B.-ben általában véve nagy. A lakosság főfoglalkozása az őstermelés (l. fent); kereskedelem és ipar csak újabban fejlődött, amióta B. is a vasúti hálózatba bevonatott. 1880 óta jelentékenyen fejlődött B. selyemtermelése; (1891) 126 helyen 20,962 csalad 346, 457 kg. selyem gubót termelt, mely 437,073 frtért váltatott be; a termelés legnagyobb az apatini, zombori, palánkai, újvidéki kulai és zsablyai járásban, a községek közül Zomborban, Petrovácon és Zsablyán (egyenként több mint 5000 kg.); 11 helyen van selyemgubó-beváltó állomás, Zomborban, Német-Palánkán és -Becsén selyemgubó raktár létesült. A kereskedelem főhelyei Szabadka, Újvidék, Zombor és Baja; a gabonaforgalom Bajnokon, Szivac, Verbék, Zenta és Zomborban a legnagyobb. Bajának, Kulának, Szent-Tamásnak, Topolyának lóvásárai jelentekenyek; a sertéskereskedés széke Új-Verbász és Baja; a malomipar az egész vmegyében nagy fejlődésben van, legfejlettebb azonban Ujvidéken, Kisszálláson, Palánkán, Zomborban, Baján, Zentán és a Ferenc-csatornai műmalmokban; vizi malmok a Dunán, különösen Apatinnál nagy számmal vannak; a téglagyártás Apatinban, a szövőipar Petrovácon, a kézműipar Baján fejlődött nagyra. Újvidéken nagy selyemgyár, Ó-Palánkán és Ó-Futakon kendergyár van, ezenkivül rizshántoló malom, Ó-Becsén keményítőgyár, több fűrészmalom és teglagyár. Az ipar s a forgalom fejlődését B. vasúti hálózata teremtette meg; B.-t ma minden irányban szelik vasutak, melyek Szabadkából sugárszerűleg 6 irányban indulnak ki. A közlekedés fővonala a budapest-zimonyi vasút, mely B.-t éról D. felé egész hosszában szeli; a szeged-zombor-dáljai vonal Szabadkánál metszi e vonalat s innen indul ki az ó-becsei s a bajai vonal is; utóbbinak meghosszabbítása Bátaszékig (a Duna áthidalásával) a Dunántúl felé fog új forgalmi vonalat nyitni. B. összes vasúti vonalainak hossza ma 390 km. A hajózás a Dunán és Tiszán, úgyszintén a Ferenc-csatornán jelentékeny; utóbbi főleg a gabonaszállítás tekintetében fontos. B.-ben állami közút nincs, megyei útjai számosak ugyan, de kő hiányában nagyobbrészt földutak. Kiépített megyei útja 215,6 km., kiépítetlen 782,7 km. B. közgazdasági viszonyainak emelésére számos pénz- és hitelintezet alakult (van a megyében 8 bank, 32 takarékpénztár és 70 szövetkezet.

Ez a magyar közigazgatási lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!