1908

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Évszázadok: 19. század - 20. század - 21. század

Évtizedek: 1850-es évek - 1860-as évek - 1870-es évek - 1880-as évek - 1890-es évek - 1900-as évek - 1910-es évek - 1920-as évek - 1930-as évek - 1940-es évek - 1950-es évek

Évek: 1903 - 1904 - 1905 - 1906 - 1907 - 1908 - 1909 - 1910 - 1911 - 1912 - 1913

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1908 az irodalomban 2.2 1908 a zenében 2.3 1908 a sportban 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak

[szerkesztés] Események

• január 24. - Robert Baden-Powell elindítja a cserkészmozgalmat
• április 27. - kezdetét veszi a londoni olimpia
• május 10. - először ünneplik az Anyák napját
• június 30. - Szibériában becsapódik a Tunguz-meteor
• szeptember 22. vagy (október 5.?) - Bulgária függetlenségének kikiáltása
• december 10. - II. Abdul-Hamid szultán visszaállítja az eltörölt alkotmányt és feloszlatott parlamentet
• december 28-án földrengés súlyt le Messina városára. A katasztrófát csak tetézte a rengést követő cunami.

• Merénylők végeznek a Portugál királlyal és a trónörökössel.
• Dániában bevezetik az általános választójogot.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia bejelenti Bosznia és Hercegovina annektálását.
• Kínában trónra lép a hároméves Pu-Ji, az utolsó kínai császár. (1908-1912)
• A Ford cég gyártani kezdi a T Modellt.
• Megalapítják a General Motors amerikai autógyárat.

[szerkesztés] Az év témái

1908 a filmművészetben

[szerkesztés] 1908 az irodalomban

• Megjelenik Karl Kautsky A kereszténység eredete című műve.
• Bemutatják Maurice Maeterlineck A kék madár című mesedrámáját.
• Elindul a Nyugat című folyóirat. Főszerkesztő Ignotus Pál.
• Nagyváradon megjelenik a Holnap antológiája.
• Bródy Sándor megírja a Tanítónőt.
• Móricz Zsigmond sikeresebb novellái megjelennek.
• Csáth Géza: A varázsló kertje

[szerkesztés] 1908 a zenében

• Rimszkij-Korszakov megírja az Aranykakast,
• Bartók Béla a 14 bagatellt, ill. az I. hegedűversenyt.

[szerkesztés] 1908 a sportban

• május 27. - Az RSC Anderlecht alapítása.

[szerkesztés] Születések

• január 8. – Wass Albert erdélyi magyar író († 1998)
• január 9. – Simone de Beauvoir feminista filozófus († 1986)
• január 15. – Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikus († 2003)
• április 5. – Herbert von Karajan osztrák karmester († 1989)
• április 22. – Aszlányi Károly író
• május 14. – Kürti Miklós fizikus († 1998)
• május 15. – Marosán György politikus († 1992)
• május 28. – Ian Fleming angol író
• május 30. – Hannes Olof Gösta Alfvén Nobel-díjas svéd plazmafizikus
• június 2. – Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író († 1988)
• július 21. – Bródy György kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1967)
• július 26. – Salvador Allende chilei politikus
• július 27. – Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász
• augusztus 6. – Vajda Lajos festőművész
• augusztus 21. – Feleki Kamill színész
• augusztus 22. – Henri Cartier-Bresson francia fotográfus († 2004)
• augusztus 27. – Lyndon Johnson az USA 36. elnöke
• szeptember 15. – Miško Kranjec (magyarul Krányecz Miska) szlovén író, aki később a Povest o dobrih ljudehhel és több mint ötven más regényével, elbeszélésével, karcolatával, vagy novellájával válik ismerté. Érdekességképp Kranjec a Trianon előtti Magyarország született és nevelkedett († 1983)
• szeptember 19. – Mika Waltari finn filozófus, író
• szeptember 20. – Házi Árpád szabómunkás, politikus († 1970)
• szeptember 30. – David Ojsztrah orosz hegedűművész († 1974)
• november 4. – Józef Rotblat lengyel származású Nobel-békedíjas brit fizikus († 2005)
• december 14. – Szepes Mária színész, forgatókönyvíró, író, költő
• december 31. – Simon Wiesenthal osztrák Holocaust-túlélő, nácivadász

[szerkesztés] Halálozások

• május 5. – Duka Tivadar orvos, India-kutató, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának feldolgozója (* 1825)
• június 21. – Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző (* 1844)
• július 5. – Than Károly, kémikus, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a magyar vegyészet és tudomány meghatározó alakja (* 1834)
• augusztus 11. – Türr István katonatiszt, magyar szabadsághős (* 1824)
• december 15. – Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka (* 1822)

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Gabriel Lippmann, francia fizikus
Kémiai	Ernest Rutherford új zélandi származású, angol fizikus
Orvosi-fiziológiai	Ilja Iljics Mehnyikov orosz botanikus és Paul Ehrlich német orvos
Irodalmi	Rudolf Christoph Eucken, német író
Béke	Klas Pontus Arnoldson svéd teológus és Fredrik Bajer dán katonatiszt